Szögi Rudolf fafaragó, TájGaza

Sokan nem hisznek a véletlenekben, meggyőződésük, hogy a sors keze irányítja életüket és minden helyzetnek megvan a maga miértje és azértja. Szögi Rudolf szenttamási fiatalember 13 éves korában

egy magyarországi táborban ismerkedett meg a fafaragás varázsával és azóta, mint mondja, szinte rabul ejtette ez a foglalkozás. A rengeteg tábor, a szakirodalom olvasása, a művészektől való tanulás, az önmaga kipróbálása után bátran mondja, hogy tíz éve farag a megélhetésért, viszont mégis úgy érzi, hogy pályájának a kezdetén van. A fa, amelynek szerinte lelke van, csak a megismerkedés után kerülhet megmunkálásra. Az ötletek tárháza a csillagos ég és az ihlet fuvallata diktálja, hogy éppen ékszereket, használati tárgyakat vagy nagyméretű szobrokat farag-e. Az évek során sok olyan tapasztalatot és mesterfogást kellett megtanulnia, ami a jövőben előreviszi a szakmájában. Kedvenc darabja nincs, hiszen minden egyes darab, amikor keze alá kerül, úgy a szívéhez nő és a megmunkálása során eggyé válik az alkotóval. Mégis a művészi, nagyobb darabok alkotása áll hozzá közelebb, hiszen itt a térben is cselekedhet, faraghat. Munkája során több száz ékszer, dísztárgy és használati tárgy került ki műhelyéből, valamint a nagy, ember méretű szobrokkal is dicsekedhet. Ilyen a Szent István szobor, amely a kishegyesi Kátai tanyán kapott birodalmat, továbbá a Gróf Széchenyi István szobor, amelyet neves magyarországi vendégek jelenlétében avattak fel.
A formát nem a fában látja meg, hanem a fejében, a képzeletében születik meg, majd a papírra vetés után kezdődik a számítás, az arányok beállítása, majd kezdődhet a munka. Minden mozdulatnak, ütésnek, karcolásnak megvan a maga útja, mert ha egy is eltéved, azt visszahozni nem lehet. Ezért is jelent nagyobb kihívást fával dolgozni, mint anyaggal, mert a gölöncsérezésnél, ha téved is az alkotó, azt mindig egy úton – módon ki lehet javítani.
A fiatal tehetséges faragó szerszámainak zömét a hátizsákban hordja, hiszen a vésők sorozata és a fakalapács a fő eszköze. De nem mindegy hogy milyenvésővel dolgozik, és az sem, hogy hogyan dolgozik. Hiszen a fa-megmunkálás szakmájához tartozik az eszközök karbantartása és helyes alkalmazása. Különben gyorsan tönkremehet és egy-egy újabb példány beszerzése nem olcsó kiadás.
Hogy milyen alapanyag található meg a Vajdaságban? Változatos, de méretében közel sem olyan nagy, mint a Kárpát-medence más erdeiben. A farönkök nagysága nem haladja meg az egy ölet, ami pedig bizony behatárolja a művész fantáziáját. Magyarországon és Kárpátalján akár két öl nagyságú rönkkel is dolgozott már, azokból születtek az igazi mesterművek.
A fiatal fafaragó elmondása szerint még a tanulás időszakában van, de az a jó ebben a szakmában, hogy a világ bármely pontján végezhető, így ha éppen úgy adódik, hogy lába alá veszi az utat, a tudását mindig magával viheti.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A malomkövek hazája

    A Megyer-hegyi tengerszem, TájGazda

    Zempléni-hegység egyik legszebb természeti képe a Megyer-hegyi Tengerszem. Kialakításában mind az ember mind a természeti tényezők közrejátszottak. Sárospatakról és Károlyfalváról is megközelíthető

     
  • Csengersimai református templom

    Közvetlenül a magyar-román határ mellett, a Szamos folyó jobb partján fekszik a néhány száz lelket számláló Csengersima. A szatmári falut egykoron tölgy, szil és kőris erdő vette körül,

     
  • Magyar Csárda, Péterfalva

    Magyar Csárda, Péterfalva, TájGazda

    Tiszapéterfalva (1946-tól ukránul Petrovo, majd Péterfalva - Пийтерфолво) magyar település. Tiszapéterfalva községi tanácsa helyben van, hozzá tartozik Tiszabökény, Tiszafarkasfalva, Tivadarfalva

     
  • Porcelánból formált növények

    Porcelánból formált növények, TájGazda

    Néztem az interneten a képeket és percekig tanakodtam magamban. Élő-nem élő, élő-nem élő. Majd elolvastam a hozzászólásokat és csak akkor tudatosult bennem, hogy ezek a virágok nem igaziak.

     
  • Az újkígyósi földtégla

    Újkígyósi földtégla, TájGazda

    Abban élhetsz, amin jársz! Földtégla a jövő építőanyaga. Vezérhangya! Különös kifejezés. A köznyelv általában pejoratív értelemben használja, miszerint, akinél elindul a vezérhangya bolondos, különös figura,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére