A libatenyésztés nehézségei, TájGazda

Alternatív állattenyésztési ágazatként van vezetve a libatenyésztés a Vajdaságban. A rendezetlen piac, a vágóhíd hiánya és az állam nem törődése fékezi az ágazat fellendülését.

Pedig világszerte keresett a libamáj és a libatoll is. Évtizedekkel ezelőtt a délvidéki Temerinben és más falvakban szinte minden háznál volt liba, de az idők változásával kiszorult az udvarból ez a szárnyas. Csak elvétve lehet találni olyan gazdasági udvart, ahol egy pár liba van a baromfi között. Temerinben Kihút János próbálta megalapozni a libatenyésztést, de támogatás hiánya miatt kénytelen leépíteni az állományát. Elmondása szerint nincs megoldva a felvásárlás, sem a toll értékesítése, mert a külföldiek olyan kis árat kínálnak érte, ami csupán a kopasztó asszonyok bérét fedné. Nem hivatalos adatok szerint Kínából importálnak kacsatollat, hiszen olcsóbb, így a libatoll kiszorult a piacról.
A gazdák az állam közbenjárást kérnék, hogy az ágazat fellendüljön, de a minisztériumban egyelőre süket fülekre találnak. János gazda szerint a liba egész évben értékesíthető lehetne, de az emberek csak a téli idényhez kötik a libahús és a libából készült finomságok fogyasztását. A régi szokás szerint január és november között vágták az állatokat, hiszen legelőkön nevelték és legalább 8 hónapig tartott a felnevelés. Ma már zárt tartásmódban történik a hízlalás, ezért 2-3 hónap alatt akár 5-6 kilósra is megnő a jószág. Ekkor kellene túladni rajta, ami nagy fejfájást okoz a termelőnek. A Kihút gazdaságon önerőből termelik meg a szükséges takarmány, a kukoricát, a tritikálét, a zabot és a kert végében található legelő jelenti a friss zöldet a számukra. Nem kis túlzással mondhatnánk, hogy biolibák kerülnek ki a neveldéből.
Temerinben csak hobby szintre lehetett felfejleszteni az ágazatot. Hiszen gazdasági szempontból nem nagy jövedelmet könyvelhet el a gazda. A napi 25-30 dekás kukorica- adag és a többi takarmány jóval többe kerül, mint amit a libáért kapni lehet. Ezért egy pár háznál csak a családi asztalra kerül a házi nevelésű jószágból. A tenyésztők nem egy fogást ismernek, így a libamáj, a töltött nyak és a pecsenye igazi ínyencek számít a késő őszi időszakban. A libazsír pedig igazi gyógyszer, mondják a helyiek.
Az összes szárnyas közül talán a liba húsa a legegészségesebb, mert tisztán szemes-takarmányt fogyaszt, viszont a libaágazat nincs felfejlesztve a Vajdaságban, mert sem a piac, sem a külföldre való szállítás nem rendezett. A gazdák azt szeretnék, ha hivatalos vágóhíd épülne a liba feldolgozására, továbbá, hogy a pestis elleni oltást szüntesse meg az ország, mert az unióban a gyógyszerrel kezelt állat felhasználása tilos.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Családi hagyományok útján

    Bagyi Irén, TájGazda

    A Hargita megyei Szentábrahám községében él Bágyi Irén szeretett családja körében. Szabadidejében köt és horgol. A kötést még anyai dédmamája tanította meg neki.

     
  • A füzesgyarmati hintó

    A füzesgyarmati hintó, TájGazda

    A mester gyermeke genetikailag örökölt a lovak szeretetét nagymamájától. Nemzeti Vágta a Hősök terén. A mára meghonosodott rendezvény egyik leglátványosabb versenyszáma a fogatvágta.

     
  • Handmade by Ivi

    Fehérváry Iveta a már korábbi cikkünkben érintőlegesen bemutatott Csallóköz szívében, Dunaszerdahelyen született, s a mai napig itt él. Táskákat, díszeket, illetve apróbb kiegészítőket készít, főleg varr.

     
  • A pozsonyi Kék templom

    A pozsonyi Kék templom, TájGazda

    A szlovák fővárosban álló Kék templom, hivatalos nevén Árpád-házi Szent Erzsébet templom az óváros Bezruč utcájában áll, nem messze a Comenius Egyetem jogi karától, a Grössling Gimnázium mellett.

     
  • Légies kosárkák

    Miklós Judit a csodás Csallóköz szívében, Légen lakik, Felvidéken. Hivatását tekintve egészségügyi nővér. Emellett már hetedik éve pedignádból fon kosarakat, tálcákat vagy, amit épp kigondol.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére