Homepage Slideshow
„Avasország” értékei
Szatmár megye északkeleti részén fekvő Avasfelsőfalut (Negrești-Oaș), az Avas-vidék központjaként tartják számon. Talán e központi szerepe miatt került kialakításra itt...
http://tajgazda.hu/index.php/hu/tajerinto/918-avasorszag-ertekei
Az Európa Nostra-díjjal kitűntetett gyügyei kápolna
Gyügye néhány száz lelket számláló, csendes kis magyar falu. Egy főutcából és pár mellékutcából áll az egész település. A főutca mentén található a község református temploma.
„Népies. Lendületes. Egy darab a lelkedből”
A fazekasság az egyik legősibb kézműves mesterség, s bár erre talán ritkán gondolunk, az agyagedények megjelenése talán legalább annyira...
http://tajgazda.hu/index.php/hu/entermekem/933-nepies-lenduletes-egy-darab-a-lelkedbol
Szatmár megye északkeleti részén fekvő Avasfelsőfalut (Negrești-Oaș), az Avas-vidék központjaként tartják számon. Talán e központi szerepe miatt került kialakításra itt,
Gyügye néhány száz lelket számláló, csendes kis magyar falu. Egy főutcából és pár mellékutcából áll az egész település. A főutca mentén található a község református temploma.
Nem tudom miért, de engem mindig elbűvölnek a víztornyok. Főként azok, amelyek az 1900-as évek környékén épültek fel. Elgondolkodtatnak, hogy miként, hogyan is tudták
Néhány évvel ezelőtt a kárpátaljai magyar fesztiválok, vásárok forgatagában különleges házi készítésű sajtjaival tűnt fel a somi (Kárpátalja Beregszászi járása) Barkaszi Levente és párja, Csilla.
Az „Alföld gyöngyéről” sokunknak máris Gyopárosfürdő jut eszünkbe. A gyógyhatású vizek, kikapcsolódás, pihenés, fürdés gondolatai fogalmazódnak meg bennünk.
A fiatal nemzedék számára ismeretlen fogalmak özönlenek a moholi 85 éves Vastag Jánostól, aki, talán a vidék egyteln szűcsmestere, aki báránybőr kikszítéssel si foglalkozik.
Csongrád megye északkeleti részén található Fábiánsebestyén. Rendezett, gondos, virágos község. A településen már több alkalommal is jártam.
Segesd múltja több ezer évre tekint vissza, már a réz- és a borzkorban is lakott volt, sőt a Római Birodalmi hadsereg fontos államosaként tartották nyílván a környéket.
Nem is olyan régen lekicsinylően "szegény ember tehénkéjének" nevezték a kecskét, pedig a sokgyermekes családokban még a szerény tartás és takarmányozási mód mellett is minden nap tejet
Egy-egy falu életében fontos helyet foglal el a tájház vagy a tájszoba. A be nem avatottak némi túlzással falumúzeumnak is nevezik. Elvezet a múltba, használati tárgyai és gazdálkodási eszközeit menti a feledéstől,
Tiszta, napsütéses időben a határmenti városból, Gyuláról is látni a Bihari-havasok csodaszép, havas csúcsait. A határátkelőtől kb. 140 km megtétele után el is érhetjük a hegység lábát.
„A képek sokszor készen érkeznek hozzám üzenetként odafentről – színekben, formákban kidolgozva. Nekem már csak az a dolgom, hogy leüljek és vászonra vigyem őket.
Felvidék Nyitrai kerületének Nyitrai járásában található egy falu, melynek neve sokak arcára mosolyt csal: Felsőelefánt (szlovákul Horné Lefantovce). 1976 és 2002 között
Hitoktató, néprajzos, népi játszóház vezető, népi ének tanító, rendezvényszervező – „mindösszesen” ennyi képesítéssel rendelkezik Balajti Zsuzsi. Ha ezen szakirányok alapján
A Csallóköz, melyet Közép-Európa legnagyobb szárazföldi szigeteként tartanak számon, Pozsony és Komárom közt húzódik. A Duna, a Kis-Duna és a Vág határolja. 1918-ig a Magyar Királyság része volt,
A dévaványai-ecsegi puszták természetvédelmi terület nagysága 12 800 hektár Zömében gyep, ősgyep művelési ágú területek 90%-a visszavásárlás útján került az állam tulajdonába.
Köszönjük kedves olvasónknak, Kovács Estvánnak, aki felhívta figyelmünket az alábbi cikkben szereplő malmokra. Az élénk bakonyi szelek befogására kiválóan használhatóak voltak a szélmalmok.
Érdekes jelenség látható a Duna-Tisza közén, Fülöpháza és Kerekegyháza térségénél mintegy 1992 hektáron. A több évszázados gazdálkodás ellenére kiterjedt homokterületek maradtak meg.
A Kárpátalja Nagyszőlősi járásában található Tiszaújhelyben él és dolgozik Győry Mikós fafaragó, aki vidékünkön egyik állandó résztvevője a kézműves vásároknak, fesztiváloknak. Győry Miklós 1974-ben,