Falunap Hódegyházás, TájGazda

Évszázadokra nyúlik vissza a vajdasági kistelepülések múltja. Többségük a pusztából nőtt ki, kiállva a történelem viharát. Évente legalább egyszer, ünnepélyes keretek között, a falunapon elevenítik fel a múltat,

hajtanak fejet az ősök emléke előtt. Ezt tették július 31-én a hódegyháziak is, alkalmi műsorral emlékezve a település közel 750 éves történetére. Ugyanis a falu nevének legkorábbi említése, Hodighaaz alakban 1274-ből maradt fenn. A 14. század elején a Csanád nemzetség, 1337-től a 16. század második feléig pedig a Telegdyek birtoka, majd királyi adománylevél szerzésével többen is egy-egy rövid időre lesznek a falu birtokosai. A 18. század elejére teljesen elnéptelenedik, pusztává válik a falu. Az újratelepítés első hivatalos adata 1813-ból származik, a megélhetést azóta is a mezőgazdaság biztosítja a lakosságnak. Volt időszak, amikor 2200 volt a lélekszáma a falunak, ma ennek egynegyede. A könnyebb, a jobb megélhetést keresve szóródtak szét az emberek a nagyvilágban, még az Amerikai Egyesült Államokban is találkozunk hódegyházi származásúakkal. Ők nem feledték múltjukat, rendszeresen hazalátogatnak.
A Helyi Közösség és a Gazdakör szervezésében hetedik alkalommal hívogattak a falunapra, a közös ünnepre. A rendezvény színhelyén ott is volt a falu apraja-nagyja, és a környező településekről is érkeztek vendégek, de Hódegyháza romániai és magyarországi testvértelepüléseinek küldöttsége is részese volt az ünnepnek. Sós István, a helyi közösség elnöke a vendégeket köszöntve kidomborította, hogy csak a mezőgazdaság helyzetének javulásával, valamint családi gazdaságokon alapuló kis feldolgozó üzemek létesítésével szavatolható a kis települések jövője. Ehhez pedig társadalmi támogatásra van szükség. Reményét fejezte ki, hogy a testvértelepülésekkel kialakított kulturális együttműködés egy napon a gazdasági kapcsolatokra is kiterjed.
A falunapi művelődési műsorban a hódegyházi és tiszaszentmiklósi általános iskolások, valamint a modern tánccsoport és a mazsorettek mutatkoztak be, majd labdarúgó torna vette kezdetét. Az ünnepség látványos és ízletes része volt a halászlé-főző verseny, melyben 16 csapat vetélkedett, és a mesterszakácsokból álló zsűri a tiszahegyesi Dusan Szvircsev főztjét nyilvánította legízletesebbnek. Versenyen kívül nyársak is forogtak, a rostélyokról áradt az ínycsiklandó illat. Az ünnepi ebédhez Balog Gorán és csapata hét birkából főzött hagyományos paprikást, amiből mindenkinek jutott. A helybeliek szerint az elvándorlást a faluból nem lehet megálljtani, de fékezni úgy lehet, ha az állam jelentős mezőgazdasági támogatsát nyújtana az ágazatban dolgozóknak. E nélkül a falu jövője krédésessé válik.

Save

Save

Save

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Hajócsipke Bartal Tímeától

    Bartal Tímea Felvidék Érsekújvári járásából származik, jelenleg Zoboralján tanít. Emellett szabadidejében, körülbelül három-négy éve hajócsipkével, más néven frivolitással foglalkozik.

     
  • Kalász Farmergazdaság - Nagy György

    Kalász farmergazdaság - Nagy György, TájGazda

    Nagybereg Kárpátalja egyik legjelentősebb magyarlakta települése. A község Beregszásztól keleti irányba, a várostól 8 kilométernyi távolságra fekszik, a több mint 10 hektáron elterülő Szernye-mocsár szélén.

     
  • Tündérségek a hétköznapok szürkesége ellen

    „Az alkotás számomra olyan, mint a levegő: nem tudok nélküle élni. Az, hogy ezáltal kifejezhetem önmagam, s ezt megoszthatom másokkal is, megajándékozva őket

     
  • A Benei öreg templom

    Bene (Бене) községe egy kicsiny falu Kárpátalján, a Borzsva folyó partján a Beregszászi járásban, ahol a beregi hegyek és az alföldi síkság pereme húzódik.

     
  • Szin és Vír szerelmének emléke

    Szinevéri tó, TájGazda

    Kárpátalja leggyakrabban látogatott turistanevezetességei között előkelő helyet foglal el az Északkeleti-Kárpátok legnagyobb tava, Ökörmezői járásban található Szinevéri-tó.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére