Kolon (szlovákul Kolíňany) felvidéki község, a Nyitrai kerület Nyitrai járásában. A járási központtól 10 km-re fekszik, ahol a Kisalföld emelkedni kezd a Tribecs-hegység felé.

Különlegesnek számít, mivel magyar lakossága a XX. század folyamán egyáltalán nem csökkent, inkább gyarapodott. 1910-ben 934 lakosából 731 magyar, illetve 182 szlovák volt. A 2011-es népszámlálás során 1570 fős népességéből 780-an vallották magukat magyarnak, 678-an szlováknak. Ezzel Szlovákia legészakabban fekvő, magyar többségű települése.

Kolon igencsak gazdag történelemre tekinthet vissza. Területén a honfoglalás után, a X. században kezdtek letelepedni a magyarok, s ez a folyamat a XIII. századig tartott.

Nevét egyes források szerint első bírójáról Kolon András székely fejedelemről kapta. Kolon – ahogy a környező falvak lakói is – a középkori határvédelemért felelős gyepűőrök: székelyek és kabarok leszármazottai. (megj.: a gyepű a honfoglaló magyarság határvédelmi rendszere volt.)

A hagyomány szerint István király is megfordult itt. Úgy tartják, kísérőivel a szabad ég alatt vacsorázott, s mikor tovább álltak, vették észre, hogy ezüst evőeszközeit ott felejtették. Egyik csatlósát küldte vissza értük, aki könnyű szerrel megtalálta azokat, mivel két gyertya égett mellettük. István király ezek után elrendelte, hogy azon a helyen templom épüljön. Egy évezreddel később, 2006. augusztus 20-án ünnepélyesen avatták fel Szent István szobrát az épület mellett.

A templom építse régészek szerint 1070-ben fejeződött be, s a román stílusú építmény a mai napig áll, sosem rombolták le. 1659-ben és 1737-ben átépítették, 1933-ban pedig kibővítették. A katolikus hívők rendszeresen látogatják az itt tartott miséket.

A XII. században a község a nyitrai várhoz, később a zobori kolostorhoz tartozott, melynek 1113-as alapítólevelében található a község első írásos említése „Colin” alakban.

XIV. századi iratok alapján Kolon plébániájának 360 adófizetője volt. A török azonban alaposan feldúlt – az 1576-os adóösszeírás már csak 50 adóköteles személyt említ.

Kolont a XX. század harcai sem kímélték. Az I. világháború során 23 lakója halt hősi halált, míg a II. világháború végéhez közeledve, a falu felszabadítása előtt három nappal főutcáját bombatámadás érte, jelentős károkat okozva. 8 katonája vesztette életét a háborúban.

1906-ban és 1912-ben Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző, zenetudós, népzenekutató látogatott a községbe, hogy annak népdalaival megismerkedjen. A lakosság népi hagyományok iránti szeretete, elkötelezettsége azóta sem lankadt: ismert hagyományőrző folklórcsoportjáról, figyelemreméltó falumúzeuma pedig szeretettel várja a látogatókat.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Arany és ezüst féldrágakövek társaságában

    Szabó Gyöngyvér ékszer, Gyergyó, TájGazda

    Egyszer egy 15 éves kislánytól, amikor aranyfülbevalót csináltattak neki, anyukája megkérdezte, hogy volna-e kedve kitanulni ezt a mesterséget. A vonzó ajánlatra nehéz lett volna nemet mondani, érdeklődni kezdtek,

     
  • Vasalt út, avagy via ferrata a Cuha-völgyben

    Cuha-völgy, Vasalt út, TájGazda

    A via ferrata (vasalt út) olyan hegyi utakat jelent, amelyek mentén előzetesen hidakat, létrákat, lépcsőket, drótkábeleket helyeztek ki szakemberek.

     
  • Régiségek gyűjteménye

    Régiségek gyűjteménye, TájGazda

    Répaszedő és kévehányó villa, kasza, teherszorító kampó, szecskavágó, tiloló, gereben, köpülő - és sorolhatnánk vég nélkül a paraszti gazdálkodás és a részleges terményfeldolgozás eszközeit,

     
  • Szent Erzsébet Gyógyfürdő, Mórahalom

    Mórahalom - Gyógyfürdő, TájGazda

    Családok, fiatalok, öregek, és a naturisták is otthon vannak ebben a fürdőben. Mórahalmon a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdőben nagyon sok információs táblát használnak,

     
  • Családi vállalkozással érvényesülni

    Szépen rendezett udvar, gondos és szorgalmas házigazdák fogadtak bennünket Topolyán egy családi gazdaságban, ahol egy évtizeddel ezelőtt a szarvasmarha tenyésztést és tejtermelést választotta

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére