Patócs István, kemenceépítő, TájGazda

A tűz mellett ülve fázós, hideg testrészeink szép lassan felmelegszenek. De nem csak a testünknek tesz jót, hanem a lelkünket is megtölti melegséggel. A tűz vonzza magához az embereket.

Eme csodás tulajdonsága révén képes összehozni a családi- és baráti társaságokat. Legyen egy benti kandalló, kályha vagy egy kültéri kemence, kiülő, ahol tűz gyullad ott meghitt pillanatokat, fantasztikus élményeket, mulatságokat élhetünk meg.

Patócs István a dél-békési Gyula városában lakik. Tizenkét éve foglalkozik cserépkályhák, kandallók, kemencék építésével. Munkái számos család életét tették szebbé azzal, hogy a megálmodott kandallójukat, kültéri kemencéjüket megépítette számukra.

 „Egy kézműves táborban találkoztam ezzel a mesterséggel, összebarátkoztam az oktatóval, majd egy időre melléje szegődtem. - meséli István. Közben megszereztem a szakmai képesítést is, majd a saját utamra léptem. A változatosság, az alkotó tevékenység miatt választottam ezt a szakmát - bár magányos műfaj, mivel mindent egyedül készítek.”

Az év tíz hónapja elég feszített tempóban telik Istvánnál. Januárban és februárban van lehetősége egy kicsit szusszanni, mert a fagyos, téli idő nem kedvez eme mesterségnek. A tavaszi és az őszi időszakban jobbára kandallókat és kályhákat épít. Nyárra maradnak a kültéri és a beltéri kemencék, amelyek hagyományos anyagokból és eljárással épülnek, hagyományos fűtési módot kívánnak. Szalma, kukoricakóró, csutka, venyige kiválóan alkalmas a felfűtésükre. Az utóbbi évek tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy ezeknek a tüzelőanyagoknak nagy tömegben történő felhalmozása napjainkban nehézkessé vált. Régen a paraszti gazdaságokban napi szinten kéznél voltak, de mára körülményessé vált a beszerzésük. Ezért manapság inkább a csikótűzhelyeket választják, hiszen ebben fával is lehet tüzelni, s jóval egyszerűbb a használata, mint egy kemencének. Egy 8-10 fős társaságot kényelmesen kiszolgál, a tűzhely részén főzni, bográcsozni lehet, míg a sütő kisebb kemenceként funkcionál.

Ezeket a, mondhatni ősi sütő-főző, tüzelő eszközt készíti el István az igényektől függően, olykor tradicionális, olykor modern formába öltöztetve. „Időnként találkozom rendhagyó kérésekkel is. - említi István. Például több olyan kandallót építettem, amelynek a testébe be kellett foglalnom az LCD televíziót. Volt eset, amikor a terem közepén álló nagyméretű kéményt kellett eltüntetnem, ezt ölelte körbe egy kandallótest, amely két oldali üvegajtóval és sütővel épült. Ehhez mindent egyedileg kellett legyártatni, csak a tervezése három napot vett igénybe.” (Az illusztrált képen is látható ez az elkészült kandalló. Igen impozáns darab lett belőle.)
Általánosságban elmondható, hogy a kandallókkal, kályhákkal egy hétig foglalkozik mire elkészül velük, de a kültéri kemencék háromszor annyi időt is lefoglalhatnak. Mivel nagy igény van ezekre a tüzelőberendezésekre, általában két hónappal előre be van telve a naptára.

István által készített kandallókról, cserépkályhákról több képet, bővebb olvasnivalót a www.fustfarago.hu címen működő honlapon talál a kedves olvasó.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Egykori magyar végvárunk

    Somoskői vár, TájGazda

    A Somoskői vár, avagy szlovákul Hrad Šomoška a magyar-szlovák országhatáron lévő vulkanikus hegycsúcsra épült. A vár területileg a szlovák Sátorosbánya településhez tartozik.

     
  • Academia Istropolitana

    A Pozsonyban jelenleg is megtalálható Academia Istropolitana a mai Szlovákia területén található legrégebbi egyetem, melyet egyben a történelmi Magyarország első ilyennemű oktatási intézményei

     
  • Márton Napi Vigasság Erdőszentgyörgyön

    Erdélyben nincs nagy hagyománya a Márton-nap megünneplésének, ezért is számít különlegességnek a Rhédey kastély udvarán tartott ünnepség. Erdőszentgyörgy önkormányzata a

     
  • A szepesi vár

    A szepesi vár, TájGazda

    A kulturális világörökség részeként számon tartott szepesi vár Közép-Európa egyik legnagyobb kiterjedésű ilyen típusú építményének számít, 4 hektáros – 41 426 m²-es – kiterjedésével. 

     
  • A jószágnevelésben a kisgazda jövője

    A jószágnevelésben a kisgazda jövője, TájGazda

    Vajadságban, Szerbiában nem könnyű mezőgazdásznak és állattenyésztőnek lenni. Főleg akkor nem, ha a gazda kis földterülettel rendelkezik és a farkastörvényeknek eleget téve kell előállítani

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére