Punykó Mária, TájGazda

Ha Kárpátalján járunk, és a szeretnénk megismerni igazából, mondjuk Beregszász történetét, ismertebb helyeit, épületeit, akkor nem elég, ha sétálunk, megismerünk helyi ízeket, éttermeket, kézműveseket,

hanem mindenképpen keressük hozzáértő kalauzunkat, akit én magam Kárpátalján, a Beregszászi járásban Punykó Mária személyében ismertem meg 2013-ban.

Punykó Mária akkor segítségünkre volt egy bajorországi, de egykoron kárpátaljai születésű, tehát magyar származású bajor orvosprofesszor barátomnak, és bajor képviselőbarátjának, no és persze nekem igazából megismerni Beregszász városát.

A néprajzkutató, magyar szakos tanár így vélekedett erről a „szakmáról”, amely akár turisztikai szempontból is nagyon fontosnak mondható:

„Szeretem ezt a tájat, a lakóit, természeti és épített értékeit, néprajzi hagyományait. Pedagógus múltamból fakadóan szívesen osztom meg másokkal ismereteimet, hívom fel a figyelmet Kárpátalja kincseire.”

Nos, Mária tényleg szereti és ismeri Kárpátalját, és azon belül is a beregszászi járást, hiszen itt született, itt élt, alkotott, tanított gyermekeket, fiatalokat, kalauzolt, és kalauzol még ma is komolyabban érdeklődő turistákat.

Munkáját számos elismerés, és díj övezi: 1991-ben a Hatodik Síp ösztöndíjasa, a Magyar Néprajzi Társaság Sebestyén Gyula-emlékérme 1994; Kárpátaljai Magyar Irodalmi Nívódíj (KÁRMIN) 1998; a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia oklevele. 2001-ben a Magyar Néprajzi Társaság külföldi levelező tagjává választották.Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2007). A Magyar Kultúra Lovagja (2012).

Külhoni Magyarság-díjat kapott a Punykó Mária által szerkesztett Irka (2012).
Fontosabb irodalmi műveit is megkeresni, elolvasni:
Faragott fejfák a Szernye-mocsár környéki magyar falvak temetőiben
(Társszerző: Borsos Balázs). A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei. 1991.
A beregújfalui református egyház rövid története. Hatodik Síp, 1993/Tél.
„Parasztkenyérből, vízzel, bor nélkül” (A hit szerepe a lágerviselt emberek életében). Hatodik Síp, 1996/Tél.
Kétfülű barna táska. Pánsíp, 1993/1.
Harangok, sorsok. Pánsíp ,1993/3.
Tűzoltó nagymadár. Beregújfalui népmesék és mondák. Hatodik Síp Alapítvány, 1993.
Hétországi Király. Kárpáti Kiadó, Ungvár, 1993.
Reggelt adott az Isten. A szenvedés évei kárpátaljai népi elbeszélésekben. Debrecen, 1993.
Úton megyen tipe-topa. Hatodik Síp Alapítvány–Mandátum Kiadó Budapest-Beregszász.

Kárpátalja, Beregszászi járás – Punykó Mária – néprajzkutató, szerkesztő, idegenvezető.

Punykó Máriát tehát érdemes keresni, ha jobban meg szeretnénk ismerni a beregszászi járást, magát Beregszászt, vagy az ottani kézműveseket, netán jó éttermeket.

Elérhetőségek:
Tel./Fax: 00-380-31-41-234-16
Tel(mobil, ukrán): 00-380-50-7-453-457
Tel (mobil, magyar): 06-20-498-14-23

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Fotók: Őry László albumából

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Kárpátalja - Ökörmezői Járás - Színevéri tó

    TájGazda, Szinevéri tó

    Minden turisztikai helynek, így Színevérnek is megvan a maga központja, szíve csücske, ez pedig nem más, mint a Szinevéri tó. Szokták mondani róla, hogy Kárpátalja gyöngyszeme.

     
  • Petra mackói

    Párkány a festői Dunakanyar kezdeténél, Esztergommal szemben, a Duna túloldalán fekszik. 2011-ben Szlovákia második legszebb városának szavazták meg egy minden évben meghirdetett versenyen.

     
  • A természet sétánya

    Lombkorona sétány, TájGazda

    A sétány szó hallatán legtöbbünknek olyan utcák jutnak eszünkbe, mint a Hírességek sétánya Hollywoodban, a Wall Street New Yorban vagy a Váci utca és az Andrássy út Budapesten. Ezek az utcák tele vannak elegáns üzletekkel,

     
  • Boldogságot hozó falidíszek

    Medovarszki Laura, TájGazda

    Színesek, vidámak, mosolyt csalnak a gyerekek arcára és megtöltik a gyerekszobákat jó kedvvel, örömmel. Tapasztalatból tudom, hiszen az én két huncut kislányom is kapott egy-egy mesefigurát.

     
  • A seprűcirok nemesítőjének emlékére

    Tájgazda - Berényi seprű

    Dr. Berényi János egyetemi tanár, kutató és növénynemesítő neve jól ismert az agrárszakmában, nemzetközi síkra kiterjedő munkássága előtt egyaránt fejet hajt az egyszerű gazda és az akadémikus.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére