Az udvardi Kálvária, TájGazda

Udvard (szlovák nevén Dvory nad Žitavou), mintegy 5000 főt számláló község Felvidéken, a Nyitrai kerületben, Érsekújvártól keletre, 9 km távolságra. 1462-től a trianoni békediktátumig

Komárom vármegye Udvardi járásának székhelye volt.
Környékén már a római korban a katonák számára épített castellum állt, a területén elterülő 7-8. századi avar temetőből pedig mindezidáig 98 sírt tártak fel.
Az 1075-ös évben már állt egy Szent Márton tiszteletére épült kápolna, az akkor még királyi birtokon. 1554-ben a törökök sok más épülettel egyetemben ezt is lerombolták.
1580-ban felépült Érsekújvár vára, ettől fogva még gyakoribbak lettek a harcok errefelé. 1663-ban Érsekújvár ostromát innen koordinálták. 1685-ben, Érsekújvár visszafoglalásakor Udvard is felszabadult a török uralom alól – 113 év elmúltával.
Udvard egyik fő látványossága a Kálvária, mely a falutól körülbelül 700 méterre, nyugatra fekvő Szent Márton halmon áll. A környék híres, gyakran látogatott búcsújáróhelyei közé tartozik, a felvidéki magyarság kiemelkedő egyházi műemléke. A halmon a 11. században kápolna, később kolostor állt – ami 1554-ben a török megszállás következtében megsemmisült. A hagyomány szerint az 1309-ben itt tartott zsinaton rendelték el a hajnali, déli és esti harangszót, az Angyali Üdvözlet imájának elmondásával egybekötve
A ma is megtekinthető Kálváriát Majthényi Adolf, udvardi plébános kezdeményezésére, 1860-ban avatták fel. Majthényi az 1850-es évek elejétől volt a község lelkésze, részt vett az 1848-49-es forradalomban, harcolt a Habsburg-elnyomás ellen.
A Kálvária építése 1855. október 31-én kezdődött, Dobák János és Weller Móricz tervei alapján. A művelet nagy támogatásnak örvendett úgy egyházi, mint világi körökben. 5 év alatt temérdek munkát elvégeztek: a dombra földet hordtak, mintegy 7000 facsemetét telepítettek, vízelvezető csatornát létesítettek a domb körül. Naponta 50-60 munkás dolgozott rajta, 30-40 szekérrel.
1860. szeptember 16-án, 30-40 000 hívő jelenlétében, Scitovszky János esztergomi érsek felszentelte a Kálváriát.
A Kálváriához az Érsekújvár és Udvard közötti útról letérve, körülbelül 300 métert megtéve juthatunk el. A külön emiatt létrehozott bekötőút elején eredetileg egy vasráccsal ellátott kőhíd állt, s a Kálváriát körülvevő kerítés kapujához visz, ahol egy 2003-ban emelt fakereszt áll. Az út felénél, 1859-ben felújítva kihelyezték Nepomuki Szent János, 1794-ben készült szobrát.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A magyar kultúra napja

    A Magyar Kultúra Napja, TájGazda

    Ki ne ismerné a vers alábbi részletét? Nemzetünk dicső imája. Legyünk bárhol, ha meghalljuk e szavakat szívünk máris óriásit dobban. Hisz nekünk, magyaroknak oly sok dicső, kedves, ugyanakkor fájó emlékünk

     
  • A Tópart Vendéglő

    A Tópart Vendéglő, TájGazda

    A debreceni fiú és a szegedi lány Mezőberényben tartották lakodalmukat… Ha az ember betér Mezőberényben a Tópart Vendéglőbe és elbeszélget Tánczos Imre

     
  • Hamarosan megépül a harmincadik hagymakupola is

    Hagymatikum Makón, TájGazda

    A Kelo fenyő - több százéves ezüstfenyő - Finnország és Kanada északi részén honos, ott, ahol már nagyon szélsőséges és zord az időjárás. Rendkívül lassan nő, ezért évgyűrűi finom rétegekben követik egymást.

     
  • Rendkívüli hideg van Erdélyben

    Rendkívüli hideg Erdélyben, TájGazda

    Az utolsó harminc év leghidegebb tele köszöntött be az új év kezdetén. A térségben igazi tél van, a szélsőséges hidegek után még egy régi tapasztalatot megcáfolt az időjárás, nem is kellett jelentős

     
  • Garamszentbenedeki Apátság

    Garamszentbenedek (szlovákul Hronský Beňadik) felvidéki község, mely a Besztercebányai kerület Zsarnócai járásában, a Garam jobb partján terül el.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére