A libatenyésztés nehézségei, TájGazda

Alternatív állattenyésztési ágazatként van vezetve a libatenyésztés a Vajdaságban. A rendezetlen piac, a vágóhíd hiánya és az állam nem törődése fékezi az ágazat fellendülését.

Pedig világszerte keresett a libamáj és a libatoll is. Évtizedekkel ezelőtt a délvidéki Temerinben és más falvakban szinte minden háznál volt liba, de az idők változásával kiszorult az udvarból ez a szárnyas. Csak elvétve lehet találni olyan gazdasági udvart, ahol egy pár liba van a baromfi között. Temerinben Kihút János próbálta megalapozni a libatenyésztést, de támogatás hiánya miatt kénytelen leépíteni az állományát. Elmondása szerint nincs megoldva a felvásárlás, sem a toll értékesítése, mert a külföldiek olyan kis árat kínálnak érte, ami csupán a kopasztó asszonyok bérét fedné. Nem hivatalos adatok szerint Kínából importálnak kacsatollat, hiszen olcsóbb, így a libatoll kiszorult a piacról.
A gazdák az állam közbenjárást kérnék, hogy az ágazat fellendüljön, de a minisztériumban egyelőre süket fülekre találnak. János gazda szerint a liba egész évben értékesíthető lehetne, de az emberek csak a téli idényhez kötik a libahús és a libából készült finomságok fogyasztását. A régi szokás szerint január és november között vágták az állatokat, hiszen legelőkön nevelték és legalább 8 hónapig tartott a felnevelés. Ma már zárt tartásmódban történik a hízlalás, ezért 2-3 hónap alatt akár 5-6 kilósra is megnő a jószág. Ekkor kellene túladni rajta, ami nagy fejfájást okoz a termelőnek. A Kihút gazdaságon önerőből termelik meg a szükséges takarmány, a kukoricát, a tritikálét, a zabot és a kert végében található legelő jelenti a friss zöldet a számukra. Nem kis túlzással mondhatnánk, hogy biolibák kerülnek ki a neveldéből.
Temerinben csak hobby szintre lehetett felfejleszteni az ágazatot. Hiszen gazdasági szempontból nem nagy jövedelmet könyvelhet el a gazda. A napi 25-30 dekás kukorica- adag és a többi takarmány jóval többe kerül, mint amit a libáért kapni lehet. Ezért egy pár háznál csak a családi asztalra kerül a házi nevelésű jószágból. A tenyésztők nem egy fogást ismernek, így a libamáj, a töltött nyak és a pecsenye igazi ínyencek számít a késő őszi időszakban. A libazsír pedig igazi gyógyszer, mondják a helyiek.
Az összes szárnyas közül talán a liba húsa a legegészségesebb, mert tisztán szemes-takarmányt fogyaszt, viszont a libaágazat nincs felfejlesztve a Vajdaságban, mert sem a piac, sem a külföldre való szállítás nem rendezett. A gazdák azt szeretnék, ha hivatalos vágóhíd épülne a liba feldolgozására, továbbá, hogy a pestis elleni oltást szüntesse meg az ország, mert az unióban a gyógyszerrel kezelt állat felhasználása tilos.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A birkatej igazi érték

    A moholi Raffai Csaba mezőgazdasági családba született és nem is volt kérdés számára, hogy a föld iránti tisztelete és szeretete vezényeli a jövője megalapozásában. A növénytermelést még 30 évvel ezelőtt

     
  • 1014 – Kékestető

    1014 – Kékestető, TájGazda

    Egy három színnel lefestett kő: piros-fehér-zöld. Alatta a Békehegy felírat áll. És valóban a béke, nyugalom szele csapja meg az ideérkezőt. Azt nem mondhatom csend van, mert a turisták nevetése,

     
  • JUDIT

    Judit, TájGazda

    Göbőné Korpás Judit a felvidéki Léván él. Hagyományos népi és modern gyöngyékszerek készítésével foglalkozik. Termékeit JUDIT márkanév alatt kereshetjük. „Nagyon szeretek fűzni.

     
  • A titokzatos kunhalmok

    Gödény halom, TájGazda

    Az egységes alföldi síkságot itt-ott kiemelkedő dombok törik meg, úgynevezett kunhalmok. E halmoknak a történelem során kiemelt figyelmet szenteltek az itt élő népek.

     
  • Retro vendégszállás és étterem

    Retro étterem, TájGazda

    “RETRO” Vendégház “-ez az európai kifinomultság és kárpátaljai vendégszeretet! Kárpátalja egyik legismertebb és magyar történelmi vonatkozásban legjelentősebb városában, Munkácson van sok jó szállás és étkezési lehetőség.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére