Kézművesórák, TájGazda

Vasárnap délelőttönként a környék gyerekeit tanította a garázsukban… „Engedd meg, hogy zárójelbe odaírjuk: Gyöngyike. Téged mindenki így ismer!”

- rendezvény plakátot tervezett az egyik gyulai fesztivál szervezője, és azt bizonygatta Megyeri Sándorné után feltétlenül oda kell írni a lánynevét is a plakátra, mert akkor sokkal többen eljönnek a gyerekeikkel. A szülők ugyanis tudják, ha Gyöngyike is ott van a fesztivál kézműves asztalánál, ahol a gyerekek szabadideje telik, akkor nem lesz gond a gyerekekkel, sőt, még ők is tanulhatnak valami újat. A mai szülők pedig saját tapasztalataikból tudják, hogy Gyöngyikénél mindig lehet valami újat tanulni, mert amikor ők voltak gyerekek, ők is tőle tanultak meg különböző kézműves technikákat. A pedagógusi pályát 1981-ben kezdő matematika-rajz szakos a tanárnő életét a „kézművészetek” töltötték ki. A rajzolás, festészet, varrás és ruhatervezés, bábkészítés, hétköznapi anyagok – szövetmaradványok, falevelek, kukoricacsövek stb. - kreatív felhasználásának tudománya, és a nagy szerelem, a tűzzománcozás. Kezdésnek alapító tanára lett a gyulai 5. Számú Általános Iskolának 1979-ben. Nagyon boldog időket éltek, nekik kellett élettel megtölteni az iskolát. Beindította a rajzszakkört, pontosabban a kézműves szakkört, később a gimnáziumban, a népfőiskolán és a művelődési házban lehetősége adódott tűzzománc szakkörök vezetésére is. A tűzzománc technikát Nyíregyházán, a főiskolán tanulta meg, egyszerűen ezt a „speckollt” választotta, mert semmit nem tudott róla, másrészt pedig azért, mert megfogták a gyönyörű színek, amiket elő lehet vele állítani. Nagyon ősi eljárás, már egyiptomiak is alkalmazták a hideg zománc technikát. A ma is ismert tűzzománc lényege, hogy a vörösréz lemezre üvegőrleményeket visznek fel és 800-850 fokon, tűzzománc kemencékben ráégetjük. Használati tárgyak, dísztárgyak, ékszerek is készülnek ezzel az eljárással. Általában képeket csinál, de ékszereket is készített már, meg nagyon sok embert megtanított erre a technikára. A nyolcvanas évek közepén úgy hozta a jó sorsom, ahol szakkört tartottam, mindenhol lett kemence, sokat tudtunk gyakorolni a gyerekekkel és a felnőttekkel is. Aztán nekem is lett saját kemencém a garázsunkban, ahová vasárnap délelőttönként a környék gyerekei jártak tűzzománcot tanulni. Ezzel teltek a hétvégi délelőttök. Aztán múzeumpedagógus lett a Vármúzeumban, ahol rengeteg újítás fűződik a nevéhez. Például megteremtették a feltételeit annak, hogy az iskolával szervezetten jövő gyerekek korhű ruhákban járják végig a múzeumot. Már a jelmezek felvétele egy kortörténeti óra volt. Aztán kialakítottak különböző műhelysarkokat, ahol korabeli technikákkal dolgoztak. A harmadikos, negyedikes gyerekekkel kódexet készítettek, a még kisebbek várat építettek, eljátszották az ostromot, a legügyesebbeket lovaggá ütöttük. Április, május és szeptember mindig nagyon zsúfolt volt.
Hogy a nyugalmasabb téli napok se teljenek cselekedetek nélkül, kitalálta az „Advent a várban” foglalkozásokat. Decemberben a látogatókkal karácsonyi ajándékokat készítettünk a legkülönbözőbb anyagokból. Ezeken a foglalkozásokon nagyon sok itt üdülő felnőtt is részt vett. Mindig telt házzal működött a kézműves sarkunk.
Megyeriné Gyöngyike büszke életének arra a tizenhárom évére is, amikor a kétegyházi alkotótábor tűzzománc szekcióját vezette. Alkotásai a tábor vándorkiállításának részeként az ország több városában is láthatóak voltak. A gyulai reneszánsz fesztiválon használatos óriásbábok és a jelmezek egy része is az ő műhelyéből kerültek ki, jelenleg is foglalkozik ruhák tervezésével a varrásával. Varrni egyébként nagymamájától tanult meg, még egészen kislány korában, a hosszú mezőgyáni napokon, ahol a rajzolás, a festészet szeretette is magával ragadta. Ahol már pici lánynak is nagyon kreatív volt. Például a kitört színes ceruzahegyeket összegyűjtötte kis orvosságosüvegekbe és festéket csinál belőlük. Akkor, amikor még csak érezte, hogy valami nagyon jó történik vele rajzolás, festés közben…

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Vintage-től a modernig, mindenkinek kell a csillogás

    Bogl'art, TájGazda

    Bevallom őszintén, e mesterségről sokat nem tudok. De örülök, hogy Ildikóval összehozott a sors. Az általa készült medálok az érdeklődők, főként hölgyek tekintetét megbabonázza. Én is így jártam.

     
  • Storcz Botond a kolbászfesztiválon

    Rióban az aranyakat, Békéscsabán a kolbászokat számolta. Kollégák jelentették, hogy a magyar kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya Storcz Botond, a békési kajak-kenu klub vendégeként

     
  • A lebegő magyar falu

    Bokod - TájGazda, Tájérintő

    A képek láttán nem is gondolnánk, hogy e csodálatos látvány Magyarországon bújik meg. A házak messziről úgy tűnnek, mintha lebegnének a vízen.

     
  • Cserépfalu történelmi és természeti értékei

    Cserépfalu, TájGazda

    A Bükkalja az Alföld és a Bükk hegység találkozásánál található, átmenetet képez a síkság és a dombság tájegysége között. Az itt folyó Hór-patak völgyében fekszik Cserépfalu községe,

     
  • Anna és Marci különleges ízvilágú pesztói

    Ipolykert manufaktúra, TájGazda

    Mindkettőnk számára meghatározó a vidéki kötődés gyerekkorunk óta és az az érzés, hogy saját kertünkből, gondoskodásunk jutalmaként kerül étel az asztalra. Ez nem a tanult szakmánk, nem is a munkahelyünk.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére