Tönkölybúza, TájGazda

Az ételed legyen a gyógyszered, és gyógyszered az ételed - hívta fel a táplálkozás fontosságára, a napjainkban szinte divatszerű egészséges életmódra már több ezer évvel ezelőtt a figyelmet Hippokratész,

akit az orvostudomány megalapítójaként jegyeznek. Amikor egészséges, magas biológiai értékű, organikus termelésből eredő élelmiszerek fogyasztása kerül szóba, sokan divatként említik. Pedig igenis bizonyított ezeknek az élelmiszereknek, illetve élelmiszer-alapanyagoknak az emberi szervezetre gyakorolt jótékony, betegség-megelőző, ellenállóképesség-növelő hatása. A tönkölyt, a följegyzések szerint a Kárpát-medencében legalább 8000 éve termelik.  Magas biológiai értéke, gazdag fehérje- és vitamintartalma sorolta a legegészségesebb gabonák élére. Napjainkban gyakran a jövő búzájaként említik, pedig az 1800-as évek végéig Európában a legnépszerűbb gabona volt, csakhogy a nagyobb hozamú  búzafajták háttérbe szorították. Az 1980-as években fedezzék fel újra, és azóta is folyamatosan növekszik termőterülete. A horgosi Tornai Rózsa és családja mintegy 10 évvel ezelőtt ismerte meg a tönkölyt, és iktatta termelésbe minden termelési ismeret nélkül egy katasztrális holdon. Rózsa asszony mosolyogva említi, hogy indulásnál volt is gond a betakarítással, még inkább a szemekre tapadó polyva megtisztításával, a hántolással, utána meg a vetéssel. De beletanultak a termelésbe, és a mindössze 5 holdas gazdaságon napjainkban 3 holdon termelnek tönkölyt. Holdanként 1,5 tonnás hozamot érnek el. A termelésben sem műtrágyát, sem növényvédő szert nem használnak, de ezekre nincs is szükség, hiszen a tönköly, lévén, hogy a fűfélék családjába tartozik, nem igényli na szintetikus tápanyagot, növényi betegségek nem támadják. A magból és lisztjéből különböző termékeket készítenek, ezek kezdetben kizárólag a család élelmezésére szolgáltak, valamint népszerűsítésre, de most már piacra is kerül a hántolt tönköly, a teljes kiőrlésű liszt, a tönköly-korpa, a tönköly-gríz, valamint a jellegzetes, kesernyés ízű hamisítatlan barna kenyér, amit legszívesebben az érrendszeri megbetegedésekben és a cukorbetegségben szenvedők vásárolnak és fogyasztanak. A kis területen gazdálkodó család biztos léptekkel halad a vállalkozás felé vezető úton, ugyanis a tönköly-vonalon lassan bezárul a termelési kör. Időközben hántoló-gépet vásároltak, majd megérkezett a kis malom, amelyen hagyományosan klasszikus kövön őrlik a búzát. A tönköly-kenyér sütése egyenlőre a tűzhely sütőjében történik, de készül a kemence terve, így növelhetik a napi kenyérsütést, mert növekszik a kereslet. Rózsa asszony különböző kalácsokat, süteményeket is készít tönkölylisztből. A polyvát úgyszintés hazsnosítja. A falusi vert falu házakat és a kemencét valamikor polyvás sárral tapasztották, amire napjainkban csak elvétve akad példa.  Nem veszik kárba ez a melléktermék, mert Rózsa asszony tönköly-polyvával tölti a párnákat, amelyeknek pihentető-nyugtató hatása van. Tornaiék nem titkolt vágya, hogy a tönkölytermelést a mangalica-tenyésztéssel párosítsák, de ehhez, akár csak egy kisebb speciális pékség üzemeltetéséhez, pályázati eszközök elnyerését követően kerülhetne sor.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Újra divat a cserépkályha

    Újra divat a cserépkályha, TájGazda

    Reneszánszukat élik a kandallók, a cserépkályhák és a kemencék. Néhány évtizeddel a fejlődés, a látszólagos foszilis-energiabőség szorította ki azokat a használatból.

     
  • Egy napra a világ közepe

    Egyre gyakoribb a megállapítás: elöregszik, folyamatosan néptelenedik a vajdasági falu, gyöngül megtartó ereje. Adorján, az alig ezer lelket számláló Tisza-menti település lélekszáma - még ha csak egy napra is

     
  • JUDIT

    Judit, TájGazda

    Göbőné Korpás Judit a felvidéki Léván él. Hagyományos népi és modern gyöngyékszerek készítésével foglalkozik. Termékeit JUDIT márkanév alatt kereshetjük. „Nagyon szeretek fűzni.

     
  • Sziszi mézesmívesei

    Sziszi mézesmívesei, TájGazda

    Szász Szilvia Révkomáromból származik, ahol a Selye János Egyetemen dolgozik, mint az akadémiai információs rendszer menedzsere. Emellett mézeskalácsok sütésével és díszítésével foglalkozik.

     
  • Komótos vőfély

    Komótos vőfély, TájGazda

    A nagygejőci (egykor Ung vármegye, ma Kárpátalja Ungvári járásának települése) Szavla Krisztiánt bátran nevezhetjük multikulturális vőfélynek, hiszen magyar és ukrán nyelven is vezet lakodalmakat.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére