A homoródalmási kézműves sajtok, TájGazda

Ezek a sajtok friss, teljes értékű legelőről származó nyers tejből készülnek, nagyon változatosan: az olvasztott, lágy sajtoktól, a füstölt, érlelt változatokig nagyon széles a kínálat.

Valamennyi saját recept alapján készül különböző ízesítéssel, van vörösborban érlelt, többféle penészes, teltebb ízű, vagy fokhagymával, paprikával és egyéb fűszerekkel gazdagított, hogy csak néhányat említsünk, és valamennyi zamatának hátterében ott van a készítők szeretete és harmóniája.  
Sándor Kálmán Huba egészen fiatalon, öt évvel ezelőtt fogott hozzá a sajtkészítéshez (https://www.facebook.com/almasi.sajt) a családi gazdaságukban. Úgy döntött ugyanis, hogy továbbviszi azt a gazdaságot, amit édesapja és nagyapja együtt kezdett el az 1989-es fordulat után visszaigényelt családi birtokon két tehénnel meg egy kis traktorral. Munkájuk eredményeként 2008-ra már 30-as létszámú állatállománnyal, 15 fejőstehénnel büszkélkedtek. Huba bekapcsolódásával mostanra már 22 fejőstehén van és borjakkal, üszőkkel együtt 50-re nőtt az állatállomány. A mezőgazdasági vállalkozásnak a tejtermelés lett a fő profilja, viszont a tej értékesítése folyamatos gondot jelentett, a tejgyárak rosszul és több hónapos késéssel fizettek. Sajtkészítő tanfolyamot szervezett Hargita Megye Tanácsa és az Agrárkamara, amire az édesapa is jelentkezett, de mivel nem ért rá elmenni, így a fiát küldte el Csíkszeredába. Huba akkor még egyáltalán nem értett a sajtokhoz, viszont nagyon gyakorlatias volt a tanfolyam: itt egy fazék, itt a tej és itt van az oltó, és ebből készítsünk különféle sajtokat. Ez neki nagyon megtetszett. Akkor kezdett el gondolkodni azon, hogy mivel a tej megvan, némi tudással kikerülhetnének a korábbi kiszolgáltatott helyzetből. Egy hetes volt a sajtismereti képzés, utána két-két hetet töltött azoknál a mestereknél, akik oktatták. Két kis sajtmanufaktúrában gyakornokoskodott, Körösladányban Kiss Ferencnél, és Sándor Tamás egri manufaktúrájában. A Magyarországon eltöltött egy hónap után készítette el első saját sajtját. Ezt követően több mint három évig a nagymama nyári konyhájában készültek a finomságok, amit a pincében érleltek. Azóta sikerült felépíteni egy kis sajtmanufaktúrát, ami most már engedélyezett tejfeldolgozó, kicsempézve, rozsdamentes eszközökkel felszerelve, mellette egy kis érlelővel. A bázist látványműhelyszerűen oldották meg, egy ablakon át végignézhető a sajtkészítés egész folyamata. Az elején két tízliteres fazékkal kezdte, most napjában 200-250 liter tejet dolgoznak fel, tavasszal-nyáron akár napi 500 litert is. Nem a további növekedésről álmodoznak, egy hűtős autót szeretnének vásárolni, hogy biztonságosabban szállíthassák termékeiket. Ugyanakkor az állatokat a faluból egy közeli tanyára szeretnék kiköltöztetni.
Huba Székelyudvarhelyen nőtt fel, de gyerekkora minden vakációját és legtöbb hétvégéjét Almáson töltötte. Amikor válaszhatott, hogy városon helyezkedik-e el egy cégnél, ahová naponta be kell járni, vagy faluban próbál boldogulni, az utóbbit választotta. Láthatóan jól döntött. A sajtkészítés egy szerethető szakma – vallja Huba. S, hogy mindezzel együtt ő is szerethető, azt bizonyítja Flóra, aki Magyarországot hagyta ott az együttlétért, és mindenben segítségére van.
Termékeiket egyre többen szeretik. A hírük már a turistákhoz is eljutott, így az Almási-barlang látogatói közül többen is betérnek egy borral, almával kínált sajtkóstolóra. Majdnem minden hétvégén vásárban vannak, végigjárják Székelyföld jelentősebb termelői piacait.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • MAJA – Majoros Jácint méhészet

    Majoros méz, TájGazda

    A harminchét éves Majoros Jácint gyermekkorától otthonosan mozog a méhek között. Már a dédapja is foglalkozott méhekkel – akkor még méhkasokban. Nagyapja Viczén István kiváló méhész és oktató volt,

     
  • Gemmifer

    Gemmifer, TájGazda

    Novák Szilvia vagyok. Csodálatos vidéken élek egy felvidéki, alsó Garam-menti településen Garamkövesden. Itt torkollik a Garam a Dunába, ami páratlan látványt nyújt akár a partról nézve,

     
  • A piros arany

    A piros arany, TájGazda

    Szinte egész Szerbiában piros aranynak nevzik a málnát, mert az ország a bogyós gyümölcs kiviteléből jelentős bevételt valósít meg. Abban az esetben, ha a jég vagy a kései fagyok nem fölözik le a hasznot.

     
  • A betléri Andrássy-kastély

    A betléri Andrássy-kastély, TájGazda

    Betlér Rozsnyótól 7 km-re található, északi irányban. 1910-ben még jelentős magyar kisebbséggel bírt, azonban ez mára jelentősen csökkent. 100 évvel később, 2010-ben 931 lakosából 816 szlovák volt.

     
  • CsiGa kézműves gyertyák

    A nagyobb tömegeket megmozgató, magyar vonatkozású kárpátaljai rendezvényeken, fesztiválokon, termékbemutatókon egyre több kézművessel, termelővel találkozhatunk.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére