Nem tudom miért, de engem mindig elbűvölnek a víztornyok. Főként azok, amelyek az 1900-as évek környékén épültek fel. Elgondolkodtatnak, hogy miként, hogyan is tudták

felépíteni ezeket a több emeletnyi magas tornyokat azokban az időkben. Hogy hogyan nézhetnek ki belülről, miként működtek régen és ma.

A víztornyokat ugyebár azért kezdték el építeni, hogy egy adott település vagy településrész közösségének vízellátását biztosítani tudják. Később, ahogy a modernebb technológiák előtérbe került ezek a régi víztornyok elvesztették funkciójukat, üzemen kívül helyezték őket. Sajnos sokuk az idők folyamán el is pusztult. De szerencsére akadnak olyanok, melyek megmenekültek a teljes enyészettől. Újjáépítették őket, múzeumot rendeztek be bennük. Sőt akad olyan is, amelynek belső terét lakóépületté alakították át. Ilyen lakható víztorony a ferencvárosi MÁV-telepen található víztorony is.

Az Intze rendszerű víztornyot 1895-ben építették azért, hogy a ferencvárosi vasúttelep mellett lakók ívóvízellátását megoldják. A tornyot viszonylag könnyű megtalálni, hiszen a többi lakóépület mellett kiemelkedik környezetéből. A víztorony egészen a ’80-as évek végig működött. Miután a gépállománya elavult, műszaki állapota életveszélyessé vált, bezárták. Már a lebontását tervezték, amikor civil nyomás hatására elálltak attól. Ezután a víztorony magánkézbe került. Ekkor felújították és magánlakást alakítottak ki benne. A tornyot védett ipari műemlékként tartják nyílván.

A mintegy 22 méter magas torony falazata tégla, tetején fából kialakított terasz helyezkedik el. Rajta ablakokat láthatunk, melyek díszítő jelleggel kerültek rá. A torony belsejében különböző helységeket alakítottak ki. Van benne előszoba, mosdó, hálószoba, konyha, étkező, fürdőszoba, nappali. Az egyes szintek között csigalépcső vezet fel. A felső részből teljes körpanoráma tárul a kíváncsi szemek elé. Tiszta időben akár a nógrádi helyek csúcsáig is látni. Az épülethez kert, garázs és pince is tartozik.  

Vajon milyen lehet lakni egy ilyen toronyházban? Mennyien férhetnek el kényelmesen? Hogyan lehet berendezni az egyes szinteket, helységeket? Milyen lehet a mindennapi élet itt? Mennyit lépcsőzhetnek az itt lakók? A sok lépcsőzés biztos fitten tartja a tulajdonosokat. És még megannyi kérdés merülhet fel a toronyházi élettel kapcsolatosan.

Néhány kép erejéig azért a kíváncsi szemek is betekintést nyerhetnek a torony belső világába.

Képek forrása: http://viztorony.blog.hu/

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A denevérek lakta Mézgedi-cseppkőbarlag

    Egy hűvös szombati napon indultunk el a Királyerdő-hegység irányába, hogy megnézzük Románia legnagyobb barlangját, a Mézgedi-cseppkőbarlangot (Pestera Meziad).

     
  • Óvodafejlesztés a Délvidéken

    A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával háromnapos óvodapedagógus képzést tartottak Topolyán és Újvidéken. Az előadók főleg olyan elméleti és gyakorlati

     
  • A mézes sütik szeretet hoznak a szívünkbe

    Pacsika Móni mézes sütijei, TájGazda

    Emlékszem még most is, ahogy a nagymamám a jó alaposan összegyúrt tésztát kinyújtotta a deszkán és különböző figurákat szaggatott ki. Majd a sütés után díszítette azokat. Isteni finomak voltak.

     
  • „Haszontalan” maradékokból

    Bornemissza Andrea ékszerei, TájGazda

    Fa, fém, gyöngy, ásványok – legtöbbször valószínűleg ezekre az alapanyagokra gondolunk, ha ékszerekről van szó. Bornemissza Andrea, aki az egykor Szatmár,

     
  • A kulturális örökség példaképű átörökítője

    A kulturális örökség példaképű átörökítője

    Vajdaság szívében, a Tisza folyó bal partján fekszik Törökbecse, az a bánsági kisváros, amely jelentős kulturális örökséget hordoz. Ezeknek a történelmi helyeknek és értékeknek a feltárásával és átörökítésével

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére