Korosajt, TájGazda

Zala megyében van egy kis varázslatos falu, Nemesbük. Mesébe illő táj veszi körül. Zöldben pompázó, füves-fás dombok váltják egymást, kacskaringós utak, régi paraszti házak.

Nyugodtság, béke, meghittség érzése tölti el az ideérkezőt.

A faluban van egy gazda, András, aki bocikat tart és az általuk adott tejből házi sajtokat készít. Farmjára beérve már messziről látni az állatokat, ugyanis szabad tartásban vannak. Nagy, igéző szemek, kis test, szelídség, magas zsírtartalmú és tejelő képességű Jersey jószágok sétálnak a birtokon. Egész álló nap legelnek, szénát esznek; jól érzik magukat. Ami fontos is, hiszen András szerint finom, kiváló ízű sajtot, csak boldog tehén tejéből lehet készíteni. (https://www.facebook.com/Korosajt-M%C5%B1hely-290704774430903/?fref=ts)

Korosa András fiaival, Bencével és Mátéval él a Koro farmon. A nagyvárosi élet forgatagából kerültek e csendes, nyugodt falusi környezetbe. András három éve készít sajtokat. Ekkor vásárolta első tehenüket, Borókát. Azóta a bocik száma többszörösére gyarapodott. 16 felnőtt és 11 növendék Jersey tehén legel a faromon. Minden tehénnek nevet adtak, csupa „B” betűs neveket: Bíborka, Bodza, Barack, Bella Boglárka, Blanka, Böbe stb. A tehenek csak a fejés alkalmával sétálnak be az istállóba, név szerint szólítva. Minden bocinak megvan a saját helye, az istálló falán neveik is fel vannak tüntetve.

Kezdetben saját részre állított elő tejtermékeket és sajtokat András. Ma már a környező településekről keresik fel kézműves sajtjai miatt. A Korosajt Műhelyben naponta 160 l tejet dolgozik fel. Ebből készíti nap, mint nap a sajtokat. A sajtkészítés során semmilyen tartósítószert és adalékanyagot nem használ fel. Két alaptípusú sajtot készít. A natúr, édesebb típusú, az ementáli sajtok ízvilágára hasonlító sajtot és gouda/trappista savanykásabb ízű sajtot. Ezen alaptípusokat különböző fűszerekkel, zöldségekkel ízesíti olykor, pl. bazsalikom, chili, köménymag, füstölt, borsos, foghagymás, lilahagymás. A sajtokat 6-8 hónapig érleli. Általánosságban elmondható, hogy kamrájában 500-600 kg sajt várakozik a polcokon, hogy a sajtkedvelők az éhes pocakjukat megtöltsék vele.

A Korosa család farmja igazi látványosság a környéken. Rendszeresen látogatják óvodás és iskolás csoportok a környező településekről. De az arra járó turisták is bármikor betekintést nyerhetnek a sajtkészítés folyamatába és a gazdaság életébe. A sajtokat megízlelhetik és meg is vásárolhatják. András többnyire a környező kézműves vásárokon található meg termékeivel, de nagyon sokat keresik fel birtokán is.

Ez év áprilisában tartották meg hagyományteremtő szándékkal az első nemesbüki Korosajt Fesztivált. Igen nagy látványosságnak számított, hogy a teheneket díszbe öltöztetve kihajtották a hegyoldalra, ahol egész nyáron legelhetnek. Kicsik és nagyok egyaránt kipróbálhatták a kézi és a gépi tehénfejést, sajtot készíthettek, kézműves termékeket kóstolhattak és önfeledten játszhattak a szabadban. A fesztivál lehetőséget adott arra, hogy a gyerekek megismerjék a vidéki életformát és megtanulják, hogyan és miből készül a sajt.

András úgy érzi megtalálta az útját. Meglépte azt, amiről csak sokan álmodni mernek. Három évvel ezelőtt kilépett a megszokott, biztonságot adó városi környezetből. Feladta az ismertet az ismeretlenért, hogy saját maga, a saját maga által megtermelt alapanyagból, jelen esetben a tejből sajtot állítson elő. Büszkeséggel tölti el visszatérő vevői - akik sok esetben már barátai - elismerő, dicsérő szavai.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Mátyás király fái

    Mátyás király fa, TájGazda

    Ha egyszer rangsorolnunk kéne a magyar történelem legnépszerűbb, leginkább kedvelt királyait, Hunyadi Mátyás minden bizonnyal az élmezőnyben végezne. Nem hiszem, hogy lenne olyan magyar ember,

     
  • A természetes antibiotikum - a ludasi fokhagyma

    Kertészeiről, állattenyésztőiről és gyümölcstermelőiről  ismert Ludas, melynek neve már 1335-ben megtalálható az írásokban. Az 1740-es években szegedi dohánykertészek települtek meg itt, akik 1750 körül

     
  • „Mint egy élő mesekönyv, élmény itt járni”

    Boldogkő Vára: „Mint egy élő mesekönyv, élmény itt járni”, TájGazda

    Az emberi kezek olykor hihetetlennek tűnő dolgokat képesek létrehozni. Sokszor elgondolkodom azon, hogy hogyan is tudtak templomokat, várakat, kastélyokat felépíteni az ókorban, középkorban

     
  • Figyelj rá, óvd meg – csak EGY van belőle

    A Föld Napja, TájGazda

    A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Egy így igaz, bárki hozzájárulhat a világ, a Föld értékeinek megőrzéséhez.

     
  • Ebédeljünk Csúzon

    Csúz (szlovákul Dubník) felvidéki község, melynek történelme nem éppen szokványos, s nem is épp kiszámítható. Területén 1982-ben kelta temetőt és Árpád-kori sírokat tártak fel, első írásos említése

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére