Ferencz Zsolt bőrdíszműves, TájGazda

A bőr az ember által legrégebben használt alapanyag, mely napjainkban is megállja helyét. Ferencz Zsolt marosvásárhelyi bőrdíszműves pedig olyan míves, minőségi termékeket kínál, mely tetszetős a szemnek,

de tapintása, illata, és tartóssága is bizonyítja a jó minőséget. Egyedi darabokat és kisszériákat készít (https://www.facebook.com/ferencz.zsolt.545). Legtöbben a pullup típusú marhabőrből készült táskáiba szerettek bele, pedig készített ő már bocskorokat és karikás ostorokat is. Utóbbiról kiderült, hogy nem igazán van rá Erdélyben kereslet, nem értékelik az érdeklődők a ráfordított munkát, mégsem bánja Zsolt, hogy ezt is kipróbálta, mert sok mindent megtanult az ostorkészítés közben, többek között a székelymuzsnai származású néhai Dénes Zoltán szíjgyártótól. Közben megtanulta a rézdomborítást, így bőrtárgyakat patinázott veretekkel is díszit. A legújabb termékei a szandálok, előbb önmaga számára készített egyet, majd lányainak és feleségének, s mivel beváltak, azóta eladásra is kínál praktikus sarukat, tartós nyári lábbeliket. Cipőkészítéssel is kacérkodik, de még a próbadaraboknál tart, szintén családi teszteléssel. Termékeit egyéni és társas kiállításokon, divatbemutatókon is bemutatta, ugyanakkor több korhű darabot készített már múzeumok számára.
Zsolt is annak a generációnak a tagja, akinek pályaválasztási szabadságát alaposan korlátozta a rendszer, így a szocializmus hullámai a gépészmérnöki karra sodorták, a kolozsvári Műszaki Egyetem elvégzése után pedig mérnökként kezdett el dolgozni. A rendszerváltás után egyrészt nyilvánvalóvá vált, hogy túl sok mérnök van, másrészt lehetőség adódott a változtatásra. Ekkor kezdett el bőrhulladékot összeragasztani, összevarrni és táskákat készíteni. Egy idő után felbátorodva már egész bőröket is vásárolt. A táskákra volt kereslet. Aztán amikor az üzletek azt az elvárást támasztották, hogy havonta újítsa a modelleket, akkor ennek már kis cégként nem tudott eleget tenni. Zsoltot viszont mindig is érdekelte a népi kultúra, elkezdett tanulni olyan technikákat, díszítési módokat, eljárásokat, amiket a népi bőrművességben használnak. Ekkor kezdett el vásárokba járni. Hogy Zsolt jó döntést hozott, és jó irányt választott, az nem csak abból látszik, hogy mai napig is örömmel készíti ezeket a tárgyakat, és egyre többen vannak, akik igénylik ezeket, akik identitásukat használati tárgyaikkal is megerősítik, hanem így sikerült túlélnie az egyre olcsóbban forgalmazott divatos, olasz és kínai táskák térhódítását.
Zsolt esete is szép példa arra, hogy a sors meghálálja, ha az ember mer a szívére hallgatni. A műszaki területről indult kézműves az egész bőrművességet autodidakta módon sajátította el. Néprajz iránti érdeklődéséből adódik, hogy próbál olyan formákat, díszítőelemeket, mintákat használni, amiket hajdanán is alkalmaztak. Ehhez társul, hogy megtanulta megbecsülni az anyagot, mert az egésznek a lelke a jó nyersanyag, a jó bőr. Persze az sem mellékes, hogy Zsolt mindennek megadja a módját, igényesen végzi munkáját, miközben állítja: ha jó az anyag, akkor viszonylag könnyű szép és tartós holmit csinálni.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Az aprócska magyarföldi falu

    Egy mesebeli helyszín, festői környezet, ahol békesség, nyugalom honol. A csendet olykor egy-egy ló nyerítése töri meg. Magyarföld: kis falucska, amely a Nyugat-Dunántúlon a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet

     
  • 100%-ban természetes szappanok Nagybégányból

    Jelen cikkünk főszereplője a szappan, de kivételesen nem a koronavírus elkerülése miatt szükséges helyes kézmosási szabályok, hanem az elkészítés és a szappanfőző szempontjából.

     
  • Teljes sötétség – Bízz vakon!

    A láthatatlan kiállítás, TájGazda

    A Millenáris Parkban található Budapest egyik leglátogatottabb programja a Láthatatlan Kiállítás (www.lathatatlan.hu). Ez a kiállítás egy különleges, interaktív utazásra invitálja az érdeklődőket teljes sötétségben,

     
  • Ékszer kagylókból - Iluska ékszer

    Ékszer kagylókból - Iluska ékszer, TájGazda

    Talán nem meglepő, ha egy földrajz szakos tanárnő ásványékszer készítő is egyben. Én valahol mindig kutatom, fürkészem a kézművesek esetén, hogy amit csinálnak, ahhoz milyen kapcsolatuk, fűződésük van.

     
  • A települést soha se hívhassák Nadánynak!

    A Körösladányi Helytörténeti Gyűjtemények Háza

    A báró kijárta, ezt a települést soha se hívhassák Nadánynak... Körösladányban a gyerekek úgy kerülnek ki a Tüköry Lajos Általános Iskolából, hogy pontosan tudják, hol éltek, hol élnek.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére