A Kárpát-medence Európa három nagy italfogyasztási régiójának találkozási vidéke, ebből Vajdaság területén talán a pálinka mondható a legmeghatározóbbnak.
A pörkölt, a paprikással és a gulyással együtt a magyarok nagy hagyományú nemzeti ételei közé tartozik. Mindhárom eredetileg az alföldi pásztorok ízletes, de egyszerű ételeként született,
Európa-szerte elterjedt hit szerint az angyalok karácsonykor meglátogatják az ünneplőket. A 19. században a karácsonyok részesévé vált az angyalábrázolás,
A Tisza mente népviseletére, mint ahogy egész paraszti kultúrájára jellemző a nagyfokú polgárosultság. A polgári ízlés követése különösen a nők viseletére jellemző,
Az Úrnapja a katolikus ünnepek között kiemelt helyet foglal el, teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe. Úrnapja a pünkösd után következő második hét csütörtökjén tartott ünnep, az oltáriszentség ünnepe, amely a 13. századig nyúlik vissza.
A háziszappan készítése nagyon elterjedt volt még a közelmúltban is a paraszti kultúrában. Kiváló tisztítószernek tartották, amit nagyon sokrétűen tudtak felhasználni, nem utolsó sorban pedig olyan alapanyagokból készült, amelyek szinte minden háztartásban megtalálhatóak voltak.
Legyen tél vagy nyár, az év bármely időszakában a piacok környékén járva már messziről érzeni a levegőben a lángos illatát.
Emlékszem mennyire viccesnek tartottuk gyerekkorunkban, amikor evés után a mákdarabok megragadtak a fogaink között...
Egy korábbi cikkünkben számoltunk be a kék mákról és számos pozitív hatásairól (A fiatalos erőnlét elixírje). A hozzászólások között olvastam a fehér mák említését.
Oázis: az értelmező kéziszótár felütésekor az alábbi meghatározást olvashatjuk ezzel kapcsolatban. Ez egy növényekkel és állatokkal körülvett vizes élőhely a forró sivatagban,