Virágvasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulására emlékszünk.  „Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön, Izrael királya!” – ezzel a kiáltással, pálmaágakat lengetve

köszöntötték őt. A pálmát azokon a vidékeken, ahol ez a növény nem honos, valamilyen tavasszal bimbózó ággal, esetünkben a barka, népiesebb nevén cicuka vagy cicuska ágával helyettesítik, s ezt szentelik meg a templomokban.

Kárpátalján számos szokás kötődik a virágvasárnapi barkához.

A cicukát ma is sok helyütt a lakóházban tartják, hogy megvédje az épületet. Néhol a ház és az ól ajtaja mellé is akasztanak egyet, hogy megvédje a ház lakóit és a jószágot a bajtól, betegségtől.

A zöld ágnak egészség- és termékenységvarázsló erőt is tulajdonítanak. Ehhez kapcsolódóan a hajadon lányok fenekét finoman megveregetik a cicuka ágaival, azt kívánván: „Olyan kapatos legyél, mint ez a cicuka!” A kapatos szó ez esetben kelendőt jelent. Tiszaújhelyben (Nagyszőlősi járás) a gyerekeket is megveregetik vele, hogy jók legyenek. Kerül néhány ág a hozzátartozók sírjára is. Mezőgecsében (Beregszászi járás) a szentelt cicukát a pászka kelésben lévő tésztájára teszik, majd azzal együtt vitték szentelni. Viharos időjárás esetén, meggyújtották egy darabját, mert úgy hitték, annak felszálló füstje képes elűzni a rossz időt, mennydörgést, jégesőt.

A barkaágat más szentelményekhez hasonlóan, tilos kidobni. A legtöbb helyen a régi ágakat elégették, amikor hazavitték az újakat, vagy annak a kemencének a tüzébe dobták, amelyben a húsvéti pászka sült. Nevetlenfaluban (Nagyszőlősi járás) a templomban szentelés után megmaradt ágakat elégették, hamvazószerdán pedig a hívek azok hamujával kapták a homlokukra a keresztet: „Emlékezzél, ember: porból lettél, porrá leszel!”

Az egyik legkülönlegesebb virágvasárnapi szokást Nagydobrony (Ungvári járás) tudhatja magáénak. Ezen a napon szalagokkal díszített zöldágat, pontosabban ződágat tesznek a lányos házak kerítésére. Az ágak nemcsak Krisztus jeruzsálemi bevonulására emlékeztetnek, hanem jelzik a fiúknak, hova menjenek locsolózni.

Virágvasárnappal veszi kezdetét a legszigorúbb böjtöt előíró, az évi legalább egy szentgyónásra különösen alkalmas nagyhét.

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Legyen jó tepertős pogácsa, tartalmas ételek..

    Makói Autós Csárda, TájGazda

    Az új, korszerű makói Maros híd ünnepélyes átadásra 1974. december 4-én került sor. A hídavatón a nemzeti színű szalagot a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, Kis Dezső vágta át.

     
  • Veresegyházon csak boldog medvék sétálnak

    A Veresegyházi Medveotthon, TájGazda

    Budapest belvárosától, mintegy 40 percnyi autóútra található a veresegyházi Bear Farm, a Medveotthon. Az Otthon az év minden napján várja a kedves látogatókat. Kalandos élményekben lehet része annak,

     
  • Horgolt kis kedvencek

    Kötés, horgolás, amigurumi, TájGazda

    A kötött és horgolt ruhák, tárgyak mindig megmelengetik a lelkemet. Olyan jó érzés látni munka közben a készítőket, a folyamatát annak, ahogy egy gombolyag fonál kötőtűk,

     
  • Bazaltorgonák a Somoskői vár tövében

    Somoskő, TájGazda

    Somoskő Salgótarján részeként a szlovák - magyar határvonalnál fekszik. A település fölé magasodó vár és vulkanikus képződmény viszont már Szlovákia területén található.

     
  • Hagyomány új keretben

    2014-ben a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán rongyszövés tanfolyam indult felnőttek számára azzal a céllal, hogy a jelentkezők elsajátítsák

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére