Banyakemence, TájGazda

Létezésük nagyon régre nyúlik vissza, a 13. század környékére. Közkedvelté váltak egyszerű építési módjuk és jó hőtartó képességük végett. Az első kemencéket az ázsiai sztyeppéken

építették fel, ahol főként sütésre, főzésre használták. De az idő múlásával rájöttek, hogy fűtésre, füstölésre, pörkölésre is kiválóan alkalmasak. Sokszor a falu határában építettek kemencét a lakosok közösen. Idővel egyre népszerűbbek és elterjedtebbek lettek a lakóházaknál is. Az én nagyszüleimnek is volt egy. Még most is emlékszem az illatokra, amelyek a lekváros bukta vagy a túrós rétes, sütőtök sütésekor keringett a levegőben.

Pósa Károly, szabadkai lakos, kemencéket, kályhákat, teraszokat és hasonló öreg, régies dolgokat épít. Sok időt nem tölt otthonában, hiszen amint a jó idő beköszönt, tavasszal máris útnak indul, hogy a soron következő kemencét vagy kerti kiülőt felépítse. A Kárpát-medence több pontján járt már és sok családdal találkozott, akik számára a megálmodott sütésre-főzésre szolgáló kemencéket, meseházakat megépítette.

De mielőtt ezzel kezdett volna foglalkozni nagyon sok éven keresztül kőműveseknél, ácsoknál dolgozott. Inasként eltöltött évei alatt rengeteg tapasztalatot szerzett és sikeresen elsajátította mind a két szakmát. Ugyanakkor a kőművesi munka monotonitása arra ösztönözte őt, hogy mást is kipróbáljon. Így szabadidejében, maszek munkával kályhákat, kemencéket kezdett el építeni. Ezek építéséhez nagyon sok segítséget kapott nagyapjától és édesapjától is, hiszen ők maguk is kemencék építésével foglalkoztak már hosszú ideje. Megtanulta tőlük, hogy a legegyszerűbb, természetes anyagokból sárból és szalmából, hogy lehet megépíteni a régi idők nélkülözhetetlen eszközét. A tőlük kapott tudást viszi tovább a saját egyéniségével kombinálva. Károly kedveli a népművészetet, a népzenét, a néprajzot, amelyet felhasznál az építésnél is. A népművészetben rejlő szépségeket, motívumokat beépíti, megjeleníti a munkája során. Szerencsésnek érzi magát, hogy azt a munkát végezheti, amit igazán szeret. Egyre többen keresik meg őt, amit nagy megtiszteltetésnek érez. Imádja ezt a munkát, ami olykor fárasztó is, mivel mindenki azonnal szeretné kemencéjét, teraszát, amit sajnos nem mindig sikerül időben elkezdeni vagy befejezni, mert ezek időigényes munkák és olykor a természet is közbeavatkozhat. De nem bánja, ez legyen a legnagyobb problémája. Mindig mondja az embereknek: „Türelem hozzád is eljutok.”- meséli Károly.

Banyakemencék és Meseházak. A képek láttán tényleg csodásak a megalkotott épületek, mesebeli emlékeket idéznek fel. A kemencék, kombinált kerti sütők, teraszok mellett szívesen újít fel vagy épít tájházakat is. Szeret minél hagyományosabb anyagokat használni, régi tárgyakat beépíteni. Vállal munkát az egész Kárpát-medencében, amennyiben szállást és ételt tudnak számára biztosítani. Szereti az építményeit ő maga készíteni az elejétől a végéig. A munkában édesapja segíti főként, de van segéde is. És ha a tulajdonos is szeretne segíteni, annak sem szegi kedvét.
Nemrég szalmabálaházak építésével és fafaragással is elkezdett foglalkozni. Telenként farag, bútorokat készít, padokat, asztalokat valamint fa építményeket. Hiszen ezeknek nem árt a fagy. https://www.facebook.com/profile.php?id=100011026726125&fref=ts

Az évek során rengeteg család tisztelte meg őt bizalmával, amiért a mai napig nagyon hálás nekik. Véleményem szerintem a családok is nagyon hálásak neki, hogy álmukat megvalósította számukra, legyen az Banyakemence vagy Meseház.

További érdekességeket tudhatunk meg az alábbi videókból a kemence építésről és a szalmabálákból készült házakról.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Szolyva - fatemplom

    Szolyvai fatemplom, TájGazda

    A Szolyvai járás Kárpátalja északi részén helyezkedik el, északról a Volóci és Ökörmezői, keletről és délről az Ilosvai, nyugatról pedig a Munkácsi és Perecsenyi járással határos. Jelenlegi formájában 1953-ban

     
  • A túzok néha fatojással szaporodik

    A túzok néha fatojással szaporodik

    A hímek különböző hangokkal, önmutogató, imponáló magatartással próbálják megelőzni riválisaikat. A tojóknak jellegzetes tánccal udvarolnak:

     
  • Porta Hungariae

    A dévényi vár

    „E kapun ellenség sokszor rontott a magyarra, de egyszer sem nyert rajt’ tartós diadalt, ám a nyugat műveltségének ez az út ezer évig nem volt zárva soha.

     
  • Az emberi egészség őrzője

    A dió, TájGazda

    Mondhatom, hogy a rabja vagyok. Jobb nem is tudni, hogy hol van a konyhában, kamrában, ugyanis addig járok rá, míg el nem fogy. Csak törni ne kellene. A tavalyi termésemnek alig bírtam megtörni a héját,

     
  • A Modern Magna Talking cum Laude

    Modern Talking, TájGazda

    A Csabai Kolbászfesztivál egy dologban minden fesztiváltól különbözik: az egyetlen olyan fesztivál, ahol előbb van a munka, aztán jöhet a szórakozás. A csabaiak a munkában egyedülállóak,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére