Héder András, hordó- és vágódeszka készítő mester, TájGazda

Sárosoroszi település Kárpátalján (Ukrajna) található, a Beregszászi járás egyik kicsiny magyar faluja. A járási székhelytől 16 km-re a Borzsa folyó bal partján fekszik, valamint határközség is,

mivel a környező falvak nagy része már a Nagyszőlősi járáshoz tartozik. Lakossága 890 fő, ebből 870 magyar.
Hordó és vágódeszka készítés olyan mesterség, amely nemzedéről, nemzedékre öröklődik. Persze sokan mások is megtanulták ezt a mesterséget Kárpátalján. Egyik ilyan Héder András, aki a Salánkról elszármazott László Árpád mestertől tanulta ki a hordókészítés fortélyait. A legjobbtól tanulhatott, ugyanis László Árpád is a híres salánki hordókészítő családból származik. Salánkot a kárpátaljai hordókészítés fellegvárának nevezhetjük.
Napjainkban egyre kevesebben foglalkoztak, illetve foglalkoznak kádármesterséggel. Következetesen bodnárnak nevezik magukat, bár használatos a kádár megnevezés is.
A vásározást nem kedvelik, inkább a fiatalok viszik ki termékeiket az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló beregszászi, nagyszőlősi és munkácsi borfesztiválokra, ahol nemcsak a salánki hordók kapósak, de nagy sikerük van a kiváló helyi boroknak is. A salánki mesterek főleg magyar típusú, vagyis kerekded boros- és ecetes- és káposztáshordókat, kádakat, szaunába való favödröket és virágdézsákat készítenek, salánki specialitásnak mondhatjuk a kerek vagy ellipszis formájú asztali kishordókat.
A mesterség helyzetét nehezíti az is, hogy egyre nehezebben beszerezhető a nyersanyag, a helyi tölgyerdők kiirtása következtében, ami azonban kétségessé teszi e nagy múltú mesterség jövőjét is.
Héder András, kitanulva a salánki mestertől a szakmát, körülbelül öt évvel ezelőtt kezdett el önállóan hordókészítéssel foglalkozni. Ma már otthon is dolgozik, de még mindig tanulja a mesterséget. Kezdetben csak a hordókba való csapokkal foglalkozott, 2-3 évig, de jelenleg  már kisebb káposztáshordókat, vágódeszkákat, gyúrótáblákat, vödröket is készít saját műhelyében. Egy 40-50 literes hordó egy nap alatt elkészül. Egyedül dolgozik, hiszen már beletanult a mesterségbe. Megrendelésre készíti  munkáit.
Megtudtuk tőle, hogy a minőségi vágódeszka elkészítésének is vannak apró trükkjei amiket ha nem tartunk be, akkor csak egy selejtet fogunk tudni előállítani. Csak egy példa: a jó vágódeszkához mindenképpen táblásítanunk kell a faanyagot, elforgatva a léceket, hogy az évgyűrűk mentén kialakuló vetemedést megszüntessük.
Héder Andrástól még megtudtuk, hogy próbálja a boroshordó készítését is elsajátítani. Az másként megy, hisz annál például görbén gyalulódik a fa, nem egyenesen, mint azoknál, amelyekkel most foglalkozik.
Aki szeretné megismerni bővebben ezt a ma már nagyon ritka mesterséget, és akár várásolna is ilyen termékeket, az keresse bátran Héder Andrást a következő elérhetőségeken:

Telefon: 0968438218
Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
2016. augusztus 15.

Fotók: Őry László albumából

Save

Save

Save

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Az Európa Nostra-díjjal kitűntetett gyügyei kápolna

    Gyügye néhány száz lelket számláló, csendes kis magyar falu. Egy főutcából és pár mellékutcából áll az egész település. A főutca mentén található a község református temploma.

     
  • Szent András templom – Észak-Komárom

    A Duna és a Vág összefolyásánál elterülő Komárom hajdan összetartozott a határ túloldalán fekvő azonos nevű várossal, a trianoni békediktátum azonban kegyetlenül kettészakította.

     
  • Szólj, síp szólj - a zene mindenkié

    Szólj síp, szólj népzene, TájGazda

    Az anyaország határain túl élő magyarok a hagyományukat és kulturájukat nem csak ápolják, hanem igazából megélik. Teszik ezt többek között a népzenével, hiszen a magyar nyelven felcsendülő dallamok

     
  • A komádi hímzésmotívumok szépsége

    A komádi hímzésmotívumok szépsége, TájGazda

    Wass Albert: „Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet: népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a Magyar,

     
  • A Tópart Vendéglő

    A Tópart Vendéglő, TájGazda

    A debreceni fiú és a szegedi lány Mezőberényben tartották lakodalmukat… Ha az ember betér Mezőberényben a Tópart Vendéglőbe és elbeszélget Tánczos Imre

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére