A Krisna-völgy, TájGazda

A Balatontól 30 km-re található Somogyvámos külterületén Közép-Európa legnagyobb és legszervezettebb öko-közössége, a Krisna-völgy. A 266 hektáros területű Indiai Kulturális Központ és Biofarm

azzal a céllal alakult meg, hogy az európai embereknek megmutasson egy ősi lelki kultúrát, annak értékeit és egy természetes, önfenntartó életmódot. Nyugodtság, béke, segítőkészség, egyszerűség érzései támadnak az emberben, ha ide ellátogat. Az itt élők ökogazdálkodást folytatnak, emellett fontos számukra a lelki tudat, isten iránti hitük erősítése, melyet a Krisna-tudat által érnek el. Van itt templom a lelki béke, a hit gyakorlására. Biogazdálkodás, mellyel a mindennapi élelem ellátás valósítható meg. Iskola a tudás megszerzéséhez, valamint csodás arborétum tavakkal, elefántszobrokkal, pavilonokkal, növényekkel, és állatokkal.

Kezdetben szerzetesek éltek itt többnyire, de mostanra a családok száma megtöbbszöröződött, átlagosan 140 család. Az itt élők egyszerű életet élnek, minden nap lelki gyakorlatokon vesznek részt, dolgoznak az állatok körül, a gyümölcs- és zöldségkertben, fogadják az idelátogatókat, irodai munkát végeznek, művészi tevékenységet folytatnak. A vallás nélkülözhetetlen számukra, átjárja családi és társadalmi életüket, értékeiket.
Önfenntartó életmódot folytatnak a lakók, a környezettudatosság, egészséges életmód jegyében, a hagyományos technológiák segítségével. Az áramot napelemmel és szélmalmokkal állítják elő. A vízellátás kutakból valósul meg. Környezetbarát mosási módszert alkalmaznak, a gazdálkodásban saját maguk által készített eszközöket használnak, melyek mozgatásához a nagy becsben tartott állatukat, az ökröket használják. „Egyszerű élet, emelkedett gondolkodás” elve alapján élik napjaikat.

Az érdeklődök a Krisna-hívők életébe nyerhetnek bepillantást. A völgy középpontjában áll a templom. Kívülről nézve a somogyi tájra jellemző stílusjegyeket hordozza, de belülről indiai motívumok, oszlopok, boltívek, színesebbnél-színesebb festmények, szobrok kölcsönöznek különlegességet az épületnek. A szobrokra nagy figyelmet fordítottak, jellemző a friss, illatos virágok, díszek, ékszerek jelenléte. A templom mellett a tehenészetbe, botanikus kertbe, kézműves terembe, méhészetbe látogathatnak el a kíváncsiskodók. Az indiai vallásban a tehénnek kitüntetett helye van. A tehenet önmagáért szeretik, a tehén olyan az ember számára, számukra, mint az édesanya, hiszen a tejével táplálja az embert. Tisztelet övezi e jószágot. A tehén tejet ad, az ökör fizikai erejét veszik igénybe. Ha az állat megfáradt, „nyugdíjazzák”, majd a természetes halálát követően elhamvasztják.

A Krisna-völgy legnagyobb rendezvénye a minden év júliusában megtartott Búcsú. A vidám és színes fesztiválon India kultúrája keveredik a hagyományos értékekkel. Az Indiai esküvő a legnépszerűbb látványosság az ünnepen. Kézművesek mutatják be alkotásaikat, különleges magyar és indiai ételeket kóstolhatunk meg.
Az év több napján tartanak fesztivált. Ilyen az első tehénkihajtó ünnep, henna fesztivál, Krisna születésnapi fesztiválja, sütőtök fesztivál, édesség hegy ünnepe. A turistákat szívesen fogadják az év bármely napján. A hely körbevezetése során kielégítő válaszokat kaphatunk kérdéseinkre, az itt élők mindennapi életéről, a Krisna-tudat filozófiájáról, a hely történetéről és egyéb érdekességekről.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Óvodafejlesztés a Délvidéken

    A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával háromnapos óvodapedagógus képzést tartottak Topolyán és Újvidéken. Az előadók főleg olyan elméleti és gyakorlati

     
  • A fa természetes szépsége – BALNOR design

    Szeretek kreatív kézműves oldalakon nézelődni. Látni a szebbnél szebb munkákat. Hogy milyen csodás tárgyak születnek. A facebook egyik ilyen csoportjában láttam meg Norbert ékszerét, egy medált.

     
  • A magyar kultúra napja

    A Magyar Kultúra Napja, TájGazda

    Ki ne ismerné a vers alábbi részletét? Nemzetünk dicső imája. Legyünk bárhol, ha meghalljuk e szavakat szívünk máris óriásit dobban. Hisz nekünk, magyaroknak oly sok dicső, kedves, ugyanakkor fájó emlékünk

     
  • A Szegediek csak Öreg Hölgynek becézik

    A szegedi víztorony

    A szegedi Szent István téren áll egy hatalmas vasbetonból álló ipartörténeti műemlék. Az ország második vasbeton szerkezetű víztornyát Zielinski Szilárd tervezte,

     
  • Juhász Zsuzsa selyemkendői

    Juhász Zsuzsa selyemkendői, TájGazda

    Juhász Zsuzsa vagyok, foglalkozásom szerint pedagógus. Érsekújvárban élek, városunk magyar iskolájában tanítok immár 29. éve. Mivel nevelőnői munkám mellett rajzot is oktatok, a képzőművészet közel áll hozzám.

     
Ugrás a tetejére