Torma, TájGazda

A hétköznapi embernél csak Húsvétkor kerül asztalra a torma. El sem lehet képzelni a finom főtt sonkát, a főtt kolbászt és a tojást e csípős köret nélkül, hiszen tavasszal a vitaminpótlásban nagy szerepet tölt be.

Somogyi Ilonka hajdújárási háziasszony asztalán azonban egész évben helye van ennek az értékes zöldségnek, hiszen természetes gyógyszer, vírus- és baktériumölő hatása van, továbbá étvágygerjesztő is egyben. A torma több tíz évvel ezelőtt kerül a homokvidéki gazdaság vetés-szerkezetébe, hiszen valamikor a gyümölcs- és konyahkertészetből gyarapították  a gazdaságot. A vásárlőerő megcsapapnásával, a piac beszűkülésével, amikor  már nem lehetett értékesíteni a mosolygós almát vagy édes szőlőt, váltani kellett, jövedelmet kellett szerezni. A torma jó választás volt, hiszen a környéken nem sok háznál volt és van ebből a zöldségből. Az eslő feldolgozás, azaz házi savanyítás, üvegezés és értékesítés sikeres volt és ebből felbuzdulva döntöttek úgy, hogy megpróbálkoznak torma – ültetvénnyel. Hiszen a házi ízeket mindneki kedveli, mondhatnánk nincs párja a háziasszony kezéből kikerült savanyúságnak.
Mára több száz négyzetméteren termelik a  tormát, kedvelik is, mivel nem igényel nagy beruházást. Betegségek nem támadják a növényt, így permetezni sem kell, ezért akár bio tormaként lehet érékesíteni. A savanyítási eljárás ugyan titkos, de annyit elárult a háziasszony, hogy ecettel történik a konzerválás.  Hétről hétre vajdaság több piacán megjelennek és bizony a vásárlók sorakoznak az igazi házi tormáért. Ilonka néni elmondta, hogy a zöldésget egész évben készítik, és egyszerre csak annyit szednek fela  gyökérből, amennyit egy hét alatt fel tud dolgozni. Külön gépezet is van a torma reszelésére és tömörítésére, továbbá az üvegek levegőmentes lezárására. Szükség volt a modernizálásra, hiszen a kézi reszelés túl sok időt venne igénybe. És hogy mikor a legfinomabb a torma? Egyértelmú a válasz: tavasszal – Húsvétkor, hiszen akkor gyülemlik fel benne mindaz a tápanyag és ásványi só, amire az emberi szervezetnek szüksége van. Igaz, akkor is a legcsípősebb.
A Somogyi gazdaságon a  kínálatban más savanyúságok és házi lekvárok is szerepelnek, továbbá befőttek, és kompótok. Minden a saját termelésről származik. Fontos lépés a házi feldolgozás és az értékesítés, hiszen a szerbiai törvény nem teszi lehetővé a kistermelők érvényesülséét. Készülőben van ugyan a kistermelői rendelet, de erre ég sokat kellvárniuk a gazdáknak és a házi feldolgozás irányába  gondolkodóknak. Addig a kis helyi piacok és a háztól való értékesítés marad  a háziasszonynak, hogy egy kis pénzt teremtsen a konyhára.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A kalapkészítés szépségei és nehézségei

    Kalapkészítés, TájGazda

    Egyre többször láthatunk finom, lágy az utcán sétáló kalapot viselő hölgyeket, urakat. Az utóbbi években újból keresett termékek lettek a fejfedők.

     
  • A fafaragás világában

    Szögi Rudolf fafaragó, TájGaza

    Sokan nem hisznek a véletlenekben, meggyőződésük, hogy a sors keze irányítja életüket és minden helyzetnek megvan a maga miértje és azértja. Szögi Rudolf szenttamási fiatalember 13 éves korában

     
  • Bórkóstolás és vacsora egy pusztai itatónál

    Steigervald tanyamúzeum

    Babgulyás és baracklekváros fánk. A leveshez karikára vágott erős zöldpaprika is járt (választható opció) a fánk még meleg volt. Mintha nagyanyám konyhájában ültem volna. Az íze is pontosan olyan volt.

     
  • 2017-ben az év rovara a nagy szarvasbogár

    2017-ben az év rovara a nagy szarvasbogár , TájGazda

    Az idei évben az év rovara címet a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) nyerte el. E nemes állat szimbólumát a történelem során festők, ötvöskészítő mesterek is felhasználták munkáik során.

     
  • Hangulatot fűszerező falemezalkotások

    Fahéjdesign, TájGazda

    Bálint Boróka és Székedi Ágota fából ékszereket, kitűzőket, kulcstartókat, hajcsatokat készítenek. A két barátnő alkotásai már nemcsak Csíkszeredában népszerűek, sokan viselik kiegészítőiket,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére