Andrea termékek, TájGazda

Hova tűnek a régi ízek? - veti fel a vásárló a fogas kérdést, amikor reggelihez terítve megízleli az alig fél órával korábban valamelyik bevásárlóközpontban vásárolt színtelen szalámit

vagy szemre ugyan megnyerő, de íztelen, "házi" jelzővel ellátott kolbászt. A válasz egyszerű: a tömegtermelés, az ipari feldolgozás , az olcsó élelmiszeripari termékek terjedése semmisítette meg azt az íz-világot, íz-harmóniát, amire őseink olyan büszkék voltak, legyenek azok hústermékek vagy zöldségnövények. A húsfeldolgozásban elterjedt adalékok sokasága, a legkülönfélébb íz-fokozók, a mesterséges füst-aromák nem képesek megközelítőleg sem olyan ízeket produkálni, mint a hagyományos fűszerekkel készített, és hideg füstön tartósított, mondjuk kolbász, szalonna vagy sonka íze. A kis húsfeldolgozó üzemek, azután a saját fogyasztásra végzett sertés-vágás és feldolgozás menti át a régi íz-világot a kiváló biológiai értékkel, a minőséggel együtt. Amikor a ludasi Engi család több mint húsz évvel ezelőtt megalapította húsfeldolgozó üzemét, azzal a céllal indították a vállalkozást, hogy megőrizzék a sertésfeldolgozás falusi hagyományait és a termékek méltán viseljék a "házi termék - házi ízek" jelzőt. Több mint két évtized múltán sem változott bármely hústermékük minősége. A NOGE húsfeldolgozó kisüzemet, amely a HACCP szabványt is alkalmazza,  napjainkban már a húsipari technikumot végzett fiú, Engi Norbert vezeti, és amikor arról kérdezem, hogy miért olyan eltérő az ipari vágóhidak és a családi vállalkozásként üzemelő húsfeldolgozók termékeinek minősége, mosolyogva mondja: "Mert kolbászt, szalámit nem csak húsból lehet készíteni. Az 1980-as években szinte divatossá vált, hogy a felvágottakban szójával helyettesítsék a hús egy részét. Ha mondjuk 10 %-nyi szójapehely kerül a húsmasszába, intenzívebb ízesítéssel talán észre sem vehető, de amikor már 25-30 % növényi eredetű fehérjét, vagyis szóját tartalmaz a kolbász, a szalámi vagy a párizsi, azon már a fűszerezés sem segít. A szójapehely lényegesen olcsóbb mint a hús, ezen felül higroszkopikus tulajdonsága növeli a súlyt, tehát olcsó termék állítható elő felhasználásával, amit drágán is el lehet adni. Nem az volt a célunk, hogy olcsó hústermékeket állítsunk elő, hanem minőséges, ízletes termékeket, amelyek a régi íz-világot idézik, így a szalámikon kívül minden termék kizárólag minőséges húsból készül, tartósítószerek és adalékok hozzáadása nélkül. Kizárólag hagyományos fűszereket használunk, vagyis só, bors, csípős és édes paprika, fokhagyma. De nem behozatali kínai eredetű fokhagyma, hanem a saját gazdaságunkon megtermelt fűszernövény." Engi Norbert azt is elmondta, hogy a sertések kora és vágási súlya is meghatározza a minőséget. Az alig 4 hónapot hizlaldában töltött 105-110 kg vágósúlyú sertés sonkája nem olyan ízletes, omlós, mint pl. a 9-10 hónapig hizlalt, 150-160 kg súlyú sertésé, arról nem is beszélve, hogy az elterjedt sertések szalonnája húsrétegeket tartalmaz, zsírt alig, s az ilyen szalonna íze egészen más, mint a régi fajtáké.
Hosszadalmas lenne felsorolni Engi Norbert vállalkozásának valamennyi termékét, de több fajta kolbász, hurka, disznósajt, sonka, szalonna, füstölt oldalas, tepertő, újabban a keresett tepertőkrém bizonyítja, hogy a kisvállalkozások is lehetnek eredményesek.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Házias ízek, otthoni savanyítás

    Torma, TájGazda

    A hétköznapi embernél csak Húsvétkor kerül asztalra a torma. El sem lehet képzelni a finom főtt sonkát, a főtt kolbászt és a tojást e csípős köret nélkül, hiszen tavasszal a vitaminpótlásban nagy szerepet tölt be.

     
  • Ékszer kagylókból - Iluska ékszer

    Ékszer kagylókból - Iluska ékszer, TájGazda

    Talán nem meglepő, ha egy földrajz szakos tanárnő ásványékszer készítő is egyben. Én valahol mindig kutatom, fürkészem a kézművesek esetén, hogy amit csinálnak, ahhoz milyen kapcsolatuk, fűződésük van.

     
  • Mogyoróban (lehetne) a jövő

    Vajdaságban egyre több a korszerű gyümölcsös, ami elsősorban a kiviteli lehetőségek, a többlettermelés és az állami szervek által nyújtott támogatási lehetőségek függvénye.

     
  • A hagyományápolás szolgálatában

    Az adorjáni hurka, TájGazda

    "Négy lába van a disznónak, ötödik a farka, farka alatt ott a duda, fújja meg a gazda!" Mára már kevésbé ismert rigmus, amit faluhelyen, főleg disznóöléskor énekeltek, zenéltek az emberek. 

     
  • A jó mézeshez idő kell

    Gál Adél mézeskalácsai, TájGazda

    Nagyjából 8 éve annak, hogy a salánki Gál (akkor még Zán) Adél kezei alatt megszülettek az első karácsonyi mézeskalácsok. Bár az elsők sem forma, sem díszítés szempontjából nem voltak még tökéletesek,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére