Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Korosajt, TájGazda

Zala megyében van egy kis varázslatos falu, Nemesbük. Mesébe illő táj veszi körül. Zöldben pompázó, füves-fás dombok váltják egymást, kacskaringós utak, régi paraszti házak.

Nyugodtság, béke, meghittség érzése tölti el az ideérkezőt.

A faluban van egy gazda, András, aki bocikat tart és az általuk adott tejből házi sajtokat készít. Farmjára beérve már messziről látni az állatokat, ugyanis szabad tartásban vannak. Nagy, igéző szemek, kis test, szelídség, magas zsírtartalmú és tejelő képességű Jersey jószágok sétálnak a birtokon. Egész álló nap legelnek, szénát esznek; jól érzik magukat. Ami fontos is, hiszen András szerint finom, kiváló ízű sajtot, csak boldog tehén tejéből lehet készíteni. (https://www.facebook.com/Korosajt-M%C5%B1hely-290704774430903/?fref=ts)

Korosa András fiaival, Bencével és Mátéval él a Koro farmon. A nagyvárosi élet forgatagából kerültek e csendes, nyugodt falusi környezetbe. András három éve készít sajtokat. Ekkor vásárolta első tehenüket, Borókát. Azóta a bocik száma többszörösére gyarapodott. 16 felnőtt és 11 növendék Jersey tehén legel a faromon. Minden tehénnek nevet adtak, csupa „B” betűs neveket: Bíborka, Bodza, Barack, Bella Boglárka, Blanka, Böbe stb. A tehenek csak a fejés alkalmával sétálnak be az istállóba, név szerint szólítva. Minden bocinak megvan a saját helye, az istálló falán neveik is fel vannak tüntetve.

Kezdetben saját részre állított elő tejtermékeket és sajtokat András. Ma már a környező településekről keresik fel kézműves sajtjai miatt. A Korosajt Műhelyben naponta 160 l tejet dolgozik fel. Ebből készíti nap, mint nap a sajtokat. A sajtkészítés során semmilyen tartósítószert és adalékanyagot nem használ fel. Két alaptípusú sajtot készít. A natúr, édesebb típusú, az ementáli sajtok ízvilágára hasonlító sajtot és gouda/trappista savanykásabb ízű sajtot. Ezen alaptípusokat különböző fűszerekkel, zöldségekkel ízesíti olykor, pl. bazsalikom, chili, köménymag, füstölt, borsos, foghagymás, lilahagymás. A sajtokat 6-8 hónapig érleli. Általánosságban elmondható, hogy kamrájában 500-600 kg sajt várakozik a polcokon, hogy a sajtkedvelők az éhes pocakjukat megtöltsék vele.

A Korosa család farmja igazi látványosság a környéken. Rendszeresen látogatják óvodás és iskolás csoportok a környező településekről. De az arra járó turisták is bármikor betekintést nyerhetnek a sajtkészítés folyamatába és a gazdaság életébe. A sajtokat megízlelhetik és meg is vásárolhatják. András többnyire a környező kézműves vásárokon található meg termékeivel, de nagyon sokat keresik fel birtokán is.

Ez év áprilisában tartották meg hagyományteremtő szándékkal az első nemesbüki Korosajt Fesztivált. Igen nagy látványosságnak számított, hogy a teheneket díszbe öltöztetve kihajtották a hegyoldalra, ahol egész nyáron legelhetnek. Kicsik és nagyok egyaránt kipróbálhatták a kézi és a gépi tehénfejést, sajtot készíthettek, kézműves termékeket kóstolhattak és önfeledten játszhattak a szabadban. A fesztivál lehetőséget adott arra, hogy a gyerekek megismerjék a vidéki életformát és megtanulják, hogyan és miből készül a sajt.

András úgy érzi megtalálta az útját. Meglépte azt, amiről csak sokan álmodni mernek. Három évvel ezelőtt kilépett a megszokott, biztonságot adó városi környezetből. Feladta az ismertet az ismeretlenért, hogy saját maga, a saját maga által megtermelt alapanyagból, jelen esetben a tejből sajtot állítson elő. Büszkeséggel tölti el visszatérő vevői - akik sok esetben már barátai - elismerő, dicsérő szavai.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Storcz Botond a kolbászfesztiválon

    Rióban az aranyakat, Békéscsabán a kolbászokat számolta. Kollégák jelentették, hogy a magyar kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya Storcz Botond, a békési kajak-kenu klub vendégeként

     
  • A denevérek lakta Mézgedi-cseppkőbarlag

    Egy hűvös szombati napon indultunk el a Királyerdő-hegység irányába, hogy megnézzük Románia legnagyobb barlangját, a Mézgedi-cseppkőbarlangot (Pestera Meziad).

     
  • A vándorló cigányok mestersége volt

    Teknővájás, TájGazda

    Pattog a forgács, ahogy a kezei közt lévő kapocskával formálja a fa belsejét. Egyszer jobb, egyszer bal oldalról hasítja ki a kisebb-nagyobb darabokat. A fa végeit gömbölyűre faragja, megformálja a füleket.

     
  • Bánátban szórványban élnek a magyarok

    Versec, Tájgazda

    Vajdaság egyik legkeletibb városa Versec, a Verseci – hegy lábánál terül el. Lakossága 54 ezer, ebből mintegy 2000-en vallják magukat magyarnak. Az évtizedek során nagyban megváltozott

     
  • A dorozsmai szélmalom nehéz sorsa

    A dorozsmai szélmalom

    Kiskundorozsma a szélmalmok hazája is lehetett volna az 1900-as években. Az első malmot 1801-ben építették a dombra. Ezzel is elősegítve a szél által adta lehetőségek kihasználását.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére