A vajdasági helyi termékek piaca, TájGazda

Szeptember 9-e és 11-e között rendezték meg a vajdasági Topolyán a hagyományos mezőgazdasági – gazdasági kiállítását, amely alapul szolgál a régió kisgazdáinak bemutatkozására,

esetleg a termékeinek az értékesítésére. Az idén 260 kis- és közepes vállalkozó, családi gazdaság több mint 400 termékkel mutatkozott be a rendezvényen. Valamennyinek a vágya, hogy a helyi termék brend családba tratozzon, mert így könnyebben érvényesülhet a piacon. De ahhoz, hogy a  kisvállalkozók és termelők megállják helyüket a nagyobb piacokon, esetleg a külföldön, szigorú szabályoknak kell megfelelniük. A most készülőben levő kistermelői rendelet elfogadása után könnyebb lesz számukra a termék értékesítése. Az Expón szakmai konferenciát tartottak a témában.   A magyar állam sokban hozzájárul a védjegyeztetés menetében, ugyanakkor felhívja a figyelmet azokra a  termékcsoportokra, amelyek előnyt élvezhetnek a kivitelben. Szkopinyec Péter, a Magyar Nemzeti Kereskedőház igazgatója: - A mézek tekintetében sok olyan termelő van itt, és a vajdasági gazadsági fejlesztési programban is nagyon sok termelő támogatásban részesült, aki fejleszti, növeli a  kapacitását. Én nagyon remélem, hogy közülük fel tudunk karolni olyan termelőket, akiket távolabbi piacokon is meg tudunk mutatni az ottani fogyasztóknak.
A mézen kívül még a zöldésgnövénytermelés lehet esedékes a külföldi piacra való jutásban. Ments András, a Vajdasági Termeltetők és Befektetők Társulásának (VaTeBeT) ügyevzető igazgatója kifejtette, hogy léterehoztak egy helyi marketing védjegyet, ami ezeknek a termékeknek a származási helyét biztosítja.  
-Nagyon fontos az összefogás, mert csak akkor lehet  olyan árualapot létrehozni, amit már egyéb piacokon is értékesíteni lehet.  Azok a termékek, amelyek helyt állhatnak a külföldi piacon, elsősorban a méz és a  konyhakerti növények.  A fóliás konyhakerti növényeknél a Vajdaság professzionális szinten áll. Az összefogás hiánya az, ami a nemzetközi piacokra való kikerülést akadályozza.  Ezen dolgozunk, ezért kezdtük el a védjegy brendet, hogy minden olyan termelő, aki egyáltalán abban gondolkodik, hogy megfizethető piacokat találjunk külföldön, ahhoz csatlakozzon és akkor együttesen tudunk fellépni, mert van volumenünk.
A szerbiai parlamenti képviselők szorgalmazzák a kistermelői rendelet mielőbbi meghozatalát, mert akkor a családi vállalkozásban készült házi termék könnyebben értékesíthetőek lesznek – emelte ki Fremond Árpád, a Mezőgazdasági Bizottság alelnöke: - A készülőben levő kistermelői rendelet a kis családi gazadságokra fókuszál,  a kis családi gazdaságokat próbálja meg segíteni. Tehát a bizonyos mézmennyiség, húsmennyiség, tejterméket, gyümölcs és egyéb más termékek hogyan tudnának eladásra kerülni, hogyan tudnák a tanyáról a friss árút eladni ezek a  mezőgazdasági termelők. Ennek a rendeletnek részét képezi egy olyan táblázat, amely azt szabályozza, hogy egy-egy bizoynos termelő évi szinten milyen termékből mennyit állíthat elő, ezt hogyan tudja forgalomba helyezni ennek a  kistermelői rendeletnek az értelmében, tehát könnyített úton hogyan tudja a terméket eladni. Fontos az, hogy ez a rendelet minél előbb meghozatalra kerüljön, a kis családi gazdaságok megerősítésében egy biztos támpontot tudjon nyújtani.
A topolyai Expón egyebek mellett tönkölybúza – termelők, házi lekvár készítők, konzerv-gyártással foglalkozó családi vállalkozások és kézművesek is bemutatkoztak. Mindenki pozitívan fogadta a védjegyeztetést, de a kisgazdák  igazi érvényesülését a támogatások nagysága, az összefogás és a különböző szigorú rendeletek enyhítése jelenthetné. Ugyanakkor a vásárlóközönség hozzáállása is fontos, mert a helyi, házi termék mindig egészségesebb és tápértékben gazdagabb, mint az ipari termék.
A kiállításon főzőversenyt, gyermekprogramokat és a mezőgép – kiállítást is rendeztek, de sor került a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége és a Szerb – Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közötti megállapodás ünnepélyes aláírására is, mely értelmében a közeljövőben közösen lépnek fel a kiállításokon, még több esélyt adva a helyi termékek népszerűsítésére.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Kalanics Éva és fia – rongybaba, csuhé, bőrmunkák

    Kalanics Éva és fia – rongybaba, csuhé, bőrmunkák, TájGazda

    Salánk magyar, ukrán, ruszin település, ahol a magyarság számszerű többségben van. A település 18-km-re terül el Nagyszőlőstől. Közúton megközelíthető Nagyszőlős irányából Mátyfalván keresztül,

     
  • Egy darabka régmúlt

    Egy darabka régmúlt – Bélháromkúti Apátsági Templom, TájGazda

    Általános iskolás osztálykirándulások alkalmával többször megfordultam Bélapátfalván. Ezeken a kirándulásokon mindig megnéztük a helyi Apátságot.

     
  • A természet sétánya

    Lombkorona sétány, TájGazda

    A sétány szó hallatán legtöbbünknek olyan utcák jutnak eszünkbe, mint a Hírességek sétánya Hollywoodban, a Wall Street New Yorban vagy a Váci utca és az Andrássy út Budapesten. Ezek az utcák tele vannak elegáns üzletekkel,

     
  • Aki beleszületett az ékszerkészítésbe

    Magyarosi Katalin gyöngykészítő, TájGazda

    Már több gyöngyékszer készítőt is bemutattunk ezen az oldalon, s mégis minden termék egészen más. Egyrészt az alkotók is különbözőek, más hagyományokkal és más ízlésvilággal,

     
  • A természetes antibiotikum - a ludasi fokhagyma

    Kertészeiről, állattenyésztőiről és gyümölcstermelőiről  ismert Ludas, melynek neve már 1335-ben megtalálható az írásokban. Az 1740-es években szegedi dohánykertészek települtek meg itt, akik 1750 körül

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére