Malonya (szlovákul Mliňany) a felvidéki Taszármalonya településrésze. Barstaszárt és Malonyát 1960-ban egyesítették, így jött létre a mai, mintegy 1683 főt számláló község.

A Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában, a járási központtól mindössze 6 km-re fekszik, a Zsitva jobb partján.

Malonya első írásos említése 1209-ből származik, „Villa Malonian” alakban említik. Itt élő nemesek birtokaként jött létre. Birtokosai 1527-től a Tapolcsányiak, a XVI. században a Horváth, illetve a Kereskényi család voltak. Az 1828-as év feljegyzései szerint akkor 307 lakossal bírt, akiknek nagy része mezőgazdász volt.

1892-ben a község területén alapította meg Ambrózy-Migazzi István az arborétumot, mely világviszonylatban mindmáig egyedinek számít. Ilyen klimatikus feltételek mellet hasonló növénygyűjtemény nem létezik.

Gróf Ambrózy István 1869-ben látta meg a napvilágot Nizza városában. A Vas-megyei Tana község családi birtokán nőtt fel, s itt szívta magába anyai ágú őseinek természet-szeretetét. Érdeklődési köre rendkívül tág volt. Botanikai tanulmányait Bécsben, Löwenben és Budapesten folytatta, emellett sokat utazott. Kutatásai során főleg azzal foglalkozott, hogyan lehetne a mediterrán területek növényeit és egyéb lomblevelű örökzöldeket a mi éghajlatunkon meghonosítani. 1892-ben megházasodott, felesége Migazzi Antónia grófnő volt – innen származik vezetéknevének második tagja.

A gróf először felesége malonyai birtokán kezdett kísérletezni... Igencsak szép eredménnyel: sikeresen akklimatizált több száz Kelet-Ázsiából, Koreából és Észak-Amerikából származó örökzöld, fás növényt.

Felvidéki munkáját félbehagyva, édesanyja temetésére hazautazott 1914-ben, ahonnan már sosem tért vissza az I. világháború kitörése, illetve a trianoni békediktátum miatt. Botanika iránti szeretete azonban nem múlt, 1922 és 1933 közt Vas-megye Kám község határában létrehozta a jeli arborétumot.

A malonyai arborétum jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia tulajdona. 67 hektárnyi területén mintegy 2300 fajta növény található a világ különféle tájairól. Az egész gyűjteményt járdahálózat fonja át, melynek fő séta útvonala 4,5 km hosszú. Említésre méltó a park szélén álló, 1894-ben épített kastély, mellyel hamarosan részletesebben is foglalkozunk majd. Leginkább májusban, illetve júniusban ajánlott ide látogatni, ugyanis ekkor leglátványosabb a gyűjtemény.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Lelki társakká váló babák

    Babakészítő, TájGazda

    Csikós Kata közel tíz évvel ezelőtt olyan játékot szeretett volna a lánya kezébe adni, amit ő készített, ami nem műanyag, ami nem veszélyes rá nézve, hanem pihe-puha, ölelhető.

     
  • A bábok világában

    Temerini Bábszínház, TájGazda

    Gyermekeket szórakoztatni és a magyar kultúrát elvinni akár olyan helyekre, olyan kis településekre, ahol a fiataloknak, a  gyermekeknek ritkán, vagy nincs alkalmuk színházba járni –

     
  • Sziklatemplom, a Pálos Rend szent helye

    Tájérintő, Tájgazda - Sziklatemplom, a Pálos Rend szent helye

    Egy-egy kellemes délutáni séta alkalmával több érdekes helyre bukkanhatunk fővárosunkban, Budapesten. Ilyen a Gellért-hegy falába vájt Sziklatemplom is.

     
  • Az újság nem csak olvasásra jó

    Túri Edina, papírfonás, TájGazda

    Korábban nem is gondoltam arra, hogy az újságot olvasáson, esetleg csomagoláson kívül másra is használhatnám. De egyre többször találkozom az interneten olyan eszközökkel, tárgyakkal,

     
  • Egy baba, amelyben a gyermek önmagát látja

    Egy baba, amelyben a gyermek önmagát látja, TájGazda

    Egy gyermek életében fontos szerepet tölt be a baba, segíti az egészséges testi, lelki és szellemi fejlődésben. A waldorf babában a gyermek önmagát látja meg. Saját, valós érzelmeit vetíti ki rá.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére