Gór Endre kosárfonó, TájGazda

Vajdaságban kihaló-félben vannak az ősi mesterségek, mint például a kádár, a kovács, a szűcs vagy kosárfonás. Péterrévén, a Tisza jobb oldalán fekvő falucskában a folyó mindig is kenyeret adott halászoknak,

a partmenti füzesek pedig a kézügyességet kamatoztató szegény embereknek. Aligha található gazdaság, háztartás, ahol ne lennének fűzvesszőből font kosarak, befont üvegek, de akár bútorok is. Péterréve a múlt században kosárfonóiról szerzett hírnevet, hiszen a múlt század derekán még kosárfonó szövetkezet is működött, és még külföldre is szállították a fűzvesszőből font díszes bútorokat, különböző rendeltetésű kosarakat.

Gór Endre édesapjától örökölte a kosárfonó mesterség tudományát, és ápolja is becsülettel a régi kézművességet. A kosárfonásnak egyetlen egy mozzanatát, a vessző hántolását végzi gép, míg a vessző vágásától az áztatáson keresztül a hasításig, majd a fonásig minden kézi erővel történik. A vesszőt saját ültetvényén termeli meg a mester, ahol nemesített arany- meg amerikai-fűz is található. A tőkéből kitörő vesszők vágása, az "aratás" lombhullás után kezdődhet, amikor "beérnek" a vesszők, melyeket kévékbe kötve kúpokba állítanak és így száradnak egy ideig, de tavasszal már feldolgozásra kerülnek. Ahhoz, hogy a vesszővel könnyen bánjon a mester, 10-12 napos áztatásra van szükség, míg főzés esetén 5-6 óra hossza is elegendő, hogy a hántolást követően már kezdődjön is a munka a szerény műhelyben. A szerszámok közül a metszőolló, a kés és a kalapács szolgál munkaeszközül, valamint a ferde munkapad, melyre a munka kezdetén feltűzik az előre megfont kosár-feneket, továbbá a különböző alakú meg méretű kosarak megformázására szolgáló kaptafák.

Gór Endre kosárfonó mester szálvesszőből és hasított vesszőből egyaránt fon kosarakat, melynek művelete a fenék elkészítésével kezdődik. Ebből ágaznak ki az oldalak, a "bordák". Szalmahordó kosarak, terménytároló kosarak, különböző méretű és alakú piaci kosarak, díszkosarak kerülnek ki a mester keze alól. Egyik kedves munkája - ami jobbára már csak az idősebbek emlékezetében él - a fedeles kenyértartó kosár. A különböző méretű üvegek befonása is sok türelmet igényel, akár csak a házi kedvencek, a kutyák és a macskák lakhelyéül szolgáló kosarak. A kosárfonó mester elégedetten mondja, hogy van kereslet portékái iránt, amelyeket kirakodóvásárokon, piacokon, kézműves-vásárokon, különböző népművészeti fesztiválokon értékesít. Elfoglaltsága mellett arra is jut ideje, hogy kézműves táborokban oktassa a kosárfonást, illetve tanfolyamokon adja át tudományát a hagyományok, a régi mesterségek iránt érdeklődőknek.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A zentai Tűzoltólaktanya

    Egy közösség életében a tűzoltóságnak és a tűzoltóknak meghatározó szerepünk van, hiszen ha bajba jutunk, tudjuk, hogy rájuk mindig számíthatunk.

     
  • Az Avar Vendéglő Sarkadon

    Avar Vendéglő Sarkadon, TájGazda

    Az Avar Vendéglő tulajdonosának étlapján 11,20 a pirított máj… Az Avar Vendéglő Sarkad központjában, a Szent István téren található. Autóval Gyula felől érkezve a villanyrendőrnél balra kell fordulni,

     
  • A bozóki erőd

    A bozóki erőd, TájGazda

    Felvidék Bozók nevű települése a Besztercebányai kerület Korponai járásában található, Korponától 6 km-re, délkeleti irányban. A falu határában, egy dombon áll a törökellenes erőddé alakított kolostor,

     
  • Pató Pál úr falujának tájháza

    Az Esztergomtól nem messze fekvő Szőgyén lakossága a mai napig megőrizte magyar nemzetiségi többségét. 2011-ben 2574 lakosából 1800-an vallották magukat magyarnak,

     
  • A cellaházakból álló kamalduli remetelak

    Hegyek, erdők, tavak határolják a majki pusztát. Csak a csend, a síri csend érzékelhető. Kiválóan alkalmas hely a remete életre. Talán ezért is választották kolostoruk helyszínéül a kamalduli remeték.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére