Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Teknővájás, TájGazda

Pattog a forgács, ahogy a kezei közt lévő kapocskával formálja a fa belsejét. Egyszer jobb, egyszer bal oldalról hasítja ki a kisebb-nagyobb darabokat. A fa végeit gömbölyűre faragja, megformálja a füleket.

Vésője, ütőfája segítségével letisztítja a belső felületet, egyenletes, gördülő formát kialakítva ezzel. Legvégül lecsiszolja a feneket, oldalakat, alját mellyel végleges formát ad a teknőnek.

Farkas Béla népi iparművész karosszéria lakatosként dolgozik, de ha teheti és megkérik rá teknőket, szakajtókat, tálakat, kanalakat váj ki különböző fajtájú fákból. E ősi mesterség titkaiba Balogh István népi iparművész vezette be. Neki köszönhetően térhetett vissza gyökerei ősi hivatásához. Hiszen felmenői között volt, aki a vándorcigányok e mesterségét, a tekenő készítést végezte. És a sor nem szakad meg, ugyanis Béla bácsi fiai is kitanulták a teknővájás fortélyait.

A teknős cigányok által készített áruk sokáig nélkülözhetetlenek voltak a paraszti háztartásokban. A technika fejlősével azonban egy időre feledésbe merültek. De az utóbbi években ismét keresettek lettek e tartós, egy emberöltő életet is kiszolgáló eszközök. Elsősorban sózóteknőket, dagasztóteknőket, szakajtókat, csanakot, zsírkavaró-, rántáskavaró fakanalakat és evőkanalakat készítettek.
Béla bácsi is, ha ideje engedi, kimegy vidék házába, és nyugalomban, magányban, elmélyedve gondolataiban faragja a tárgyakat. Kezei között az elhalt fa új életet kap, tovább élhet vájt edények, dísztárgyak, fatálak, hagyományőrző bútorok formájában. Elmondása szerint a teknőkészítés első fontos mozzanata a megfelelő fa kiválasztása. A fa állapota és minősége ugyanis gyorsíthatja vagy lassíthatja a munkát és meghatározza a tárgy minőségét. Fontos, hogy ne legyen görcsös és száraz, a legalkalmasabb a nyers fa, mert azt a legkönnyebb faragni. A munka során nemes fákat használ a nagyobb tárgyakat hársból, a kisebb eszközöket cseresznyéből, dióból, eperfából, körtéből faragja. A tárgyak elkészülése több hónapot is igénybe vehet, a fa száradása miatt. Így egyszerre több tárgyat is készít. A hagyományőrző edények mellett faragott már emlékoszlopokat, kopjafákat, rönkbútorokat, trónszéket, diósípokat is.

Tagja a Fügedi Márta Népművészeti Egyesületnek. Az egyesület alkotóházában hagyományőrző néprajzórákat, játszóházakat tartanak gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. Szívesen mutatja be a teknővájás régi hagyományát a nagyközönségnek is népművészeti kiállításokon, népművészeti vásárokon. Ezzel is elősegítve, hogy tovább öröklődjön, fennmaradjon a teknővájás régi hagyománya.
Számos kiállítása volt már és több díjjal is jutalmazták munkásságát. A sok elismerés közül a 2009-ben kapott Hagyományőrző díjra a legbüszkébb. Járt már Szlovákiában, Erdélyben, Lengyelországban, Olaszországban, hogy képviselje hazánkat és hogy a teknővájás mesterséget megismertesse a nagyérdeművel. Nagy elismerés volt számára a 2015-ben megrendezésre került milánói világkiállításra történő meghívása, ahol a magyar nevet, a magyar minőséget képviselhette más neves népi iparművészekkel. Megmutatta, hogyan kell a teknőt faragni. A rengeteg elismerő szavak mellett jó volt látni az arcokon az elragadtatás, csodálkozás jeleit. Egy francia orvos ki is próbálta a vájást. „Adtam neki egy kevésbé éles kapocskát és mondtam neki, hogy csak óvatosan, mert ha megszalad a szerszám, akkor többet nem műt!”- mesélte Béla bácsi.

Megtekinthető egy rövid kis film Béla bácsi munkásságáról:

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Szent Márton templom – Alistál

    Alistál (szlovák neve Dolný Štál) Felvidék Dunaszerdahelyi járásában, a Csallóközben található község. A trianoni békediktátum előtt a Pozsonyi vármegye része volt.

     
  • Tavaszi virágkiállítás Újvidéken

    Tavaszi virágkiállítás Újvidéken, TájGazda

    Egynyári virágok, törpecserjék, facsemeték - több száz növény közül válogathatnak a virágkedvelők az Újvidéki Tavasz virágkiállításon március közepén.  Ugyanis egy hétre igazi tavaszi zsongás van

     
  • Az Óbecsei Than - Emlékház feladata

    Óbecsei Than - Emlékház, TájGazda

    Óbecse Vajdaság szívében, a Tisza folyó jobb partján fekszik. Lakossága zömében magyar ajkú, valamikor ipara és a mezőgazdasága is fejlett volt. Sokan a nagy ipari kombináttal kötik össze a település nevét,

     
  • Magyarremete

    Tiszta, napsütéses időben a határmenti városból, Gyuláról is látni a Bihari-havasok csodaszép, havas csúcsait. A határátkelőtől kb. 140 km megtétele után el is érhetjük a hegység lábát.

     
  • Juhász Zsuzsa selyemkendői

    Juhász Zsuzsa selyemkendői, TájGazda

    Juhász Zsuzsa vagyok, foglalkozásom szerint pedagógus. Érsekújvárban élek, városunk magyar iskolájában tanítok immár 29. éve. Mivel nevelőnői munkám mellett rajzot is oktatok, a képzőművészet közel áll hozzám.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére