Knyihár kolbász

Lehetnék pék, vagy hentes, de hentes leszek! Azért mert… Budapest, Rózsák tere, termelői piac, szombaton délelőttönként. A csabai kolbászárus standja előtt mindig hosszú sor áll,

az új és a törzsvásárlók általában türelmesen várakoznak. Történt egyszer, hogy egy úr, aki éppen következett, rendelés helyett számon kérő hangon szólalt meg: - Most mondják meg nekem, milyen adalékanyag van ebben a kolbászban? Knyihár Mihály, a csabai kolbászkészítő mester megdermedt a pult mögött. – Uram! Ebben a kolbászban az ég egy adta világon semmilyen adalékanyag nincsen! Miért kérdi? – Knyihár Mihály megpróbált nyugodt maradni. – Csak azért - válaszolta az ember -, mert, ha kinyitom a hűtő ajtaját még ott van egy szál kolbász, amikor meg becsukom, akkor már csak fél szál kolbász van a hűtőben! Valaminek lennie kell benne, amitől így összemegy!” A csabai kolbász a legtermészetesebb módon hódította meg a pesti piacot is.  Íme, egy másik, törzsvásárlós beszólás: „Vigyázzanak ezzel a kolbásszal! Függőséget okoz! Nézzenek meg engem, mióta először ettem belőle, azóta minden héten itt vagyok, muszáj megvenni!” Már több mint négy éve járnak a pesti piacokra, stabil vevőkörük alakult ki, mindig elfogy, minden, amit magukkal visznek. Bár mindenféle füstölt terméket árulnak, de a legfontosabb a kolbász. Füstölt sonkát, kolozsvári szalonnát mások is nagyon finomat csinálnak, de csabai kolbászt csak ők, csabaiak tudnak gyártani Békéscsabán. A titokra persze mindenki rákérdez, aki megkóstolta a csabai kolbászt. Knyihár Mihály ilyenkor elmondja, hogy semmiféle titok nincsen, a kolbász összetétele nyilvános, bárki letöltheti az internetről is. Azért hozzáteszi, hogy ő csak kiváló, alapanyagból készít kolbászt, a saját disznóiból. Amelyek csak kukoricát, árpát, búzát, borsót esznek, semmilyen mesterséges hízásnövelőt nem kapnak. A vastag kolbászt csak nagy súlyú disznókból készítik, és náluk a nemes húsok is bekerülnek a kolbászba. Persze figyelni kell az érlelésre, és egyébként nélkülözhetetlen a csabai táj mikroklímája. Az a takarmány, ami abban a földben terem, hiszen a kolbász esetében is ugyanolyan jelentősége van a környezetnek, mint a borok esetében. A csabai kolbászt a világ bármelyik pontján meg lehet ugyanúgy csinálni, mint Békéscsabán, csak sehol sem lesz pontosan ugyanolyan. Azt már nem szokták különösebben részletezni, hogy csak olyan kolbászt árulnak, amelyiket Knyihár Mihály töltött. El sem hinnék, hogy a lassan már több mint százezer szál kolbász mindegyikét a gazda töltötte meg. Ezt jobb, ha maga csinálja – vallja a mester – mert, ha valami probléma keletkezik, akkor senkit nem hibáztathat. A Knyihár-féle kolbász 2012-ben megkapta a HÍR védjegyet (hagyományok- ízek-régiók). Akkor, amikor a karcagi birkapörkölt, a vecsési savanyú káposzta, a CHEF almaecet, az Erőss Csaba Miklós által készített kürtőskalács, a szomolyai rövidszárú mézédes cseresznye, a geresdlaki gőzgombóc, a mákos kukoricamálé valamint a böszörményi lakodalmi béles is megkapta. Az eladásban egyébként segíti őket ez a védjegy, bizalmat kelt az emberekben, nekik pedig csak addig kell eljutniuk, hogy az első szál kolbászt megvásárolják tőlük. A többiért már elkezdenek visszajárni. A védjegy elnyerésének egyik feltétele az volt, be kellett tudni bizonyítaniuk, hogy már több mint ötven éve foglalkoznak kolbászkészítéssel. Házassági anyakönyvi kivonatokkal tudták igazolni, hogy az első Knyihár házasságot 1790-ben jegyezték fel Békéscsabán. Azóta a család életében a kolbász körül forog minden és valószínűleg így lesz ez ezután is. Az családfő a főnök, irányítja a termelést, a hízlalástól a füstölésig bezárólag. Felesége a konyhai és egyéb disznótor körüli dolgokat végzi, a nagylány feladata a marketing és a kereskedelem összefogása, irányítása. Öccse főiskolai tanulmányai mellett egyre gyakrabban bedolgozik a termelésbe, a kolbászgyártást gyakorolja. Ám tehettek volna a Knyihár ősök bármit, csinálhattak volna több száz kilométer kolbászt az évszázadok során, mit sem ért volna a felhalmozott tudás, ha a pályaválasztásnál Knyihár Mihály nem a józan paraszti eszére hallgatott volna. De arra hallgatott, döntését pedig így indokolta meg: - Lehetnék pék, vagy hentes, de hentes leszek! Azért, mert a kenyeret könnyebb a kolbászhoz megszerezni, mint a kolbászt a kenyérhez!

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • A méhanyák eladása hozza a fő bevételt

    A méhanyák eladása hozza a fő bevételt, TájGazda

    Kárpátalján becslések szerint akár 300 magyar anyanyelvű méhész is tevékenykedhet. Bár ebben az ágazatban főként a méz értékesítését gondolhatnánk az üzlet központjának, vidékünkön egészen más a helyzet.

     
  • Hobbyból vállalkozás

    Mézeskalácsok Óbecséről, TájGazda

    A Délvidéken, Vajdaságban nem ismeretlen a mézeskalács fogalma. A városi ember számára a vásárokban található szív alakú piros vagy feldíszített kalácska jelenti a mézeskalácsot, illetve a vásárfiát.

     
  • Handmade by Gigi

    Gigi, TájGazda

    Sárközi Ágnes a felvidéki Csallóköz szívében, Bögellőn él. Ma őt ismerhetjük meg közelebbről. „Szerencsésnek mondhatom magam, mivel civil foglalkozásom a hobbim is egyben:

     
  • Határőr Emlékmúzeum

    Határőr Emlékmúzeum - Apátistvánfalva, TájGazda

    A kerítést eltéveszteni nem lehet. Már messziről látni a piros-fehér-zöldre festett oszlopokat. Az egykori határőrs épülete mára múzeummá alakult. A Határőr Emlékmúzeum, Apátistvánfalván,

     
  • Szent Márton-dóm

    Szent Márton-dóm, Pozsony

    Mikor a pozsonyi Szent Márton-dómra nézünk, rögtön megakad a szemünk az annak tetejét díszítő magyar királyi korona nagyított másán – ami nem véletlenül került oda. 1563 és 1830 között 11 magyar királyt

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére