Virágvasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulására emlékszünk.  „Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön, Izrael királya!” – ezzel a kiáltással, pálmaágakat lengetve

köszöntötték őt. A pálmát azokon a vidékeken, ahol ez a növény nem honos, valamilyen tavasszal bimbózó ággal, esetünkben a barka, népiesebb nevén cicuka vagy cicuska ágával helyettesítik, s ezt szentelik meg a templomokban.

Kárpátalján számos szokás kötődik a virágvasárnapi barkához.

A cicukát ma is sok helyütt a lakóházban tartják, hogy megvédje az épületet. Néhol a ház és az ól ajtaja mellé is akasztanak egyet, hogy megvédje a ház lakóit és a jószágot a bajtól, betegségtől.

A zöld ágnak egészség- és termékenységvarázsló erőt is tulajdonítanak. Ehhez kapcsolódóan a hajadon lányok fenekét finoman megveregetik a cicuka ágaival, azt kívánván: „Olyan kapatos legyél, mint ez a cicuka!” A kapatos szó ez esetben kelendőt jelent. Tiszaújhelyben (Nagyszőlősi járás) a gyerekeket is megveregetik vele, hogy jók legyenek. Kerül néhány ág a hozzátartozók sírjára is. Mezőgecsében (Beregszászi járás) a szentelt cicukát a pászka kelésben lévő tésztájára teszik, majd azzal együtt vitték szentelni. Viharos időjárás esetén, meggyújtották egy darabját, mert úgy hitték, annak felszálló füstje képes elűzni a rossz időt, mennydörgést, jégesőt.

A barkaágat más szentelményekhez hasonlóan, tilos kidobni. A legtöbb helyen a régi ágakat elégették, amikor hazavitték az újakat, vagy annak a kemencének a tüzébe dobták, amelyben a húsvéti pászka sült. Nevetlenfaluban (Nagyszőlősi járás) a templomban szentelés után megmaradt ágakat elégették, hamvazószerdán pedig a hívek azok hamujával kapták a homlokukra a keresztet: „Emlékezzél, ember: porból lettél, porrá leszel!”

Az egyik legkülönlegesebb virágvasárnapi szokást Nagydobrony (Ungvári járás) tudhatja magáénak. Ezen a napon szalagokkal díszített zöldágat, pontosabban ződágat tesznek a lányos házak kerítésére. Az ágak nemcsak Krisztus jeruzsálemi bevonulására emlékeztetnek, hanem jelzik a fiúknak, hova menjenek locsolózni.

Virágvasárnappal veszi kezdetét a legszigorúbb böjtöt előíró, az évi legalább egy szentgyónásra különösen alkalmas nagyhét.

Espán Margaréta

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Jókedvre hangoló zenedobozok

    Zenedobozok, TájGazda

    A kolozsvári Békési Attila annyira szereti a zenét, hogy kis dobozokba zárva kínálja az érdeklődőknek. Tetszetős dísztárgyakba vannak elrejtve a dallamok, melyek kézbevétellel bármikor életre kelthetők, kicsalogathatók.

     
  • Kárpátalja is őrzi értékeit

     Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesületet (KNE) , TájGazda

    A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesületet (KNE) 2011-ben jött létre azzal a céllal, hogy felkutassa, továbbadja, népszerűsítse a kárpátaljai magyarság tárgyi és szellemi értékeit,

     
  • A családi hagyomány

    A családi hagyomány, TájGazda

    Úgy tartják, hogy a családi hagyományt nem szabad megszakítani, apáról fiúra kell továbbvinni. Íratlan szabály szerint pedig az örökölt vagyont nem illik pénzzé tenni, ha csak a sors nem kényszeríti erre az örököst.

     
  • A művészet hobbi

    Kizárólag természetes alapanyagokkal szeret dolgozni és vonzereje a felújítás, az újrahasznosítás, a reciklázs. Tényi Irénke nagymama a művészet világában találja meg az élet harmóniáját,

     
  • Az örök túlélő

    Jáki templom, Tájgazda

    Annak ellenére, hogy török hadjárat, tűzvész, villámcsapás, vihar sújtotta e monumentális, Európa szerte híres templomunkat, a mai napig büszkén áll a Sorok- patak völgyének fennsíkján.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére