Kárpátalja, Tatárhágó, rahói járás, TájGazda

A Rahótól északra fekvő Tatár (Jabloneci)-hágó (931 méter) a Vereckei-hágó után a második legfontosabb átkelési pont a Kárpátok északkeleti vonalán Belső-Ukrajna felé.

A honfoglaláskor a környék a magyarok fontos átvonulási helye volt. Az elkövetkező több mint ezer esztendőben nagy szerepet játszott a térség államainak kül- és belpolitikájában, különböző háborúkban. Magyar elnevezését is onnan kapta, hogy a belső-ázsiai és krími tatárok általában ezen az átjárón át támadtak. 1241-ben Batu kán mongol-tatár hadseregének egyik ága is itt hatolt be Magyarországra.
A parkolóból a nyugdíjazott régi út felé haladva láthatjuk az ezeréves magyar határ egyik sorompójának megmaradt két betontömbjét:  N 48° 18,2860' E 24° 26,6330' 920 m [GCTATH+sorompó], majd az Osztrák-Magyar Monarchia idejében épített egykori magyar őrbódét, melyet a második világháború után a szovjetek helyreállítottak, és használtak. Ennek közelében van a láda.
A környéken láthatunk még határköveket, melyek a Trianon utáni állapotban cseh-lengyel határt, majd magyar-lengyel, később a Molotov-Ribbentrop paktum után a magyar-szovjet határt, ma megyehatárt jelölnek. Valaha itt húzódott a lengyel-magyar határ egyik szakasza, egy határkő még ma is látható. A másik emlék a tőle alig pár méternyire álló egykori osztrák–magyar határőrbódé. A második világháborút követően a szovjetek helyreállították és használták is, amint erre a téglákba belekarcolt nevekből, évszámokból következtetni lehet. Így maradt fenn ez az építmény, hogy magányos "őrszemként" jelezze az egykori magyar jelenlétet.
A hágóról jó időben pompás kilátás nyílik a Hoverlára (Hóvár-tető, 2061 m – Ukrajna legmagasabb pontja) és a Pop Iván (2020 m) csúcsaira. Az ezeréves határon pár darab csehszlovák-lengyel határkő, vámellenőrzőpont található. Háborús emlékként megmaradt lövészárkok, fa-föld bunker maradványok mellett.
A Tatár-hágón nagy Magyarország határát jelző határkövek és határőr bódé, valamint bazársor található.

Kárpátalja, Tatárhágó, rahói járás

Nyíregyháza, 2016. augusztus 12.

Fotók: Őry László albumából.

Save

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A vajdasági magyarság jelképe: a citera

    Muzslya (szerbül: Мужља / Mužlja,) Nagybecskerek egyik városrésze, amely a Közép – Bánság/Bánát területén helyezkedik el. Az idén 13. alkalommal került megrendezésre a Muzslai Petőfi Sándor

     
  • A térhódító mangalica

    A térhódító mangalica, TájGazda

    A népesség növekedésével arányosan növekszik az élelmiszerfogyasztás, ami nem könnyű feladat elé állítja a nemesítőket. Mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben bő hozamú,

     
  • A bényi kéttornyú templom

    A bényi kéttornyú templom, Tájgazda

    Bény (szlovákul Bíňa) a Garam partján fekszik Esztergomtól 16 km-re, északnyugati irányban. Minden gond nélkül megközelíthető gépkocsival, illetve tömegközlekedési járművel – busszal és vonattal egyaránt.

     
  • Egykori magyar végvárunk

    Somoskői vár, TájGazda

    A Somoskői vár, avagy szlovákul Hrad Šomoška a magyar-szlovák országhatáron lévő vulkanikus hegycsúcsra épült. A vár területileg a szlovák Sátorosbánya településhez tartozik.

     
  • Rétesház, Mórahalom

    Mórahalmi réstesbolt, TájGazda

    Pille könnyű tészta, hagyományos, de különleges töltelékkel. Mi magyarok szeretjük azt hinni, hogy a rétes egy kifejezetten magyar étel, tulajdonképpen mi találtuk fel.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére