Szeptember 9-e és 11-e között rendezték meg a vajdasági Topolyán a hagyományos mezőgazdasági – gazdasági kiállítását, amely alapul szolgál a régió kisgazdáinak bemutatkozására,
esetleg a termékeinek az értékesítésére. Az idén 260 kis- és közepes vállalkozó, családi gazdaság több mint 400 termékkel mutatkozott be a rendezvényen. Valamennyinek a vágya, hogy a helyi termék brend családba tratozzon, mert így könnyebben érvényesülhet a piacon. De ahhoz, hogy a kisvállalkozók és termelők megállják helyüket a nagyobb piacokon, esetleg a külföldön, szigorú szabályoknak kell megfelelniük. A most készülőben levő kistermelői rendelet elfogadása után könnyebb lesz számukra a termék értékesítése. Az Expón szakmai konferenciát tartottak a témában. A magyar állam sokban hozzájárul a védjegyeztetés menetében, ugyanakkor felhívja a figyelmet azokra a termékcsoportokra, amelyek előnyt élvezhetnek a kivitelben. Szkopinyec Péter, a Magyar Nemzeti Kereskedőház igazgatója: - A mézek tekintetében sok olyan termelő van itt, és a vajdasági gazadsági fejlesztési programban is nagyon sok termelő támogatásban részesült, aki fejleszti, növeli a kapacitását. Én nagyon remélem, hogy közülük fel tudunk karolni olyan termelőket, akiket távolabbi piacokon is meg tudunk mutatni az ottani fogyasztóknak.
A mézen kívül még a zöldésgnövénytermelés lehet esedékes a külföldi piacra való jutásban. Ments András, a Vajdasági Termeltetők és Befektetők Társulásának (VaTeBeT) ügyevzető igazgatója kifejtette, hogy léterehoztak egy helyi marketing védjegyet, ami ezeknek a termékeknek a származási helyét biztosítja.
-Nagyon fontos az összefogás, mert csak akkor lehet olyan árualapot létrehozni, amit már egyéb piacokon is értékesíteni lehet. Azok a termékek, amelyek helyt állhatnak a külföldi piacon, elsősorban a méz és a konyhakerti növények. A fóliás konyhakerti növényeknél a Vajdaság professzionális szinten áll. Az összefogás hiánya az, ami a nemzetközi piacokra való kikerülést akadályozza. Ezen dolgozunk, ezért kezdtük el a védjegy brendet, hogy minden olyan termelő, aki egyáltalán abban gondolkodik, hogy megfizethető piacokat találjunk külföldön, ahhoz csatlakozzon és akkor együttesen tudunk fellépni, mert van volumenünk.
A szerbiai parlamenti képviselők szorgalmazzák a kistermelői rendelet mielőbbi meghozatalát, mert akkor a családi vállalkozásban készült házi termék könnyebben értékesíthetőek lesznek – emelte ki Fremond Árpád, a Mezőgazdasági Bizottság alelnöke: - A készülőben levő kistermelői rendelet a kis családi gazadságokra fókuszál, a kis családi gazdaságokat próbálja meg segíteni. Tehát a bizonyos mézmennyiség, húsmennyiség, tejterméket, gyümölcs és egyéb más termékek hogyan tudnának eladásra kerülni, hogyan tudnák a tanyáról a friss árút eladni ezek a mezőgazdasági termelők. Ennek a rendeletnek részét képezi egy olyan táblázat, amely azt szabályozza, hogy egy-egy bizoynos termelő évi szinten milyen termékből mennyit állíthat elő, ezt hogyan tudja forgalomba helyezni ennek a kistermelői rendeletnek az értelmében, tehát könnyített úton hogyan tudja a terméket eladni. Fontos az, hogy ez a rendelet minél előbb meghozatalra kerüljön, a kis családi gazdaságok megerősítésében egy biztos támpontot tudjon nyújtani.
A topolyai Expón egyebek mellett tönkölybúza – termelők, házi lekvár készítők, konzerv-gyártással foglalkozó családi vállalkozások és kézművesek is bemutatkoztak. Mindenki pozitívan fogadta a védjegyeztetést, de a kisgazdák igazi érvényesülését a támogatások nagysága, az összefogás és a különböző szigorú rendeletek enyhítése jelenthetné. Ugyanakkor a vásárlóközönség hozzáállása is fontos, mert a helyi, házi termék mindig egészségesebb és tápértékben gazdagabb, mint az ipari termék.
A kiállításon főzőversenyt, gyermekprogramokat és a mezőgép – kiállítást is rendeztek, de sor került a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége és a Szerb – Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közötti megállapodás ünnepélyes aláírására is, mely értelmében a közeljövőben közösen lépnek fel a kiállításokon, még több esélyt adva a helyi termékek népszerűsítésére.
