A homoródalmási kézműves sajtok, TájGazda

Ezek a sajtok friss, teljes értékű legelőről származó nyers tejből készülnek, nagyon változatosan: az olvasztott, lágy sajtoktól, a füstölt, érlelt változatokig nagyon széles a kínálat.

Valamennyi saját recept alapján készül különböző ízesítéssel, van vörösborban érlelt, többféle penészes, teltebb ízű, vagy fokhagymával, paprikával és egyéb fűszerekkel gazdagított, hogy csak néhányat említsünk, és valamennyi zamatának hátterében ott van a készítők szeretete és harmóniája.  
Sándor Kálmán Huba egészen fiatalon, öt évvel ezelőtt fogott hozzá a sajtkészítéshez (https://www.facebook.com/almasi.sajt) a családi gazdaságukban. Úgy döntött ugyanis, hogy továbbviszi azt a gazdaságot, amit édesapja és nagyapja együtt kezdett el az 1989-es fordulat után visszaigényelt családi birtokon két tehénnel meg egy kis traktorral. Munkájuk eredményeként 2008-ra már 30-as létszámú állatállománnyal, 15 fejőstehénnel büszkélkedtek. Huba bekapcsolódásával mostanra már 22 fejőstehén van és borjakkal, üszőkkel együtt 50-re nőtt az állatállomány. A mezőgazdasági vállalkozásnak a tejtermelés lett a fő profilja, viszont a tej értékesítése folyamatos gondot jelentett, a tejgyárak rosszul és több hónapos késéssel fizettek. Sajtkészítő tanfolyamot szervezett Hargita Megye Tanácsa és az Agrárkamara, amire az édesapa is jelentkezett, de mivel nem ért rá elmenni, így a fiát küldte el Csíkszeredába. Huba akkor még egyáltalán nem értett a sajtokhoz, viszont nagyon gyakorlatias volt a tanfolyam: itt egy fazék, itt a tej és itt van az oltó, és ebből készítsünk különféle sajtokat. Ez neki nagyon megtetszett. Akkor kezdett el gondolkodni azon, hogy mivel a tej megvan, némi tudással kikerülhetnének a korábbi kiszolgáltatott helyzetből. Egy hetes volt a sajtismereti képzés, utána két-két hetet töltött azoknál a mestereknél, akik oktatták. Két kis sajtmanufaktúrában gyakornokoskodott, Körösladányban Kiss Ferencnél, és Sándor Tamás egri manufaktúrájában. A Magyarországon eltöltött egy hónap után készítette el első saját sajtját. Ezt követően több mint három évig a nagymama nyári konyhájában készültek a finomságok, amit a pincében érleltek. Azóta sikerült felépíteni egy kis sajtmanufaktúrát, ami most már engedélyezett tejfeldolgozó, kicsempézve, rozsdamentes eszközökkel felszerelve, mellette egy kis érlelővel. A bázist látványműhelyszerűen oldották meg, egy ablakon át végignézhető a sajtkészítés egész folyamata. Az elején két tízliteres fazékkal kezdte, most napjában 200-250 liter tejet dolgoznak fel, tavasszal-nyáron akár napi 500 litert is. Nem a további növekedésről álmodoznak, egy hűtős autót szeretnének vásárolni, hogy biztonságosabban szállíthassák termékeiket. Ugyanakkor az állatokat a faluból egy közeli tanyára szeretnék kiköltöztetni.
Huba Székelyudvarhelyen nőtt fel, de gyerekkora minden vakációját és legtöbb hétvégéjét Almáson töltötte. Amikor válaszhatott, hogy városon helyezkedik-e el egy cégnél, ahová naponta be kell járni, vagy faluban próbál boldogulni, az utóbbit választotta. Láthatóan jól döntött. A sajtkészítés egy szerethető szakma – vallja Huba. S, hogy mindezzel együtt ő is szerethető, azt bizonyítja Flóra, aki Magyarországot hagyta ott az együttlétért, és mindenben segítségére van.
Termékeiket egyre többen szeretik. A hírük már a turistákhoz is eljutott, így az Almási-barlang látogatói közül többen is betérnek egy borral, almával kínált sajtkóstolóra. Majdnem minden hétvégén vásárban vannak, végigjárják Székelyföld jelentősebb termelői piacait.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A Pozsonyi Vár

    A Pozsonyi Vár, TájGazda

    Ha a mai Szlovákia fővárosának nevezetességeivel foglalkozunk, képtelenség szó nélkül elmennünk a Pozsonyi Vár mellett. Kétségkívül a város – sőt, az ország – fő látványosságai közt tartjuk számon.

     
  • Angyalok ezrei…

    Néhány héttel ezelőtt rézüstben főtt házi lekvárja kapcsán olvashattak Anicka-Hadady Csilláról, ám a benei (Kárpátalja, Beregszászi járás) fiatalasszonynak nem ez az egyetlen elfoglaltsága,

     
  • A kalapkészítés szépségei és nehézségei

    Kalapkészítés, TájGazda

    Egyre többször láthatunk finom, lágy az utcán sétáló kalapot viselő hölgyeket, urakat. Az utóbbi években újból keresett termékek lettek a fejfedők.

     
  • Mit jósolnak a szeptemberi napok?

    Mit jósolnak a szeptemberi napok?, TájGazda

    „Ha Katalin kopog, Karácsony locsog”, „Sándor, József, Benedek – zsákban hozzák a meleget”, „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy” – ki ne ismerné ezeket a népi időjóslásokat?

     
  • Múltunkba belépve

    Kárpátaljai tájház, TájGazda

    A hagyományok kapcsán eddig kétféle véleménnyel találkoztam. Az egyik, hogy a hagyományainkat ápolni, óvni kell. A másik, hogy nem kell őket se ápolni, se megóvni,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére