Torma, TájGazda

A hétköznapi embernél csak Húsvétkor kerül asztalra a torma. El sem lehet képzelni a finom főtt sonkát, a főtt kolbászt és a tojást e csípős köret nélkül, hiszen tavasszal a vitaminpótlásban nagy szerepet tölt be.

Somogyi Ilonka hajdújárási háziasszony asztalán azonban egész évben helye van ennek az értékes zöldségnek, hiszen természetes gyógyszer, vírus- és baktériumölő hatása van, továbbá étvágygerjesztő is egyben. A torma több tíz évvel ezelőtt kerül a homokvidéki gazdaság vetés-szerkezetébe, hiszen valamikor a gyümölcs- és konyahkertészetből gyarapították  a gazdaságot. A vásárlőerő megcsapapnásával, a piac beszűkülésével, amikor  már nem lehetett értékesíteni a mosolygós almát vagy édes szőlőt, váltani kellett, jövedelmet kellett szerezni. A torma jó választás volt, hiszen a környéken nem sok háznál volt és van ebből a zöldségből. Az eslő feldolgozás, azaz házi savanyítás, üvegezés és értékesítés sikeres volt és ebből felbuzdulva döntöttek úgy, hogy megpróbálkoznak torma – ültetvénnyel. Hiszen a házi ízeket mindneki kedveli, mondhatnánk nincs párja a háziasszony kezéből kikerült savanyúságnak.
Mára több száz négyzetméteren termelik a  tormát, kedvelik is, mivel nem igényel nagy beruházást. Betegségek nem támadják a növényt, így permetezni sem kell, ezért akár bio tormaként lehet érékesíteni. A savanyítási eljárás ugyan titkos, de annyit elárult a háziasszony, hogy ecettel történik a konzerválás.  Hétről hétre vajdaság több piacán megjelennek és bizony a vásárlók sorakoznak az igazi házi tormáért. Ilonka néni elmondta, hogy a zöldésget egész évben készítik, és egyszerre csak annyit szednek fela  gyökérből, amennyit egy hét alatt fel tud dolgozni. Külön gépezet is van a torma reszelésére és tömörítésére, továbbá az üvegek levegőmentes lezárására. Szükség volt a modernizálásra, hiszen a kézi reszelés túl sok időt venne igénybe. És hogy mikor a legfinomabb a torma? Egyértelmú a válasz: tavasszal – Húsvétkor, hiszen akkor gyülemlik fel benne mindaz a tápanyag és ásványi só, amire az emberi szervezetnek szüksége van. Igaz, akkor is a legcsípősebb.
A Somogyi gazdaságon a  kínálatban más savanyúságok és házi lekvárok is szerepelnek, továbbá befőttek, és kompótok. Minden a saját termelésről származik. Fontos lépés a házi feldolgozás és az értékesítés, hiszen a szerbiai törvény nem teszi lehetővé a kistermelők érvényesülséét. Készülőben van ugyan a kistermelői rendelet, de erre ég sokat kellvárniuk a gazdáknak és a házi feldolgozás irányába  gondolkodóknak. Addig a kis helyi piacok és a háztól való értékesítés marad  a háziasszonynak, hogy egy kis pénzt teremtsen a konyhára.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Mézes Manó

    Mézes Manó, TájGazda

    Ma a vásárok elengedhetetlen kellékeiről lesz szó, melyek nélkül nehezen tudnánk elképzelni ezeket a tarka eseményeket. Sokan nem is az ízük miatt szeretik, vásárolják őket, sokkal inkább formájuk,

     
  • Pantelics Angelika mézeskalácskészítő

    Pantelics Angelika, mézeskalács - TájGazda

    A szeretet ereje segíti őt, viszi előre. Apró, türelmes mozdulatokkal kell dolgozni, mert a mézeskalács tészta nem szereti a kapkodást. A díszítéshez nem kell más, mint a jó cukormáz,

     
  • Hogy jól induljon a nap!

    MiniBolt, TájGazda

    Mindenkinek van egy kedvenc bögréje, amiből reggelente szereti elfogyasztani kedvenc italát, legyen az kávé, tea, kakaó vagy tej. Vagy azért szeretjük, mert egy nekünk kedves személytől kaptuk vagy jelképez

     
  • Vajdasági lovastúra

    Egy hét, háromszáz kilométer Vajdaság déli végén - mindez lóháton. Az adai Nyergelj, fordulj Lovasegyesület szervezésében minden év augusztusában nyeregbe ült 12 tapasztalt vajdasági lovas,

     
  • Mikszáth Kálmán Emlékház Szklabonyán

    Mikszáth Kálmán Emlékház Szklabonyán, TájGazda

    Mikszáth Kálmánt méltán nevezhetjük a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának. Olyan műveket köszönhetünk neki, mint a Beszterce ostroma, A tót atyafiak, A jó palócok, Különös házasság,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére