Machlik Pálinkafőzde, TájGazda

A Mezőberény határában lévő, körülbelül kétezer darab 1200 négyzetméteres gyümölcsös kertrendszer neve Laposi kertek. Itt kezdte el megépíteni pálinkafőzdéjét Machlik András,

négy esztendővel ezelőtt 2012-ben. Amikor a kerttelep közepén lévő ingatlanon hozzákezdtek az építkezéshez, folyamatosan kiváló lelki muníciót adott nekik a látvány, különösen, amikor a tetőszerkezetet építették. Szerettek a magasban dolgozni, mert amerre néztek, mindenütt pálinka alapanyagot láttak. Mire elkészül a tető, addigra fejben több ezer liter pálinkát lefőztek a szemük előtt érő gyümölcsökből: almából, birsalmából, barackból, cseresznyéből, szőlőből, meggyből, szilvából, dióból. Miután felkerült a tető is az épületre, és zúzott kővel sármentesítették az udvart is, a következő lépés a pálinkafőző berendezés beépítése és beüzemelése volt. Tökéletes, kipróbált berendezést vásároltak, egy Szeged melletti pálinkafőzde eszközeit telepítették ide. Hagyományos kisüsti technológiát alkalmaznak, kétszeres lepárlással készítik a pálinkát. Szolgáltatásaik között csupa olyan ajánlat szerepel, amellyel garantálják, hogy személyre szabottan főzik ki a pálinkát. Úgy oldják meg, hogy mindenkinek a saját cefréjéből főznek. A kertekben összegyűjtött cefrékért elmennek és beszállítják a telepre. A hordót is ők biztosítják ügyfeleiknek, és kizárólag minőségi alapanyagból dolgoznak. Ami nem megfelelő, azt nem főzik ki. Akkor sem, ha a tulajdonos váltig bizonygatja, hogy neki megfelel, amit abból kifőznek. A kezdetek kezdetén nem csak a szolgáltatásaikat, az árpolitikájukat is úgy alakították, hogy a környékbelieknek hozzájuk és ne távoli főzdékbe járjanak pálinkát főzetni. Hosszú távra terveztek, szemük előtt egy szépen térburkolt udvar lebegett, amely szervesen kapcsolódik a bejárat előtti fedett teraszhoz, amely nem cefrés hordókkal lesz tele, mint az elején, hanem kényelmesen be lesz rendezve, asztallal, padokkal, virágokkal. A hordók tárolására külön fedett szín szolgál majd. A tüzelésre használt fa sem fólia alatt lesz véglegesen tárolva, de eleinte mindent egyszerre kellett csinálniuk.
Minden kezdett nehéz, az övéké sem volt könnyű. Nem csak a főzde építését, a pálinkafőzést is folyamatosan tanulták meg. Machlik András nagyon sok szakkönyvet olvasott el, kiváló szakemberek mellett gyakorolt és leste el a főzés tudományát. Szerinte a tudás mellett a tisztesség a legfontosabb tulajdonsága egy pálinkafőzőnek. A környékbeli kerttulajdonosok bizalmat szavaztak a vállalkozásnak, ezt bizonyítja, hogy az udvar folyamatosan tele van cefrés hordókkal, a naptár pedig gyakorlatilag a nyitás pillanatától kezdve tele van, hónapokra előre le van kötve a főzde kapacitása.
Egyébként egész évben nyitva vannak, a faeper, málna, földieper érésétől kezdődően a szilva, körte őszvégi beérésig, hiszen akkor lesz a legjobb a pálinka, ha a főzés az éréshez közeli időpontban történik meg.
Machlik András nem csak a főzetők által behozott pálinkákból dolgozik, ha van egy pillanatnyi főzési szünet a megrendelések között, azonnal kísérletezik, figyeli a folyamatokat, saját bőrén szerzi a tapasztalatokat. Kuncsaftjai az első pillanattól kezdve bíztak benne, és számuk folyamatosan növekedett a nyitás pillanatától kezdődően. Legelső ügyfeleik, akik bizalmukkal tisztelték meg őket, a kész pálinka ismeretében a következőképpen ajánlották a főzdét ismerőseiknek, szomszédjaiknak: az itt főzött pálinkában minden benne van, aminek benne kell lennie, és nincs benne semmi olyan, ami nem odavaló.  
Az Almáskerti Pálinkaműhelyben tisztelik a gyümölcsöt és a pálinkát és természetesen a főzetőt is. Akik biztosan tudják, ha a kertjeikben termő vörös szilvából főzetik pálinkájukat, akkor ők bizony hungarikumot isznak. Ugyanis az eredetvédelem alatt álló békési szilvapálinka bejegyzett területei közé tartozik a mezőberényi Laposi kertek is. Tehát, ha a lefőzendő szilvapálinka legalább 50%-a vörös szilvából fő – a többi mondjuk besztercei, vagy ahogyan berényiesen mondják besztencei -, kisüsti technológia szerint, akkor az a nedű jogosult a hungarikum névre. Nem volt ez rossz lehetőség egy olyan kezdő pálinkafőzdének, mint az Almáskerti Pálinkaműhely volt három évvel ezelőtt.

Szekeres Marietta

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • „Mint egy élő mesekönyv, élmény itt járni”

    Boldogkő Vára: „Mint egy élő mesekönyv, élmény itt járni”, TájGazda

    Az emberi kezek olykor hihetetlennek tűnő dolgokat képesek létrehozni. Sokszor elgondolkodom azon, hogy hogyan is tudtak templomokat, várakat, kastélyokat felépíteni az ókorban, középkorban

     
  • A tiszaderzsi Bibliamúzeum

    A tiszaderzsi Bibliamúzeum, TájGazda

    Tiszaderzs községe a Tiszafüredi járásban található, Szolnoktól kb. egy órás autóútra. A község lakói életében fontos szerepet tölt be a vallás. Jelzi ezt a falu központjában található 18. századi református templom is.

     
  • Őseink hagyatékának megmentése

    Egy-egy falu életében fontos helyet foglal el a tájház vagy a tájszoba. A be nem avatottak némi túlzással falumúzeumnak is nevezik. Elvezet a múltba, használati tárgyai és gazdálkodási eszközeit menti a feledéstől,

     
  • Grassalkovich-kastély

    A Grassalkovich-kastély – illetve ahogy más néven nevezik: az Elnöki Palota – Szlovákia fővárosában, Pozsonyban, a Hodža téren található építészeti műremek.

     
  • Az ógyallai Szent László-templom

    Az ógyallai Szent László-templom, TájGazda

    Medgyaszay István (1877-1959) kiváló budapesti építész, szakíró. Gyakran használt népi – leginkább erdélyi – építészeti elemeket munkája során. Műveiben távol-keleti hatást is felfedezhetünk.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére