Punykó Mária, TájGazda

Ha Kárpátalján járunk, és a szeretnénk megismerni igazából, mondjuk Beregszász történetét, ismertebb helyeit, épületeit, akkor nem elég, ha sétálunk, megismerünk helyi ízeket, éttermeket, kézműveseket,

hanem mindenképpen keressük hozzáértő kalauzunkat, akit én magam Kárpátalján, a Beregszászi járásban Punykó Mária személyében ismertem meg 2013-ban.

Punykó Mária akkor segítségünkre volt egy bajorországi, de egykoron kárpátaljai születésű, tehát magyar származású bajor orvosprofesszor barátomnak, és bajor képviselőbarátjának, no és persze nekem igazából megismerni Beregszász városát.

A néprajzkutató, magyar szakos tanár így vélekedett erről a „szakmáról”, amely akár turisztikai szempontból is nagyon fontosnak mondható:

„Szeretem ezt a tájat, a lakóit, természeti és épített értékeit, néprajzi hagyományait. Pedagógus múltamból fakadóan szívesen osztom meg másokkal ismereteimet, hívom fel a figyelmet Kárpátalja kincseire.”

Nos, Mária tényleg szereti és ismeri Kárpátalját, és azon belül is a beregszászi járást, hiszen itt született, itt élt, alkotott, tanított gyermekeket, fiatalokat, kalauzolt, és kalauzol még ma is komolyabban érdeklődő turistákat.

Munkáját számos elismerés, és díj övezi: 1991-ben a Hatodik Síp ösztöndíjasa, a Magyar Néprajzi Társaság Sebestyén Gyula-emlékérme 1994; Kárpátaljai Magyar Irodalmi Nívódíj (KÁRMIN) 1998; a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia oklevele. 2001-ben a Magyar Néprajzi Társaság külföldi levelező tagjává választották.Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2007). A Magyar Kultúra Lovagja (2012).

Külhoni Magyarság-díjat kapott a Punykó Mária által szerkesztett Irka (2012).
Fontosabb irodalmi műveit is megkeresni, elolvasni:
Faragott fejfák a Szernye-mocsár környéki magyar falvak temetőiben
(Társszerző: Borsos Balázs). A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei. 1991.
A beregújfalui református egyház rövid története. Hatodik Síp, 1993/Tél.
„Parasztkenyérből, vízzel, bor nélkül” (A hit szerepe a lágerviselt emberek életében). Hatodik Síp, 1996/Tél.
Kétfülű barna táska. Pánsíp, 1993/1.
Harangok, sorsok. Pánsíp ,1993/3.
Tűzoltó nagymadár. Beregújfalui népmesék és mondák. Hatodik Síp Alapítvány, 1993.
Hétországi Király. Kárpáti Kiadó, Ungvár, 1993.
Reggelt adott az Isten. A szenvedés évei kárpátaljai népi elbeszélésekben. Debrecen, 1993.
Úton megyen tipe-topa. Hatodik Síp Alapítvány–Mandátum Kiadó Budapest-Beregszász.

Kárpátalja, Beregszászi járás – Punykó Mária – néprajzkutató, szerkesztő, idegenvezető.

Punykó Máriát tehát érdemes keresni, ha jobban meg szeretnénk ismerni a beregszászi járást, magát Beregszászt, vagy az ottani kézműveseket, netán jó éttermeket.

Elérhetőségek:
Tel./Fax: 00-380-31-41-234-16
Tel(mobil, ukrán): 00-380-50-7-453-457
Tel (mobil, magyar): 06-20-498-14-23

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Fotók: Őry László albumából

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Moravcsík Judit

    Moravcsík Judit, TájGazda

    Moravcsík Judit a felvidéki Garamkövesdről gondoskodik a környékbeli lakodalmak szebbé tételéről, elsősorban esküvői kiegészítőket, köszönő ajándékokat készít. Emellett levendulás zsákokat, szívecskéket varr.

     
  • Ódor Lorka

    Ódor Lorka

    A komáromi Ódor Lorkának mindig is lételeme volt az alkotás. Gyermekként a rajzoláson keresztül élte ki kreativitását, majd babákra kezdett ruhákat tervezni. Idővel elkezdte furdalni a kíváncsiság,

     
  • A bényi kéttornyú templom

    A bényi kéttornyú templom, Tájgazda

    Bény (szlovákul Bíňa) a Garam partján fekszik Esztergomtól 16 km-re, északnyugati irányban. Minden gond nélkül megközelíthető gépkocsival, illetve tömegközlekedési járművel – busszal és vonattal egyaránt.

     
  • A hobbi, ami egy életen át elkísér

    A temerini vadászegyesület, TájGazda

    Az igazi, vérbeli vadász nem puskával jár – mondják azok a vadászok, akik nem csak tanulták, hanem talán beleszülettek a mesterségbe. Számukra az erdő, a természet és a vadállomány

     
  • Mikszáth Kálmán Emlékház Szklabonyán

    Mikszáth Kálmán Emlékház Szklabonyán, TájGazda

    Mikszáth Kálmánt méltán nevezhetjük a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának. Olyan műveket köszönhetünk neki, mint a Beszterce ostroma, A tót atyafiak, A jó palócok, Különös házasság,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére