Punykó Mária, TájGazda

Ha Kárpátalján járunk, és a szeretnénk megismerni igazából, mondjuk Beregszász történetét, ismertebb helyeit, épületeit, akkor nem elég, ha sétálunk, megismerünk helyi ízeket, éttermeket, kézműveseket,

hanem mindenképpen keressük hozzáértő kalauzunkat, akit én magam Kárpátalján, a Beregszászi járásban Punykó Mária személyében ismertem meg 2013-ban.

Punykó Mária akkor segítségünkre volt egy bajorországi, de egykoron kárpátaljai születésű, tehát magyar származású bajor orvosprofesszor barátomnak, és bajor képviselőbarátjának, no és persze nekem igazából megismerni Beregszász városát.

A néprajzkutató, magyar szakos tanár így vélekedett erről a „szakmáról”, amely akár turisztikai szempontból is nagyon fontosnak mondható:

„Szeretem ezt a tájat, a lakóit, természeti és épített értékeit, néprajzi hagyományait. Pedagógus múltamból fakadóan szívesen osztom meg másokkal ismereteimet, hívom fel a figyelmet Kárpátalja kincseire.”

Nos, Mária tényleg szereti és ismeri Kárpátalját, és azon belül is a beregszászi járást, hiszen itt született, itt élt, alkotott, tanított gyermekeket, fiatalokat, kalauzolt, és kalauzol még ma is komolyabban érdeklődő turistákat.

Munkáját számos elismerés, és díj övezi: 1991-ben a Hatodik Síp ösztöndíjasa, a Magyar Néprajzi Társaság Sebestyén Gyula-emlékérme 1994; Kárpátaljai Magyar Irodalmi Nívódíj (KÁRMIN) 1998; a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia oklevele. 2001-ben a Magyar Néprajzi Társaság külföldi levelező tagjává választották.Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2007). A Magyar Kultúra Lovagja (2012).

Külhoni Magyarság-díjat kapott a Punykó Mária által szerkesztett Irka (2012).
Fontosabb irodalmi műveit is megkeresni, elolvasni:
Faragott fejfák a Szernye-mocsár környéki magyar falvak temetőiben
(Társszerző: Borsos Balázs). A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei. 1991.
A beregújfalui református egyház rövid története. Hatodik Síp, 1993/Tél.
„Parasztkenyérből, vízzel, bor nélkül” (A hit szerepe a lágerviselt emberek életében). Hatodik Síp, 1996/Tél.
Kétfülű barna táska. Pánsíp, 1993/1.
Harangok, sorsok. Pánsíp ,1993/3.
Tűzoltó nagymadár. Beregújfalui népmesék és mondák. Hatodik Síp Alapítvány, 1993.
Hétországi Király. Kárpáti Kiadó, Ungvár, 1993.
Reggelt adott az Isten. A szenvedés évei kárpátaljai népi elbeszélésekben. Debrecen, 1993.
Úton megyen tipe-topa. Hatodik Síp Alapítvány–Mandátum Kiadó Budapest-Beregszász.

Kárpátalja, Beregszászi járás – Punykó Mária – néprajzkutató, szerkesztő, idegenvezető.

Punykó Máriát tehát érdemes keresni, ha jobban meg szeretnénk ismerni a beregszászi járást, magát Beregszászt, vagy az ottani kézműveseket, netán jó éttermeket.

Elérhetőségek:
Tel./Fax: 00-380-31-41-234-16
Tel(mobil, ukrán): 00-380-50-7-453-457
Tel (mobil, magyar): 06-20-498-14-23

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Fotók: Őry László albumából

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Rendkívüli hideg van Erdélyben

    Rendkívüli hideg Erdélyben, TájGazda

    Az utolsó harminc év leghidegebb tele köszöntött be az új év kezdetén. A térségben igazi tél van, a szélsőséges hidegek után még egy régi tapasztalatot megcáfolt az időjárás, nem is kellett jelentős

     
  • Kárpát-medencei Disznótoros Főzőverseny

    Kárpát-medencei Disznótoros Főzőverseny, TájGazda

    A Kárpád-medence különböző pontjairól összesen 47 csapat nevezett be a VII alkalommal Gyergyószentmiklóson megszervezett főzőversenyre. A rendezvényen kolbásztöltő rekordot is felállítottak.

     
  • Gyöngyös virágok

    Sipos Mónika gyöngyvirágok, Tájgazda

    Szeretek olyan csoportok, közösségek oldalain böngészni, ahol különböző kreatív módszerekkel készített tárgyakat nézhetek meg. Olyan jó érzés látni, hogy egyesek milyen bámulatos dolgokat képesek

     
  • Márton Napi Vigasság Erdőszentgyörgyön

    Erdélyben nincs nagy hagyománya a Márton-nap megünneplésének, ezért is számít különlegességnek a Rhédey kastély udvarán tartott ünnepség. Erdőszentgyörgy önkormányzata a

     
  • A méhanyák eladása hozza a fő bevételt

    A méhanyák eladása hozza a fő bevételt, TájGazda

    Kárpátalján becslések szerint akár 300 magyar anyanyelvű méhész is tevékenykedhet. Bár ebben az ágazatban főként a méz értékesítését gondolhatnánk az üzlet központjának, vidékünkön egészen más a helyzet.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére