Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A Körösladányi Helytörténeti Gyűjtemények Háza

A báró kijárta, ezt a települést soha se hívhassák Nadánynak... Körösladányban a gyerekek úgy kerülnek ki a Tüköry Lajos Általános Iskolából, hogy pontosan tudják, hol éltek, hol élnek.

És ebben kulcsszerepet játszik a Helytörténeti Gyűjtemények Háza és annak vezetőjének Kazinczy István. Meg az a tanárnő, aki a háztartástan tantárgyat részben a múzeumban tartja. Az általános iskola ott van a szomszédban, tízhárom éve átjárnak oda a felső tagozatos gyerekek, és ott a múzeumban ismerkednek meg Körösladány múltjával.  Az egyik órán végigmennek kiállításon, Kazinczy István elmagyarázza a gyerekeknek, hogy mit látnak, aztán legközelebb visszajönnek és ők tartanak tulajdonképpen tárlatvezetést, amit leosztályoz a tanárnőjük. Állandó helytörténeti kiállításuk három témára bontva mutatja be Körösladány életét. A legelső a mezőgazdasági terem. Ezen a vidéken mindig a mezőgazdaság volt a legfontosabb, itt a korábban használt eszközök láthatók. A növénytermesztés és az állattenyésztés korabeli szerszámai, eszközei. A második teremben az otthon, a lakókörülmények emlékeit gyűjtötték össze. A jellemző berendezési tárgyakat, a bútorokat, a szőtteseket, a Körösladányra jellemző fehér hímzéseket, asztalterítőket, dísztörölközőket, szakajtókendőket. A harmadik teremben körösladányi iparosok eszközei vannak kiállítva. Volt szíjgyártó, szűcs, nyerges, cipész, csizmadia, bognár, asztalos, kádár, kovács, géplakatos, műszerész és fényképész is. Vendéglősök is voltak természetesen, van nekünk egy levegős sörcsapoló berendezésünk is. Ennek lényege, hogy a hordóból a sört levegővel nyomták ki és töltötték a korsókba. A helyi fazekasmesterség nehézkesen fejlődött ki, mert a környéken található agyag nem igazán volt alkalmas az edénygyártásra, ennek ellenére mégis szép számmal láthatók helyi remekművek is. Gyakorlatilag kivétel nélkül a helyi lakosok adták össze a gyűjtemény darabjait, az adományozó neve kikerül a tárgyak mellé. A tárgyakat tulajdonképpen már 1985 óta gyűjtötték, de helyiség hiányában egyszerre soha sem lehetett kiállítani őket. Ez helyzet változott meg 2003-ban, amikor az önkormányzat felújította az épületet, létrehozva ezzel egy szép és jól használható kiállítási helyet. A három szobán kívül még további két szoba áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy alkalmi, időszaki kiállításokat rendezzünk. Az alkalmi kiállításokat igyekeznek mindig valamilyen történelmi eseményhez kötni, kapcsolni.
Széri Varga Géza 56-os emlékművének avatásakor 2006-ban, a szobrászművész kisplasztikáiból csináltak kiállítást, a forradalom és szabadságharc helyi eseményeit bemutató tárlat mellett. A Wenckheim család életét bemutató kiállításukat az általuk végzett Körös szabályozás kezdetének 200. évfordulójára időzítették. A család története egyébként a település történetével is egybeesik. A múzeum látogatottsága nagyon jó, évente 20-25 busz biztosan megáll a ház előtt. Felvették a kapcsolatot több utazásszervezővel és javasolták nekik, hogy vendégeik részére ajánlják pihenőhelyül Körösladányt. Itt kényelmesen tudnak parkolni, nagyon szép, kellemes környezetben tudnak sétálni és megnézhetik a múzeumot is. Járnak oda az iskolások, és ha vendégek jönnek Körösladányba, azok is mindig meglátogatják gyűjteményt. A tatárjárás után nem sokkal a Nadányi család birtoka lett ez a terület, és az övéké volt egészen 1720-ig. A Nadányiak Rákóczi oldalán álltak a Habsburgokkal szemben. A bukás után nekik is három hét állt a rendelkezésükre, hogy hűségesküt tegyenek a császárnak. Ezt a körösladányi uradalom földesura nem tette meg, ami végleg megpecsételte a Békés megyébe eső, járásnyi méretű birtok sorsát. Akkor kapta meg ezt a birtokot a Harruckern család. A báró kijárta, iktassák törvénybe, hogy ezt a települést soha többé ne hívják Nadánynak, hogy még a nevében se emlékeztessen a rebellis családra. Így lett végül Körösladány.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Pazar kilátás egy bazaltvulkánról

    Hegyestű - tájérintő, TájGazda

    Hegyestű, avagy a tanúhegynek is nevezett természeti értékünk 337 méter magasan fekszik a Káli-medencében, Zánka és Monoszló között. E kivételes képződmény hazánkban egyedülálló

     
  • A települést soha se hívhassák Nadánynak!

    A Körösladányi Helytörténeti Gyűjtemények Háza

    A báró kijárta, ezt a települést soha se hívhassák Nadánynak... Körösladányban a gyerekek úgy kerülnek ki a Tüköry Lajos Általános Iskolából, hogy pontosan tudják, hol éltek, hol élnek.

     
  • Hazánk egyetlen diadalíve

    A Váci diadalív, TájGazda

    A diadalívről legtöbbünknek a Franciaországban lévő kapu jut eszébe. Sokan nem is tudják, hogy hazánk is büszkélkedhet eggyel. 1764-ben építették és mindössze öt hónapot

     
  • Már télen is termelnek zöldséget

    Hova tűnt az az időszak, amikor a nyárvége, a koraősz a paradicsom befőzésével, lekvárfőzéssel, savanyítással, a kompótok dunsztolásával,

     
  • Boldogságot hozó falidíszek

    Medovarszki Laura, TájGazda

    Színesek, vidámak, mosolyt csalnak a gyerekek arcára és megtöltik a gyerekszobákat jó kedvvel, örömmel. Tapasztalatból tudom, hiszen az én két huncut kislányom is kapott egy-egy mesefigurát.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére