Malonya (szlovákul Mliňany) a felvidéki Taszármalonya településrésze. Barstaszárt és Malonyát 1960-ban egyesítették, így jött létre a mai, mintegy 1683 főt számláló község.

A Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában, a járási központtól mindössze 6 km-re fekszik, a Zsitva jobb partján.

Malonya első írásos említése 1209-ből származik, „Villa Malonian” alakban említik. Itt élő nemesek birtokaként jött létre. Birtokosai 1527-től a Tapolcsányiak, a XVI. században a Horváth, illetve a Kereskényi család voltak. Az 1828-as év feljegyzései szerint akkor 307 lakossal bírt, akiknek nagy része mezőgazdász volt.

1892-ben a község területén alapította meg Ambrózy-Migazzi István az arborétumot, mely világviszonylatban mindmáig egyedinek számít. Ilyen klimatikus feltételek mellet hasonló növénygyűjtemény nem létezik.

Gróf Ambrózy István 1869-ben látta meg a napvilágot Nizza városában. A Vas-megyei Tana község családi birtokán nőtt fel, s itt szívta magába anyai ágú őseinek természet-szeretetét. Érdeklődési köre rendkívül tág volt. Botanikai tanulmányait Bécsben, Löwenben és Budapesten folytatta, emellett sokat utazott. Kutatásai során főleg azzal foglalkozott, hogyan lehetne a mediterrán területek növényeit és egyéb lomblevelű örökzöldeket a mi éghajlatunkon meghonosítani. 1892-ben megházasodott, felesége Migazzi Antónia grófnő volt – innen származik vezetéknevének második tagja.

A gróf először felesége malonyai birtokán kezdett kísérletezni... Igencsak szép eredménnyel: sikeresen akklimatizált több száz Kelet-Ázsiából, Koreából és Észak-Amerikából származó örökzöld, fás növényt.

Felvidéki munkáját félbehagyva, édesanyja temetésére hazautazott 1914-ben, ahonnan már sosem tért vissza az I. világháború kitörése, illetve a trianoni békediktátum miatt. Botanika iránti szeretete azonban nem múlt, 1922 és 1933 közt Vas-megye Kám község határában létrehozta a jeli arborétumot.

A malonyai arborétum jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia tulajdona. 67 hektárnyi területén mintegy 2300 fajta növény található a világ különféle tájairól. Az egész gyűjteményt járdahálózat fonja át, melynek fő séta útvonala 4,5 km hosszú. Említésre méltó a park szélén álló, 1894-ben épített kastély, mellyel hamarosan részletesebben is foglalkozunk majd. Leginkább májusban, illetve júniusban ajánlott ide látogatni, ugyanis ekkor leglátványosabb a gyűjtemény.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A bábok világában

    Temerini Bábszínház, TájGazda

    Gyermekeket szórakoztatni és a magyar kultúrát elvinni akár olyan helyekre, olyan kis településekre, ahol a fiataloknak, a  gyermekeknek ritkán, vagy nincs alkalmuk színházba járni –

     
  • Sztáray-kastély – Nagymihály

    Sztáray-kastély – Nagymihály, TájGazda

    Nagymihály – szlovákul Michalovce – a trianoni békediktátum előtt Zemplén vármegye Nagymihályi járásának székhelye volt. A mintegy 40 000 főt számláló város ma

     
  • A föld ajándéka: az opál

    A szlovák opálbánya, TájGazda

    „Semmilyen más drágakő sem nyújt kellemesebb látványt a szemnek” – írja egy ismeretlen római szerző a nemesopálról. A kelet-szlovákiai opálokat régóta csodálja a világ,

     
  • Bőrtermékek magyaros motívumokkal

    Ferencz Zsolt bőrdíszműves, TájGazda

    A bőr az ember által legrégebben használt alapanyag, mely napjainkban is megállja helyét. Ferencz Zsolt marosvásárhelyi bőrdíszműves pedig olyan míves, minőségi termékeket kínál, mely tetszetős a szemnek,

     
  • A szűcsmesterség csak emlék marad

    A fiatal nemzedék számára ismeretlen fogalmak özönlenek a moholi 85 éves Vastag Jánostól, aki, talán a vidék egyteln szűcsmestere, aki báránybőr kikszítéssel si foglalkozik.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére