Az adorjáni hurka, TájGazda

"Négy lába van a disznónak, ötödik a farka, farka alatt ott a duda, fújja meg a gazda!" Mára már kevésbé ismert rigmus, amit faluhelyen, főleg disznóöléskor énekeltek, zenéltek az emberek. 

Az egykori paraszti élet látványos, ünnep számba menő velejárója volt a disznóölés, illetve az azt követő esti disznótor, amit a rokonok, a barátok tiszteletére rendezett a gazda. A disznóölés kezdő napjának András-nap számított, amikorra már hidegre fordult az idő, nem fenyegette a romlás a hurkát, kolbászt, sonkát, szalonnát.  A disznóölés főleg a szegény ember házánál számított ünnepnek, hiszen még a kisebb hízó zsírja, szalonnája, sonkája is hónapokra előre, de a tavaszi munkák idejére mindenképpen biztosította a "kalóriásabb" élelmet. A mélyhűtő ládák megjelenésével és terjedésével már nem korlátozódott a disznóölés a fagyos téli napokra, a böllér szerepét is átvette a szakképzet hentes és pillanatok alatt elkészült az ízletes kolbász, hurka, feldarabolva került a sonka, a karaj a hűtőládába. A felgyorsult világban már nincs  szükség a szomszédok segítségére, egész napi sürgés-forgásra, ami pedig valamikor a varázsa volt minden disznóölésnek.
Vajdaság több településén az utóbbi években egyre gyakrabban elevenítik fel a disznóölés egy-egy mozzanatát, illetve szerveznek fesztivált.  Turiján a kolbász-fesztivál, Kacsarevón a szalonna-fesztivál, Palicson a tepertő-sütő fesztivál vonzza a látványosság és persze a házi termékek iránt érdeklődők ezreit. Adorjánban, a Tisza-menti faluban, Borsos Csaba faluelnök kezdeményezésére hat évvel ezelőtt merült fel a versenyjellegű András-napi hurka- és kolbász-töltő fesztivál szervezésének gondolata. Az idén, november 26-án hatodik alkalommal mérhetik össze tudásukat és ízvilág-ismeretüket a Kárpát-medencei böllérek, illetve azok, akik kedvtelésből a család számára hagyományos módon, adalékok nélkül készítik az ínyencfalatokat. Minden fesztiválon legalább száz hazai és külföldi, megyarországi, romániai, szlovákiai csapat vetélkedik a legízletesebb hurka és kolbász elkészítője címért. A rendezvényre látogatóknak nem kevesebb, mint 10 000 adag kóstolót készítenek, és bizony megtörténik, hogy a későn érkezők már csak az ínycsiklandó illatokból következtetnek a házias ízekre. A szervezők a jó hangulatról is gondoskodnak, ugyanis egész nap lakodalmas zenekarok és a környékbeli művelődési egyesületek együttesei váltják egymást az emelvényen, és neves előadók fellépésével az éjszakába nyúló hangverseny is velejárója az adorjáni hurka- és kolbásztöltő-fesztiválnak.
Borsos Csaba fő szervező kezdeményezésére minden évben fölelevenítik a disznóölés teljes folyamatát és hagyományos módon, szalmával pörkölik az "áldozatot". A mosást követő bontást, majd a szalonna és a sonka "szabását" is végigkísérhetik a látogatók.    A falu ünnepének számít már a hurka- és kolbásztöltő fesztivál, amit kézművesek kirakodó-vására tesz színesebbé, de a környékbeli hentesek is kínálják a szalonnát, a kolbászt, a  disznósajtot, a sonkát. A látogatók megismerhetik a disznóölés egykori eszközeit is: a forrázó-teknőt, a rémfát, a köröm-lehúzót, de még a csutkaparazsas pörkölőt is.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Denevérek éjszakája Újvidéken

    A denevér nem a legtetszetősebb éjjeli állat az emberek szerint, ezért sokan félnek ettől a nagyon is hasznos emlőstől. A kicsiny emlős veszélyben van, mert élettere rohamosan csökken.

     
  • Rekordeső a jubileumi fesztiválon

    Csabai Kolbászfesztivál: rekordeső a jubileumi fesztiválon, TájGazda

    Békéscsabán 2016-ban 31-én egyszerre múltak el a 20. Csabai Kolbászfesztivál és az október. Az október, mint szinte minden évben, most is kegyes volt a fesztiválhoz.

     
  • Történelem és művészet egy helyen

    Fertőrákosi kőfejtő és barlangszínház, TájGazda

    A hely lehetőséget ad a kulturális szórakozás mellett a természeti, kőzettani és őslénytani ismereteink bővítésére is. A Fertő nyugati partvidékén található Püspöki Kőfejtő vagy mai nevén a Fertőrákosi

     
  • Porcelánból formált növények

    Porcelánból formált növények, TájGazda

    Néztem az interneten a képeket és percekig tanakodtam magamban. Élő-nem élő, élő-nem élő. Majd elolvastam a hozzászólásokat és csak akkor tudatosult bennem, hogy ezek a virágok nem igaziak.

     
  • A családi hagyomány

    A családi hagyomány, TájGazda

    Úgy tartják, hogy a családi hagyományt nem szabad megszakítani, apáról fiúra kell továbbvinni. Íratlan szabály szerint pedig az örökölt vagyont nem illik pénzzé tenni, ha csak a sors nem kényszeríti erre az örököst.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére