A füzesgyarmati hintó, TájGazda

A mester gyermeke genetikailag örökölt a lovak szeretetét nagymamájától. Nemzeti Vágta a Hősök terén. A mára meghonosodott rendezvény egyik leglátványosabb versenyszáma a fogatvágta.

A lovak római harci szekereket húznak maguk után örült tempóban. A szakemberek mindannyian tudják, a nézők százezres tömegéből nyílván kevesebben, hogy ezek a kocsik Füzesgyarmaton a világhírű hintókészítő mester, Galambos Sándor kovácsmester műhelyében. Fantázianevük Vágta-biga (Quadriga).  A kovács szakma kiváló alap, a hintógyártáshoz, mert a kocsik legfontosabb alkatrészei kovácsolással készülnek. Galambos Sándor 1970-ben helyezkedett el a füzesgyarmati Járműkészítő és Javító Ipari Szövetkezetben, ott leste el a szakma fogásait Szécsi József kocsigyártómestertől. Lovas kocsikat és lőcsös kocsikat gyártottak. Amikor a szövetkezet 1980-ban telephelyet váltott, akkor döntöttek úgy néhányan, hogy önállósítják magukat. Már nem mentek az új telepre, hanem a lakásuknál kialakított saját műhelyében dolgoztak, eleinte, mint a szövetkezet bedolgozói. Három évvel később 1983-ban lett teljesen önálló hintókészítő kisiparos. Nagyon sok hintót, kocsit gyártottak a szövetkezettel is. Téeszek, állami gazdaságok, vadásztársaságok voltak a megrendelők és nem felejthetjük el azt sem, hogy a hatvanas évektől kezdve, a hetvenes nyolcvanas években a magyarok voltak A fogathajtásban a világ legjobbjai. Nem tartott attól, hogy nem lesznek megrendelései. Kisiparos élete első hintóját Papp József, az apajpusztai TSZ elnökének csinálta. Papíron nem tervezték, és ma sem tervezik meg előre a hintókat. A megrendelővel töviről-hegyire átbeszélik, hogy milyen kocsira van szüksége, mire akarja, mire fogja használni. Aztán mutatnak neki mintákat, a megrendelő kiválasztja azt, amelyik tetszik neki, a többi az ő dolguk. Gyakorlatilag fejből gyártják a kocsikat. A tengelyhosszúság adott, a nemzetközi keréknyomtáv 148 cm. Ebből kiindulva kezdik el építeni a kocsikat. A kovácsműhelyben elkészülnek a kovácsolt alkatrészek, a monogramos fellépők, a kerekek ráfjai, az esztergályos-lakatos elkészíti a tengelyeket, a bognár a fakerekeket, faküllőket és a hajlított faszerkezetek, az asztalosok megcsinálják a kocsi testeket, a díszítéseket, a lakatos összeszereli, a festő pedig lefesti. A kocsik kőrisfából készülnek, a fakerekek küllői akácból. Persze gyártanak gumikerekes kocsikat, meg tiszta fém hintókat is. Ezeket olyan helyeken használják, ahol nagy igénybevételnek vannak kitéve. A mai hintókra már gyári tárcsafékeket szerelnek, Mercedes, Fiat fékeket használnak. Ezt a fékrendszert már ő fejlesztették ki, csak ők dolgozok ezzel a szisztémával. A magyar versenykocsik 90 százalékát ők gyártják, de külföldről is sok megrendelést kapnak. Versenyzőktől, királyi családoktól, vadászoktól, gazdag emberektől. Legalább 22 országba szállított már kocsikat. Kenyába, egy herceg esküvőjére is ők szállították a hintót és a lovakat is. A hintót hajóval, a lovakat repülővel. Az esküvői hintót ő vezette, soha nem felejti el azt az élményt. Többször dolgoztak a filmgyárnak is. Csináltak rabszállító kocsit, amit úgy kellett megcsinálniuk, hogy, ha sík terepen húzzák, akkor is úgy látsszon, hogy nagyon rázkódik benne a rab. Vagy a Puszta busz elnevezésű kocsit is ők gyártották, ami ugyan nem hintó, viszont egyszerre 25 vendéget tudnak vele szállítani. Ilyen működik például a Hortobágyon. Stabil a szakembergárdájuk, öten 47 éve együtt dolgoznak. Valamikor a mester is versenyzett fogathajtásban, a sportot ma már fia, Nándi viszi tovább, aki kettes fogatban magyar bajnok és válogatott is. A Füzesgyarmati Lovas Barátok Egyesületében sportolnak. Teljesen természetes gyermeke vonzalma a lovakhoz, családi vonás, sőt, genetikailag örökölte a nagymamájától, Galambos Sándor édesanyjától, akit Füzesgyarmaton mindenki csak Csikós Nagy Erzsébetként emlegetett. Előnevét onnan kapta, hogy nagymamájának egész családja lovakkal foglalkozott, nagyon értettek hozzá. Minként a nagyapja is, meg az édesapja is. Aki nemcsak a lovakhoz, hanem a lovaktól elválaszthatatlan hintókhoz is kiválóan ért. Nem véletlenül ismerik a világ minden táján a füzesgyarmati Galambos-féle hintókat

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Egyedi textilajándékok az ArTory-tól

    A beregszászi Papp Viktória nagyjából egy éve, a nagy karácsonyi őrület kezdetekor döntött úgy, hogy már nemcsak önmaga szórakoztatására készíti kézműves termékeit, hanem értékesíti is azokat.

     
  • A tészta hagyománya

    A tiszakálmánfalvi Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben nyolcadik alkalommal rendeztek Tésztanapot a helyi asszonyok és egyesületi tagok. Az összejövetel fő célja, hogy a felnövő generáció

     
  • Ódor Lorka

    Ódor Lorka

    A komáromi Ódor Lorkának mindig is lételeme volt az alkotás. Gyermekként a rajzoláson keresztül élte ki kreativitását, majd babákra kezdett ruhákat tervezni. Idővel elkezdte furdalni a kíváncsiság,

     
  • A hagyatékok megmentése

    Az ember lelke mélyén visszavágyik abba a környezetbe/közösségbe, amelyből kiszakadt vagy megpróbált hátat fordítani neki a jobbat, a kényelmesebbet keresve. Fejes Endre és felesége Ágnes

     
  • Handmade by Kinga

    Handmade by Kinga, TájGazda

    Varga Kinga Ipolyszécsénykén (Sečianky) lakik, a Nagykürtösi járásban, Felvidéken. Fából készült dekorációkkal foglalkozik, ami sok mindent takar: fa táblák idézetekkel bármilyen eseményre,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére