Ferencz Zsolt bőrdíszműves, TájGazda

A bőr az ember által legrégebben használt alapanyag, mely napjainkban is megállja helyét. Ferencz Zsolt marosvásárhelyi bőrdíszműves pedig olyan míves, minőségi termékeket kínál, mely tetszetős a szemnek,

de tapintása, illata, és tartóssága is bizonyítja a jó minőséget. Egyedi darabokat és kisszériákat készít (https://www.facebook.com/ferencz.zsolt.545). Legtöbben a pullup típusú marhabőrből készült táskáiba szerettek bele, pedig készített ő már bocskorokat és karikás ostorokat is. Utóbbiról kiderült, hogy nem igazán van rá Erdélyben kereslet, nem értékelik az érdeklődők a ráfordított munkát, mégsem bánja Zsolt, hogy ezt is kipróbálta, mert sok mindent megtanult az ostorkészítés közben, többek között a székelymuzsnai származású néhai Dénes Zoltán szíjgyártótól. Közben megtanulta a rézdomborítást, így bőrtárgyakat patinázott veretekkel is díszit. A legújabb termékei a szandálok, előbb önmaga számára készített egyet, majd lányainak és feleségének, s mivel beváltak, azóta eladásra is kínál praktikus sarukat, tartós nyári lábbeliket. Cipőkészítéssel is kacérkodik, de még a próbadaraboknál tart, szintén családi teszteléssel. Termékeit egyéni és társas kiállításokon, divatbemutatókon is bemutatta, ugyanakkor több korhű darabot készített már múzeumok számára.
Zsolt is annak a generációnak a tagja, akinek pályaválasztási szabadságát alaposan korlátozta a rendszer, így a szocializmus hullámai a gépészmérnöki karra sodorták, a kolozsvári Műszaki Egyetem elvégzése után pedig mérnökként kezdett el dolgozni. A rendszerváltás után egyrészt nyilvánvalóvá vált, hogy túl sok mérnök van, másrészt lehetőség adódott a változtatásra. Ekkor kezdett el bőrhulladékot összeragasztani, összevarrni és táskákat készíteni. Egy idő után felbátorodva már egész bőröket is vásárolt. A táskákra volt kereslet. Aztán amikor az üzletek azt az elvárást támasztották, hogy havonta újítsa a modelleket, akkor ennek már kis cégként nem tudott eleget tenni. Zsoltot viszont mindig is érdekelte a népi kultúra, elkezdett tanulni olyan technikákat, díszítési módokat, eljárásokat, amiket a népi bőrművességben használnak. Ekkor kezdett el vásárokba járni. Hogy Zsolt jó döntést hozott, és jó irányt választott, az nem csak abból látszik, hogy mai napig is örömmel készíti ezeket a tárgyakat, és egyre többen vannak, akik igénylik ezeket, akik identitásukat használati tárgyaikkal is megerősítik, hanem így sikerült túlélnie az egyre olcsóbban forgalmazott divatos, olasz és kínai táskák térhódítását.
Zsolt esete is szép példa arra, hogy a sors meghálálja, ha az ember mer a szívére hallgatni. A műszaki területről indult kézműves az egész bőrművességet autodidakta módon sajátította el. Néprajz iránti érdeklődéséből adódik, hogy próbál olyan formákat, díszítőelemeket, mintákat használni, amiket hajdanán is alkalmaztak. Ehhez társul, hogy megtanulta megbecsülni az anyagot, mert az egésznek a lelke a jó nyersanyag, a jó bőr. Persze az sem mellékes, hogy Zsolt mindennek megadja a módját, igényesen végzi munkáját, miközben állítja: ha jó az anyag, akkor viszonylag könnyű szép és tartós holmit csinálni.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • MAJA – Majoros Jácint méhészet

    Majoros méz, TájGazda

    A harminchét éves Majoros Jácint gyermekkorától otthonosan mozog a méhek között. Már a dédapja is foglalkozott méhekkel – akkor még méhkasokban. Nagyapja Viczén István kiváló méhész és oktató volt,

     
  • Természetes alapanyag a nád

    Gazdag élővilágáról, mindenek előtt madárvilágáról ismert a természeti védelem alatt álló 4,5 km hosszan húzódó és közel 330 hektár területű Ludasi tó.

     
  • Csuhéfalvi életképek

    Csuhéfalvi életképek, TájGazda

    A tiszabökényi Danku Margitka néni egy egyedi módot talált arra, hogy a kárpátaljai ember mindennapjait bemutassa. Margitka néni két éve kezdett el csuhéból életképeket alkotni, de már korábban

     
  • Az aracsi pusztatemplom

    Az aracsi pusztatemplom a magyar nemzeti identitás jelképe. Arača vagy Aracsi pusztatemplom a Délvidék egyik legértékesebb és legkorábbi építészeti emléke.

     
  • A berényi tészta

    A berényi tészta, TájGazda

    A világ legjobb, olasz gyártmányú gépein gyártják tésztáikat. Napjainkban hetente több mint 180 000 tojást és 9 tonna lisztet dolgoznak fel, melyből akár 10 tonnánál több tésztát is elő tudnak állítani.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére