Virágkötés Kishegyes, TájGazda

Hangulatos virágüzlet, mosolygós hölgyek – ilyen látvány várja a vásárlót a Vajdaság szívében elhelyezkedő Kishegyes településen, a falu egyetlen virágüzletében.

Gyorsan szóba is merülünk, és a téma nem lehet más, mint az ádvent, a karácsonyi készülődés és a lakás-díszétés kimeríthetetlen ötlete.
A nagyszülőktől örökölt családi vállalkozás már harmadik generáció óta működik sikeresen és a rózsatőtermelés mellett az őszi krizantém-, valamint az évelők termelése alapozza meg az érvényesülést. Katona Nóra a vállalkozás legfiatalabb továbbvivője, bár kertészmérnöki szakra jár,  édesanyjától tanulta az ádventi koszorúk készítésének a titkát. Alapanyagnak sok mindent használ, de legtöbbször a szalma kerül a keze közé. Ebből koszorúalapokat, és különböző, rendhagyó formákat készít. De nem ritka az extrém dísz, azaz a szabálytalan farönk megmunkálása után kidíszitett példány sem. A fantáziának csak a csillagos ég szab határt, és a koszorúk beborítására a legkülönfélébb anyagok kerülnek terítékre  A megrendelő igényének megfelelőőn túzdel rá  örökzöld ágakat, vagy éppen műzöldet, de vannak olyan vásárlók is, akik a színes szalaggal és az egyszerűség kedvéért csupán zsákanyaggal kérik a bevonást. A díszítés is a legkülönfélébb variációk szerint történik. Ki a visszafogottabbat, a hagyományosat kedveli, mások a sok csillogással járó különlegességeket. A kézügyességgel született virágkötész a nem mindennapi formákat kedveli a legjobban. Ottjárttunkkor is épp egy hosszúkás alapra tűzdelte fel az előzőleg elkészített gyertyákat. Bizony nem mindegy, hogy a gyertya hogyan kerül fel az alapra. Ha dróttal szeretnénk odatűzni, akkor a drót végét előbb tűzben meg kell melegíteni, majd ezt követően aluról beletüzni a gyertyába. Ekkor biztosan nem reped meg a nem kis összeget igénylő gyertya. A hagyomány szerint négy lila és egy rózsaszínű gyertya illik a koszorúra, hiszen valamennyinekmgevan a maga jelentése. Az első, a második és a negyedik vasárnapon a lila, míga  harmadik vasárnapon a rózsaszínű gyertyát illik meggyújtani. A mai kor embere, engedve a fanzátiának, inkább a lakás színeihez illeszti, öltözteti fel a karácsonyi ádventi koszorút is. Sok helyen a piros és a fehér dominál, hiszen a tisztaságot és a szeretetet jelképezi, máshol viszont a zöld, a kék és a sötétebb árnyalatok is felbukkanak. A díszek közül pedig a legkülönfélébb bogyós termések, a dió, mogyoró,  a szárított narancs, valamint a rudas fahéj kerül előtérbe. A divatnak megfelelően már pulóver anyaggal, vagy éppen  textíliával is öltöztethető asztali dísz és ajtódísz egyben.
Ahány ház, annyi szokás – szól a rigmus, ezért mindegy hogy kinél milyen színben pompázik a karácsonyi dekoráció, az ünnep lényege a meghittség, a várakozás, a szeretet kiteljesülése.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Az Avar Vendéglő Sarkadon

    Avar Vendéglő Sarkadon, TájGazda

    Az Avar Vendéglő tulajdonosának étlapján 11,20 a pirított máj… Az Avar Vendéglő Sarkad központjában, a Szent István téren található. Autóval Gyula felől érkezve a villanyrendőrnél balra kell fordulni,

     
  • Kézműves papucsok

    Kézműves papucsok, TájGazda

    Ritka és egyedi foglalkozás a cipész szakma, de ezen belül a kézműves papucskészítés még ritkább mesterség. Vajdaságban, a Tisza melléken, pontosabban Adán él Szalma Sándor mester, aki a néptáncos cipők

     
  • Koccintás Orbán pálinkával

    Koccintás Orbán pálinkával, TájGazda

    Maros megyében, a Sóvidék utolsó falujában Kibéden több, mint 15 féle pálinkát készítenek az Orbán pálinkafőzdében (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

     
  • Fegyház és egyház közös fallal

    Marianosztra, Börtön

    Papok és rabok, akiket csak egy fal választ el egymástól. És tényleg csak egy fal. Márianosztrán a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom és a Fegyház egyik fala közös.

     
  • Az értéket meg kell menteni

    "Ne hagyjátok a templomot, a templomot, s az iskolát..." ...figyelmeztet Templom és iskola című versében Reményik Sándor a megmaradás két tartóoszlopának, a töretlen hitnek és a tudásnak a megőrzésére.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére