2012-ben alakult meg, azóta pedig több száz kárpátaljai magyar gazdának segít képzéseivel, szaktanácsaival a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány.

Az alapítványt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség hozta létre azért, hogy segítséget nyújtson a mezőgazdasággal foglalkozó családoknak, hozzájárulva ezzel a gazdaságok jövedelmezőbbé tételéhez, hosszú távon pedig a szülőföldön való megmaradáshoz.

– Amikor a ’90-es években a kolhozrendszer szétesett, a kolhozok földvagyona az ingóságokkal (földművelő eszközök, traktorok stb.) együtt magánkézbe került, s törpegazdaságként funkcionált tovább. Ezek sikeressé válását azonban akadályozta, hogy a földművelők nem rendelkeztek a kellő szaktudással, hiszen addig a kolhozok nagyüzemi módszereit és az agronómusok tanácsait követve dolgoztak – informált az alapítvány létrehozásának miértjéről Hidi László, a Pro Agricultura Carpatika vezetője.

Hamar kiviláglott, hogy Kárpátalján az intenzív gyümölcs- és zöldségtermesztés a mezőgazdaság legtöbb lehetőséggel kecsegtető ágazata. Így a téli időszakban, ami nemcsak a termőföldeknek jelent pihenőt, gazdaképzéseket szerveztek a megye több pontján, szaklektorok bevonásával. Kiemelt szerepet kaptak itt azok a régiók, amelyekben már kialakult valamely zöldség vagy gyümölcs termesztésének kultúrája. A nagydobronyiak így például a retek, a burgonya és a paprika, a Tiszahátiak a szamóca termesztésének innovatív módszereivel ismerkedhettek meg, míg másutt az uborka vagy éppen a káposzta termesztése került központba. A szakirányú tájékoztatást szolgálja ezen kívül 2016 óta a Pro Agri Napok névre keresztelt háromnapos képzés is, ahol a felsorolt kultúrákon kívül legutóbb például egy kárpátaljai kiwi termesztő is beszámolt tapasztalatairól.

2013-ban az alapítvány elindította az „Első lépés” program nevet viselő szociális pályázatát azon gazdálkodni vágyó/gazdaságát növelni kívánó fiatalok számára, akik legalább két kiskorú gyermeket nevelnek. 2013 és 2017 között 161 család részesült támogatásban, ebből 155-en egy nagylégterű fóliasátor vázát és palástját kapták meg, néhányan pedig meglévő mezőgazdasági gépeik felújítására vagy méhészet létrehozására pályáztak. A meghitelezett eszközök árát a gazdák a rákövetkező három év jövedelméből fizetik vissza, kamatmentesen. A befolyt összeg újabb gazdákhoz kerül kihelyezésre pályázat útján.

A Pro Agricultura Carpatika szoros kapcsolatot ápol Magyarország Földművelésügyi Minisztériumával és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával is. Alapító tagja a Kárpát-medencei Gazdák Egyeztető Fórumának, s vezénylete alatt zajlik Kárpátalján a Magyarok Kenyere program. Nem elhanyagolható tény ennek kapcsán, hogy az elmúlt évben a Magyarok Kenyerére összegyűlt 600 tonna gabonából 83 tonnát kárpátaljai gazdák adtak össze.

A Pro Agricultura Carpatika vezetősége igyekszik hasznos és aktuális információkkal gazdagítani a gazdálkodókat képzéseken kívül is. 2016 óta jelenik meg a ProAgri füzetek, továbbá heti két szakcikket is publikál a Kárpátalja hetilap és a KárpátInfo hasábjain Hidi László, az alapítvány elnöke, Gál István alelnök, ill. az alapítvány két fiatal munkatársa, Balog Nóra és Molnár Ádám.

2015-ben Magyarország miniszterelnöke Külhoni Magyarságért Díjjal tüntette ki az alapítványt azon tevékenységéért, melyet a kárpátaljai magyar gazdaságok jövedelmezőbbé tételéért végez.

Aki érdeklődik az alapítvány tevékenysége iránt, vagy kíváncsi szakcikkeire, látogassa meg honlapjukat:

http://www.paccalapitvany.org/

és Facebook oldalukat:

https://www.facebook.com/ProAgriculturaCarpatikaJotekonysagiAlapitvany/

Espán Margaréta

 

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Őshonos állatfarm a Vajdasági Temerinben

    Őshonos állatok-TájGazda

    Érdekesség-számba vehetőek a Vajdaságban az őshonos állatfarmok. Nincs belőlük sok, de azok, amelyek léteznek és élnek a fajta-megőrzés miatt  maradtak fenn.

     
  • Gyulai kolbász az északi sarkkörön is kapható

    Gyulai kolbász az északi sarkkörön is kapható, TájGazda

    És akkor a gyulai hentesek ecsetet, festéket, kefét ragadtak, és hozzáláttak. Hozzáláttak a munkához. Először is birtokba vették a Kétegyházi út sarkán üresen álló, önkormányzati segítséggel felújított

     
  • A természetes antibiotikum - a ludasi fokhagyma

    Kertészeiről, állattenyésztőiről és gyümölcstermelőiről  ismert Ludas, melynek neve már 1335-ben megtalálható az írásokban. Az 1740-es években szegedi dohánykertészek települtek meg itt, akik 1750 körül

     
  • Az aracsi pusztatemplom

    Az aracsi pusztatemplom a magyar nemzeti identitás jelképe. Arača vagy Aracsi pusztatemplom a Délvidék egyik legértékesebb és legkorábbi építészeti emléke.

     
  • A szőkedencsi öreg hárs

    A szőkedencsi öreg hárs, TájGazda

    Szőkedencs; egy újabb magyarországi község, amelyről eddig én még nem hallottam. De örülök, hogy rábukkantam az egyik híradás sorai között. Ezt a néhány száz főt számláló Somogy megyei piciny falut

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére