Újra divat a cserépkályha, TájGazda

Reneszánszukat élik a kandallók, a cserépkályhák és a kemencék. Néhány évtizeddel a fejlődés, a látszólagos foszilis-energiabőség szorította ki azokat a használatból.

A múlt század hatvanas éveiben az olcsó áram alapul szolgált a hőtároló kályhák terjedéséhez, majd a kőolaj alacsony ára az olajkályhák térhódítását eredményezte. A falusi házakban, olykor még a tanyákon is ezek a korszerűnek nevezett fűtőtestek váltották fel a kemencét vagy a cserépkályhát, amelyek a 13-14. századtól, nyugat-európai megjelenésüktől kiválóan szolgáltak. Építésük a művészettel volt határos, még a kemence építése, vagy ahogyan még napjainkban is mondják: "rakása" igazi tudomány. Még a cserépkályha és kandalló-építő mesterek között is kevesen tudják, hogy Bolyai Farkas, a sokoldalú erdélyi magyar matematikus is épített cserépkályhát. A mesterség tudománya apáról fiúra hagyományozódik. Így van ez a kishegyesi Tumbász családban is, ahol Miklós folytatja édesapja foglalkozását, és a tőle tanult mesterfogásokat egészítette ki a siklósi kemenceépítő mesternél, Vass Zoltánnál tanulva. Manapság tetszetős kemencéket, cserépkályhákat és kandallókat épít. A megújuló energiaforrások, elsősorban az olcsó hőforrásul szolgáló biomassza helyezte ismét előtérbe ezeket az akár a lakás díszének is nevezhető fűtőberendezéseket. A tanyákra, legyen az gazda-tanya vagy üdülő-tanya, lassan visszakerülnek a kemencék, amelyek minden olyan anyagot "elnyelnek", ami ég és hőt ad. A leginkább fűtőanyagul szolgáló szármaradványok a biomassza nevet viselik, s őseink, akár évszázadokkal ezelőtt, nem is tudták, hogy ezekkel a megújuló energiaforrásokkal megelőzték korukat.
A kemenceépítésnél Tumbász mester kizárólag az építkezésnél is alkalmazott téglát használ, a tűztér padozatát pedig samott-téglával rakja ki. Kötőanyagként a Kishegyes határában lévő agyagbányából szállított vörös agyagot használja és különös módszerrel végzi a tapasztást. Így nem eshet meg, hogy bedől a kemence fala. A kemencéhez hozzátartozik a padka is, amit már  megalapozáskor kialakít. A kemencét nem csak fűtésre használják, hanem kiváló parasztételeket süthetnek-főzhetnek benne, mint pl. töltött káposzta, disznótoros, sólet, de a kemencében sült kenyér az igazi.
Sok falusi házban kandallót vagy cserépkályhát építtetnek. A kívülálló számára kettő között nincs különbség, de mint a mester mondja, csak külalakra, mert a fűtőtest lelke, a tűztér és a füstjárat határozza meg a besorolást. A cserépkályha esetében a füst a fűtőtest hátulján távozik a kéménybe, míg a kandallónál az építmény tetején. Ahhoz, hogy a cserépkályha vagy a kandalló "jól tartsa a meleget", nélkülözhetetlen samott-lapokkal "bélelni", és ha a huzat is megfelelő, legalább egy napig tartja a meleget, de épített olyan cserépkályhát is, ami 48 órán át langyos volt. Régi rakott "sparheltek" mintájára készít ilyen fűtőberendezéseket, de bevallása szerint a kemence építése teszi igazán próbára tudását, és mint mondja, azért sugároznak olyan melegséget, még akkor is, amikor nincsenek befűtve, mivel energiáját is beleépíti.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Hagyományőrző ruhák Székelyföldről

    Hagyományőrző ruhák Székelyfölrdől, TájGazda

    Kárpátalján a magyar lakosságot (is) megszólító tömegrendezvények általában valamely jeles esemény, évforduló köré szerveződik. Ha magunk elé képzelünk egy átlagos városnapos

     
  • A bükkszentmártoni régi templom

    A bükkszentmártoni régi templom, TájGazda

    Egy kedves ismerősöm osztott meg egy képet egy közösségi oldalon a kápolnáról. Fenséges látványt nyújtott, ahogy ott áll a dombon, a nap rászórja sugarait az avarral borított őszi időben.

     
  • A versenyborok szakértője

    A versenyborok szakértője, TájGazda

    Befejeződött a szüret.  A szőlőtermő vidékeken a must és a forrásban levő bor illata  árasztja le az utcákat, és a borkedvelő is azt reméli, Márton napkor minőségi bort kóstolhat egy-egy gazda pincéjében.

     
  • A kárpátaljai gazdálkodók támogatásáért

    A kárpátaljai gazdálkodók, termelők, vállalkozók támogatásáért , TájGazda

    Történelmi emlékhelyek, termálvíz, erdősségek, különleges domborzati és természeti adottságok, egyedi gasztronómia, termékeny földek, az ezekből fakadó turisztikai lehetőségek – s még sorolhatnám,

     
  • A világ legnagyobb könyve a borsodi Szinpetriben

    Szinpetri, Tájgazda

    Hallott már Szinpetriről? Bevallom őszintén én eddig nem. De örülök, hogy az internetes oldalak között ráleltem e piciny falura. Azért is merem rámondani, hogy pici, mert lakosságának száma 250 fő körül mozog.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére