Corvus-Kora festő, TájGazda

A lőkösházi festő bejárta az Akropoliszt töviről, hegyire... Corvus-Kora-Róbert festőművész nem szereti, ha munka közben zavarják, ezért zárkózik be festés közben.

A lőkösházi Petőfi Sándor Művelődési Ház nagytermébe lépve egy pillanat alatt érthetővé vált bezárkózási szokása. A terem végében egy hatalmas, 9,5x4 méteres festmény teljesen beborította a falat. Az ókori görög demokrácia Periklész idején közel 2500 éve, ezt ábrázolja a kép. Ez az ötödik panorámaképe melyet 2013-ban festett. A honfoglaló magyarok 1996-ban, István megkoronázása 2000-ben, Hunyadi Mátyás Budára érkezik 2008-ban és a Holokauszt 2011-ben készült el. Tervezi még további öt-hét nagy kép megfestését. A római kultúra, Jézus szenvedése a Golgota, Attila legendája, a trianoni békediktátum azok a témák, amiket ilyen nagyméretű képben akar megfesteni. Foglalkoztatja még a Rákóczi-szabadságharc, az 1956-os forradalom és a roma kultúra is. A görög kultúra képéhez két év tanulás után kezdett hozzá. Segítője, Megyesi Pál, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régésze segítségével átvették a görög történelmet egészen a római birodalom kialakulásáig. Ebből választotta ki Periklész korát, a virágzó demokrácia időszakát. Ezért ezt tanulmányozta részletesen. A szellemi felkészülést követte a személyes találkozás Görögországgal. Megismerte a város, a kor hangulatát. Bejárta az Akropoliszt töviről hegyire. Nézelődött, fotózott, rajzokat készített. Megfigyelte a szobrok, a házak, az épületek részleteit. Szívta magába a történelem hangulatát. Könyveket vásárolt, prospektusokat, olyan élményanyagot gyűjtött, amiből itthon, munka közben táplálkozni tudott. Van egy munkamódszere. Először készít egy vázlatot, amelyiken nagyjából megrajzolja, hogy mi hol lesz a képen. Ezen az arányok már látszanak. Aztán következik a részletek kidolgozása. Például hány ember kerül fel képre? Milyen pozíciókban kerülnek ábrázolásra? Hol lesznek az ismert emberek, hol lesznek az ismeretlen emberek? Melyik ház lesz az előtérben? Milyen épületek lesznek távolabb? Ezeket mind megtervezem és rajzokat, vázlatokat készítek minden részletről. Amikor kialakul, hogy mit akarok megrajzolni, akkor következik a fotózás, korabeli jelmezekben.
Tartanak olyan napokat, ahol elkészítik a figurák jelmezes fotóit. De nagyon fontosak a színek is, ahhoz is készít felvételeket. Ez a jelenet egy nyári délutánon történik. Tehát olyan színeket kell használnia. A színekhez nyáron este hét órakor, ősszel délután öt órakor készítették a felvételeket. A vásznat akkor feszíti ki a teremben, amikor a részletek már teljesen összeálltak. A kép végleges elkészítése közel fél évet vesz igénybe. Ha rendezvény van a terembe, letakarják a képet, de az emberek amúgy is vigyáznak rá. Büszkék a festőjükre, aki mindig Lőkösházán mutatja be a nagyközönségnek. Igazin népünnepély egy-egy ilyen nap. Igazi lokálpatrióta, eszébe sem jutott, hogy elköltözzön Lőkösházáról. Ott teremtette meg az egzisztenciáját, nem vágyik onnan sehova. Művészként sem érzi hátrányát, megismerték a világban, hazai és külföldi kiállításokra hívják, eljutott Kanadába is. Hosszú távú, művészeti terveit is Lökösházán kívánja megvalósítani. Egy rondella építését tervezi, melyben tíz nagy méretű képe kerülne elhelyezésre. A meglévőek és azok, amelyeket ezután fest majd meg. A tervem már elkészültek, Novodomszki Pál, békéscsabai építész ajánlotta fel számára. A 35 méter átmérőjű, 105 méter kerületű, közel 1000 négyzetméter alapterületű körteremet pályázaton nyert támogatás segítségével szeretném megvalósítani. A nagy képek festését az enyészpontok meghatározásával és az épületek és figurák felrajzolásával kezdi, majd barna tónusban megfesti az egészet, és azután kezdi el színesre festeni a képet. Ma már önjáró, motoros emelővel dolgozik, korábban az egész fal be volt állványozva, azon járkált le és fel. Corvus-Kora Róbert építőipari vállalkozó és képzőművész. Mind a két munkáját nagyon komolyan veszi. Szakmája műkőkészítő, kőfaragó, Békéscsabán végezte iskoláit. Rajztehetsége miatt a szegedi Tömörkény Gimnáziumba felvételizett, de oda nem vették fel, így lett műköves, ahogyan magát hívja. Vállalkozásának középpontjában a gránit, márvány munkák állnak, gyönyörű sírköveket készít. Elmondta, hogy sok megrendelést kapott sírkövek, emlékművek elkészítésére azért, mert festőként megismerték. A hírnevet, a nemzetközi elismertséget egyértelműen nagyméretű táblaképei hozták meg számára, de normál képeket is fest. Rendszeres résztvevője a békési Csuta Művésztelepnek, ugyanakkor nem tagja egyetlen művészeti szervezetnek sem.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A mecseki Kövestető-kilátó

    A mecseki Kövestető-kilátó, TájGazda

    A Keleti-Mecseket völgyek, hegyek tagolják, ezek váltakozása teszi festőivé e tájat. A túrázók egyik kedvelt területe, hiszen eldugott barlangokra, itt-ott előtörő vízfolyásokra lelhetünk

     
  • Pomozi Wine

    Pomozi Wine, TájGazda

    Pomozi Zoltánék családi borászata a Börzsöny hegység árnyékában, a felvidéki Ipolypásztón működik már 1989 óta. Kézműves és félszáraz boraikat a termelőhelyi sajátosságok figyelembevételével készítik.

     
  • Alsókalocs - Szabadtéri Múzeum

    Alsókalocsa  az Ökörmezői járás festői szépségű völgyében található. A gyönyörű hegyvidéki táj, a tiszta levegő, az ásványvizek és a helyi lakosok vendégszerető életmódja mind hozzájárulnak

     
  • Csuhéfalvi életképek

    Csuhéfalvi életképek, TájGazda

    A tiszabökényi Danku Margitka néni egy egyedi módot talált arra, hogy a kárpátaljai ember mindennapjait bemutassa. Margitka néni két éve kezdett el csuhéból életképeket alkotni, de már korábban

     
  • Tóth Gyula - fafaragó

    Tájgazda - Tóth Gyula, fafaragó mester

    Ha szeretjük a szépen, faragott, jól kidolgozott, népies motívumokat felsorakoztató fábol készített munkákat, alkotásokat, akkor Kárpátalján, a Nagyszőlősi Járásban semiképpen ne hagyjuk ki Tiszaújlakon,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére