Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

Sajnálattal kell bevallani, hogy falvaink gazdasági értékeit sokszor nem vezsi észre  közönség, esetleg részben használja ki azokat. Ez nem csupán a mezőgazdaságra vonatkozik,

hanem az élet, a néphagyomány tárházára is. Ilyen gazdagságot tárhat a falusi életforma iránt őszintén érdeklődőknek a zombori községhez tartozó alig 130 éves falu, Bácsgyulafalva (Telecska). Történelme szerint a Kincstár a Pusztakula pusztát 1883-ban telepítette be magyar dohánykertész családokkal, akik Sípos György szajáni polgár vezetésével Szajánból, Tóbáról, Hódegyházáról, Csókáról, Törökbecse és Törökkanizsa környékéről érkeztek, és az 500 családot befogadó falut gróf Szapári Gyula akkori pénzügyminiszter tiszteletére Gyulafalvának nevezték el. 1885-ben már 2500 lakosa volt, napjainkban viszont  alig 1500 a falu lélekszáma. A megélhetés fő forrása a mezőgazdaság, a gyújtópontban a dohánytermelés áll. AZ 1960-as és 70-es években a libatenyésztésről, pontosabban a libamáj-termelésről vált ismertté a falu, amely ínyencfalat elkerült a nagyvárosok exkluzív éttermeibe, de még külföldre is. Napjainkra az egyedüli tekintélyes libafarm a faluban Varga Zoltán és Mónika tenyészete, akik a szülői hagyományt folytatva népszerűsítik a libatenyésztést. A törzstenyészetet a kiváló hús- és májhozamú francia szürke lúd képezi. A munka a saját házi keltetőben történő keltetéstől és a napos libák nevelésétől a hizlalásig, illetve a libából nyert termékek értékesítéséig terjed. Több mint száz éves receptes könyv utasításai alapján készül a libatepertő, a zsír, a zsírba "fagyasztott" libamáj, de a füstölt libamell és libacomb is.   Gasztronómiai értéke mellett gyógyhatása is van a libazsírnak, enyhíti a légúti betegségeket. Megelőzés, de akár kiadós reggeli céljából paprika és fokhagyma ízesítésű libazsírt tanácsol a háziasszony. Zoltán szavai szerint a libák megbízható, megvesztegethetetlen házőrzők szerepét is betöltik, ugyanis az érkezőket hangos gágogással jelzik.
A szorgos házaspár munkája nem csak a libatenyésztésre irányul, hanem a szárnyát bontogató falusi idegenforgalomra, a vendégfogadásra is.  Tulajdonukban van a  gazdagon berendezett tájház, ahol akár időutazáson vehetnek részt a vendégek. A több mint száz éves ház, a leeresztett mestergerendával megőrizte eredetiségét, ó-német bútorok és lakberendezések, használati tárgyak köszönnek a falakról, a konyhai polcokról, de még a búbos-kemencéről is. Külön látványossága a "lakószobának" a rekonstruált szemes kemence, ami télidőben kellemes meleget áraszt.
A libahús és különböző változatainak fogyasztása lassan terjed, pedig valamikor alig volt falusi ház, melynek udvarában ne gágogott volna tucatnyi liba. Csakhogy akkor nem a hús vagy a máj nyerése volt a fő cél, hanem a lányok stafírungjába, a dunyhákba és párnákba kerülő toll, pontosabban a pihe "megtermelése". Külföldön nagy becsben van a libacomb, a libamáj, de ahhoz, hogy a telecskai libatermék ismét exportcikké váljon, egy kitartó termelő kevésnek bizonyul.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Gombos és a Tamáskó kaptár

    Gombos és a Tamáskó kaptár, TájGazda

    Gombos a vajdasági Apatintól délre 27 km-re fekszik, a duna bal partján, szinte Horvátország szomszédságában. A feljegyzések alapján már 6000 évvel ezelőtt megtelepdtek itt az emberek.

     
  • Bőrből életre keltett álmok

    Attila bőrművész, TájGazda

    Kedves Olvasó! Nézze el nekem a beszámoló hosszúságát e két remek kézművesről, Andorról és Szilviáról. Az interjú minden mondata oly igaz, hogy megvágni azokat nem szerettem volna.

     
  • A régió agrárbirodalma

    A régió agrárbirodalma, TájGazda

    Újvidéken 2017. májusában tartották meg a 84. Nemzetközi Mezőgazadsági Kiállítást, amely Dél – Kelet Európa legnagyobb agrárrendezvényévé nőtte ki magát.

     
  • A magyar kultúra napja

    A Magyar Kultúra Napja, TájGazda

    Ki ne ismerné a vers alábbi részletét? Nemzetünk dicső imája. Legyünk bárhol, ha meghalljuk e szavakat szívünk máris óriásit dobban. Hisz nekünk, magyaroknak oly sok dicső, kedves, ugyanakkor fájó emlékünk

     
  • Hagyomány új keretben

    2014-ben a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán rongyszövés tanfolyam indult felnőttek számára azzal a céllal, hogy a jelentkezők elsajátítsák

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére