Egy közösség életében a tűzoltóságnak és a tűzoltóknak meghatározó szerepünk van, hiszen ha bajba jutunk, tudjuk, hogy rájuk mindig számíthatunk.

Így van ez Zentán is. A község lakói nagyra becsülik, tisztelik az ott dolgozó önkéntes tűzoltókat. A zentai Tűzoltólaktanya épülete a Tisza-folyótól néhány száz méterre, a belvárosban található. Laktanyájuk egy különleges épület, mint funkcióját és mint külső megjelenését tekintve egyaránt. 1975 óta védett műemlékként tartják nyílván és a vajdasági magyar értéktárba is bejegyezték. Az épület külsején számos érdekességet figyelhetnek meg a turisták. Köszönhető ez a szecesszió és a „magyar” népi építészeti stílusjegyek ötvöződésének. A díszítőelemek aprólékos és finom kidolgozása kiemeli az épületet a városi közegből. Ha gondosan és alaposan megfigyeljük, észre is vesszük ezeket az elemeket, motívumokat rajta. Az épületek homlokzatán megjelenő futó, indázó és egybefonódó vakolatszalagok, lángnyelv-szerű vakolatdíszek, ajtóvasalások mintái, a toronycsúcsok kakasfigurái tükrözik az épület mivoltát; hogy itt található a helyi tűzoltóság. Ezek a kígyózó vakolatszalagok körbefutják az ablakokat, szegélyeket, sőt belefutnak a lábazatba is. A „magyar” népművészeti formák közül pedig a szív és a tulipán formái jelennek meg a falakon, faelemeken.

A zentai tűzoltóegylet múltja 1874-re nyúlik vissza. Az azt követő évek alatt folyamatosan fejlődött, gyarapodott az egyesület. 1900-ra pedig már ki is nőtte az addigi épületét, sőt a felszereléseiket sem tudták már megfelelően elhelyezni, karbantartani. Így felvetődött egy új helyszín megépítése, amely 1904-re el is készült. A kiválasztott tűzoltóság pályatervét Lajta (Leitersdorfer) Béla, zsidó származású építész tervezet. A kivitelezési munkákat Szabó Mátyás végezte, amely mindösszesen 33050 koronába került. Az építési terv kiválasztásánál kiemelten fontos volt, hogy milyen költséggel valósulhat meg az építkezés. Lajta Béla terve minden kritériumnak eleget tett. Hiszen szűk anyagi keretek között, egy a funkcióját teljesen betöltő épületegyüttest alkotott meg. Az elkészült laktanyát 1904. június 29-én adták át ünnepélyes keretek között. A három szerkezeti egységre bontható laktanyán belül a tűzoltóknak több helységet is berendeztek. Tiszti őrszobát, elnöki irodát, parancsnoki üléstermet, szolgálati helyiségeket alakítottak ki. A pihenő helyiségek között legénységi játékterem, könyvár és olvasóterem is volt. Az udvarban kocsiszín, hálótermek, megfigyelő, ebédlő, gépszín, különböző raktárak, szertárak épültek. A hátsó részen, tömlőszárító, fészer, nyolc ló elhelyezésére alkalmas istállót és az ehhez szükséges kiszolgáló helyiségek is kialakításra kerültek.

Közel 114 éves fennállása alatt az épületen átalakítást nem végeztek. Egy kisebb módosítás történt csak. A lóistállót megszűntették, mivel elvesztette funkcióját, amikor 1956-ban egy tűzoltókocsit vásároltak a laktanyába. Így már nem volt szükség a lovas vontatásra. Az elmúlt évtizedek alatt többször felújították és átfestették, de stílusában nem változtattak rajta semmit.

 

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Révész Imre Társaság

    Kárpátaljai Képző és Iparművészek Révész Imre Társasága, TájGazda

    Nemrégen elhunyt Magyar László, a RIT, azaz a Kárpátaljai Képző és Iparművészek Révész Imre Társasága elnöke, a barátom. Ekkor döntöttem el, hogy mindenképpen írok egy kis bemuatót a társaságról,

     
  • Bundák a hagyományőrzéstől az eleganciáig

    Gáspár Péter szűcs, TájGazda

    Ha itt a tél és csikorog a hó a talpak alatt, vagy hideg szél fúj, legjobb lenne egy puha bundába belebújni. A Sepsiszentgyörgyön élő Gáspár Péter már több mint 35 éve foglalkozik bundákkal.

     
  • A piros arany

    A piros arany, TájGazda

    Szinte egész Szerbiában piros aranynak nevzik a málnát, mert az ország a bogyós gyümölcs kiviteléből jelentős bevételt valósít meg. Abban az esetben, ha a jég vagy a kései fagyok nem fölözik le a hasznot.

     
  • Almáskamarás - az ország kemencéje

    Almáskamarás, az ország kemencéje, TájGazda

    ... Jó kemencés sültet Almáskamaráson lehet enni a főtéren! Egy Bél-békési kistelepülésen kevés bulvár-médiaképes esemény történik. Mert az semmiképpen sem kívánkozik ezeknek a lapoknak,

     
  • Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom

    Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom, TájGazda

    Budapest VII. kerületének egyik ékessége a Rózsák terén álló római katolikus templom. Nevét Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta, aki életét a betegek és a szegények gondozásának szentelte.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére