Nem tudom miért, de engem mindig elbűvölnek a víztornyok. Főként azok, amelyek az 1900-as évek környékén épültek fel. Elgondolkodtatnak, hogy miként, hogyan is tudták

felépíteni ezeket a több emeletnyi magas tornyokat azokban az időkben. Hogy hogyan nézhetnek ki belülről, miként működtek régen és ma.

A víztornyokat ugyebár azért kezdték el építeni, hogy egy adott település vagy településrész közösségének vízellátását biztosítani tudják. Később, ahogy a modernebb technológiák előtérbe került ezek a régi víztornyok elvesztették funkciójukat, üzemen kívül helyezték őket. Sajnos sokuk az idők folyamán el is pusztult. De szerencsére akadnak olyanok, melyek megmenekültek a teljes enyészettől. Újjáépítették őket, múzeumot rendeztek be bennük. Sőt akad olyan is, amelynek belső terét lakóépületté alakították át. Ilyen lakható víztorony a ferencvárosi MÁV-telepen található víztorony is.

Az Intze rendszerű víztornyot 1895-ben építették azért, hogy a ferencvárosi vasúttelep mellett lakók ívóvízellátását megoldják. A tornyot viszonylag könnyű megtalálni, hiszen a többi lakóépület mellett kiemelkedik környezetéből. A víztorony egészen a ’80-as évek végig működött. Miután a gépállománya elavult, műszaki állapota életveszélyessé vált, bezárták. Már a lebontását tervezték, amikor civil nyomás hatására elálltak attól. Ezután a víztorony magánkézbe került. Ekkor felújították és magánlakást alakítottak ki benne. A tornyot védett ipari műemlékként tartják nyílván.

A mintegy 22 méter magas torony falazata tégla, tetején fából kialakított terasz helyezkedik el. Rajta ablakokat láthatunk, melyek díszítő jelleggel kerültek rá. A torony belsejében különböző helységeket alakítottak ki. Van benne előszoba, mosdó, hálószoba, konyha, étkező, fürdőszoba, nappali. Az egyes szintek között csigalépcső vezet fel. A felső részből teljes körpanoráma tárul a kíváncsi szemek elé. Tiszta időben akár a nógrádi helyek csúcsáig is látni. Az épülethez kert, garázs és pince is tartozik.  

Vajon milyen lehet lakni egy ilyen toronyházban? Mennyien férhetnek el kényelmesen? Hogyan lehet berendezni az egyes szinteket, helységeket? Milyen lehet a mindennapi élet itt? Mennyit lépcsőzhetnek az itt lakók? A sok lépcsőzés biztos fitten tartja a tulajdonosokat. És még megannyi kérdés merülhet fel a toronyházi élettel kapcsolatosan.

Néhány kép erejéig azért a kíváncsi szemek is betekintést nyerhetnek a torony belső világába.

Képek forrása: http://viztorony.blog.hu/

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Hám, karkötő és bibliaborító a Petrusinec-műhelyből

    Hám, karkötő és bibliaborító a Petrusinec-műhelyből, TájGazda

    Kárpátalján a nagyobb tömegeket megmozgató rendezvényeknek gyakori szereplői  a tiszaújlaki Petrusinec házaspár, Ilona és Vladimir (vagy ahogy a legtöbben ismerik, Ladi), akik munkáikkal kellemes

     
  • Őshonos állatfarm a Vajdasági Temerinben

    Őshonos állatok-TájGazda

    Érdekesség-számba vehetőek a Vajdaságban az őshonos állatfarmok. Nincs belőlük sok, de azok, amelyek léteznek és élnek a fajta-megőrzés miatt  maradtak fenn.

     
  • Mihály-kapu, Pozsony

    A jelenlegi szlovák főváros bővelkedik magyar kötődésű történelmi emlékekben, építményekben. Ma is egy ilyennel ismerkedhetünk meg, melyet a város egyik lényeges

     
  • Hóvirág: a 2017-es év vadvirága

    Hóvirág: a 2017-es év vadvirága , TájGazda

    Anno még a nagymamám sok hóvirághagymát ültetett a virágoskertjébe tulipánhagymák közé. Február végén március elején fehér pompába öltöztették kertjét. Igaz mára megcsappant a számuk

     
  • Szent Miklós Bazilika Nagyszombatban

    Szent Miklós Bazilika, TájGazda

    Nagyszombat (szlovákul Trnava) Pozsonytól 45 km-re fekszik, észak-keleti irányban, a Nagyszombati-medencében, melyet a Kis-Kárpátok és a Vág völgye fog közre. Jelenleg az ország hetedik legnagyobb városa,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére