„Milyen kevés gond van a méhekkel, s milyen nagy hasznot hajtanak!” – legalábbis egy magyar népmese szerint. A valóság viszont ennél kicsit árnyaltabb.
Simon Tibor Nagykárolyban született, 1973 óta foglalkozik szűcsmesterséggel, mely apai örökségként szállt rá, aki először a mészárosinassággal próbálkozott meg, viszont végül a szűcs mesterség mellett döntött.
A 21. században már nagyon nehéz olyant alkotni, amivel konkurálni lehetne a magas kínálatnak, amely a piac minden szegmensére vonatkozik.
A Drávaszög természetföldrajzának meghatározó eleme, a síkságból kiemelkedő Báni-hegy, vagy más nevén Vörösmarti löszhát. A közel 250 méter magas domb lankáit az emberek évezredek óta művelik.
Amikor vajdasági magyarokról beszélünk a legtöbbünknek először a Tisza-mentén élő magyar tömb jut eszébe, annak ellenére, hogy a vajdaság szinte egész területén élnek magyarok.
Az apróra őrölt fűszerpaprikát nem véletlenül szokták a fűszerek királyának is nevezi, hiszen ez a különlegesség minden jellegzetes magyar étel egyik legfőbb ízesítő anyaga.
Legyen tél vagy nyár, az év bármely időszakában a piacok környékén járva már messziről érzeni a levegőben a lángos illatát.
Emlékszem mennyire viccesnek tartottuk gyerekkorunkban, amikor evés után a mákdarabok megragadtak a fogaink között...
Egy korábbi cikkünkben számoltunk be a kék mákról és számos pozitív hatásairól (A fiatalos erőnlét elixírje). A hozzászólások között olvastam a fehér mák említését.
Oázis: az értelmező kéziszótár felütésekor az alábbi meghatározást olvashatjuk ezzel kapcsolatban. Ez egy növényekkel és állatokkal körülvett vizes élőhely a forró sivatagban,