Kertészeiről, állattenyésztőiről és gyümölcstermelőiről  ismert Ludas, melynek neve már 1335-ben megtalálható az írásokban. Az 1740-es években szegedi dohánykertészek települtek meg itt, akik 1750 körül

Bács-Bodrog vármegyében meghonosították a dohánytermesztést. Az idők során a ludasiaknak nem csak a mezőgazdaság kiszolgáltatottságával kellett szembenézniük, hanem a vajdasági (szerbiai) falvak gyógyíthatatlan betegségével: a népesség csökkenésével is. Míg 1880-ban 4129 lakosa volt a településnek, ez a lélekszám 1948-ra 3052-re zsugorodott. Ma alig 1300-an élnek a faluban.  Egy kicsit a falu távlatát és kisgazdaságok megmaradását a tájjellegű fokhagyma jelentheti, aminek termesztése apáról fiúra öröklődik. Értékére a hagyományos fokhagymafesztivál keretében igyekeznek felhívni a szűkebb és tágabb közösség figyelmét, de összefogás híján, a más vidékekről érkező viszonteladóktól függ, hogy a páratlan minőségű, kiváló beltartalmi értékű fokhagyma milyen nyereséget szavatol a gazdának. Bár a hasznot a viszonteladók fölözik le, de Szűcs József gazda szerint minden növényi kultúránál nyereségesebb termelése, annak ellenére, hogy a termelési költségek  magasak. Előny, hogy a szaporítóanyagért nem kell pénzt kiadni, mert a legszebb, a legtöbb és legnagyobb gerezdű terméseket válogatják "magnak". Ősszel ezt duggatják, újabban pedig már géppel vetik, és a betakarítás is gépesített.  Szakács Tibor megjegyzése szerint a jövedelmezőségen felbuzdulva a környékbeli települések gazdái is próbálkoznak a ludasi őszi fokhagyma termelésével, de korántsem olyan eredményesen, mint a ludasi gazdák, ami a talaj és éghajlati viszonyokkal magyarázható. A gazdák ebben az évben is bő termést takarítottak be, ami meghaladja a katasztrális holdankénti 3,5 tonnát. Megtörtént a hagymaszedést követő utóérlelés, vagyis szárítás. A fokhagymát csomókba kötve szellős helyen tárolják, így elpárolog a szárból és a borítólevelekből a nedvesség, növekszik az eltarthatósága, és akár márciusban is élvezettel fogyasztható.  Aladics Tibor, a ludasi helyi közösség elnöke szerint, amennyiben hosszú távon biztos vásárlót, partnert találnának, a gépesítésnek köszönhetően föllendülhetne a termelés, és akár export-cikké válna a ludasi fokhagyma, melynek a tájjellegű fajta elismerése és oltalom alá vétele, valamint a földrajzi eredetvédelmi tanúsítvány megszerzése külön értéket és előnyt jelentene. A gazdák maguk tehetnek legtöbbet annak érdekében, hogy ezt a lehetőséget ki is használják, ugyanis ágazati szövetkezet megalapításával, részleges feldolgozással, pontosabban csomagolással esetleg magasabb szintű feldolgozással a külföldi piacot is megcélozhatnák.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Liszt Ferenc Pozsonyban

    Liszt Ferenc Pozsonyban, TájGazda

    Napjainkban nem valószínű, hogy van olyan ember Európában, akinek Liszt Ferenc neve ne csengene ismerősen. A 19. század egyik legjelentősebb és legtermékenyebb zeneszerzője, zongoraművésze,

     
  • A tiszaderzsi Bibliamúzeum

    A tiszaderzsi Bibliamúzeum, TájGazda

    Tiszaderzs községe a Tiszafüredi járásban található, Szolnoktól kb. egy órás autóútra. A község lakói életében fontos szerepet tölt be a vallás. Jelzi ezt a falu központjában található 18. századi református templom is.

     
  • A bioélelmiszert tudni kell megteremteni

    A Nagybecskerek közelében, az écskai halgazdaság halastavainak ölelésében nyugvó közép-bánsági Lukácsfalvát 1781-ben Lukács Lázár örmény nagykereskedő alapított.

     
  • Nyitrai Tímea fürdőbombái

    A felvidéki Nyitrai Tímea Bartról származik, jelenleg Komáromban él. Fürdőgolyók, illetve fürdőbombák készítésével foglalkozik. Hogy miről is van szó pontosan, azt mesélje el ő! 

     
  • Pazar kilátás egy bazaltvulkánról

    Hegyestű - tájérintő, TájGazda

    Hegyestű, avagy a tanúhegynek is nevezett természeti értékünk 337 méter magasan fekszik a Káli-medencében, Zánka és Monoszló között. E kivételes képződmény hazánkban egyedülálló

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére