Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A zentai kecsketej, TájGazda

A szegény ember tehene a kecske – mondogatták valamikor lenézően a nagy gazdák. Valóban a szegény ember tehene volt, hiszen a viszonylag igénytelen állat élelmet biztosított a népes család asztalára.

Az utóbbi években, köszönve az egészséges táplálkozásnak és életmódnak, igenis megbecsült állat lett a kecske, hát még a tejéből készült termékek! Dehogyis nevezik már a „szegény ember tehénkéjének”, hiszen maga a teje gyógyhatású, a tejből készült túró, sajt pedig igazi ínyencfalatnak számít.

Vajdaságban megnőtt az igény a kecsketejből házilag készített sajtok és túrók iránt, és az ügyes kezű asszonyok már nem csak a család számára készítenek tejhasznot, hanem különböző ízesítésű ínyencségeket kínálnak a vásárlóknak. Borsos Irén Zentán él és a nyugdíjba vonulása után, fogalmazhatnánk úgy, hogy férjével együtt kényszerből kezdett kecsketenyésztéssel foglalkozni. A kecsketej és a maga készítette egészséges tejtermékek fogyasztása révén a gyógyulás útjára lépett és ekkor fogadta meg, hogy kis családi vállalkozást alakít, a kecsketenyésztés és a tejtermékek amellett, hogy egészségesek, még nyugdíjkiegészítésként is jól jönnek. Borsosék 10 kecskét tenyésztenek, jó tejhozamú alpesi fajtát, nemrégen búr bakot is vásároltak, s Irén asszony naponta, kézműves módszerrel, 20 liter tejet dolgoz fel. A kecsketejből sajt és túró készül, alig győz eleget tenni a megrendeléseknek. Kezdetben a piacokon és a vásárokban, valamint különböző rendezvényeken népszerűsítette a kecsketejet és a belőle készülő sajtokat, de az utóbbi években nem kell már kínálgatni termékeit (A jó bornak nem kell cégér!), a heti piacra nem is jut a finomságokból, az utolsó morzsa sajtért is helybe jönnek az ínyencfalatok - bár sokak számára gyógyulást jelent a kecsketej és –sajt – tisztelői. Mint mondja, maga a kecske, ellentétben a tévhittel, csöppet sem igénytelen, meghatározott rendszert követel, de kevesebb munkával jár az állomány ellátása, mint a nyers tej feldolgozása. A kecsketej lágyabb, mint a tehéntej, így kezelése is körültekintőbb munkát igényel, s különösen a forralás technológiáját, a sajtkészítés alapjait kell ismerni, tehát nem elegendő közönséges fazékban vagy lábasban forralni, hanem egy különleges, duplafalú edényben kell mintegy 85 celsiusfok hőmérsékletre melegíteni, hogy ne semmisüljenek meg az értékes összetevők. A forró tejet utána „testhőmérsékletre” hűtik, ekkor történik az oltás, majd amikor megaludt a tej, következik a vágás és a lecsurgatás, hogy minél több savó távozzon, s így kapjuk a neutrális ízű lágy túrót, a sajt alapanyagát.

Irén asszony nem árulta el ugyan a kecskesajt-készítés konyhatitkait, de annyit elmondott, hogy a főzési technológiát alkalmazza, majd a kihűlt sajtmasszát átgyúrja, s mielőtt formába kerülne a massza, megtörténik a sózás és az ízesítés. Termékeit több ízben készítik: natúr, kapros, póréhagymás, chilis, paprikás és füstölt változatban, s a kereslet alapján mindegyiket kedvelik a vásárlók. Joghurt-készítéssel is megpróbálkozott, de a kecsketej erre nem felel meg, esetleg tehéntejjel keverve lehetne piacképes terméket előállítani, de az már nem az igazi. Külföldön keresettek és megbecsültek a kecskesajtok, meg is fizetik, persze az exporthoz mennyiség is kellene, ami 10 kecskével csöpp a tengerben. Ha az évek nem nyomnák a szerény házaspár vállát, akár meg is sokszoroznák az állományt, így viszont maradnak a nyugdíjkiegészítő tíz egyedes állománynál. A fiatalok viszont megpróbálhatnák, munkalehetőséget és sikeres vállalkozás kezdetét jelenthetné a kecsketenyésztés és a -tej feldolgozása.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A kaszasuhogás már a múlté

    Aratás, TájGazda

    Befejezéséhez közeledik az aratás, a kenyérgabona betakarítása. Manapság az óriásgépek, a kombájnok szinte 10 nap alatt „felfalják” a bevetett területet és maga a munka, és a kenyér iránt érzett tisztelet

     
  • Hám, karkötő és bibliaborító a Petrusinec-műhelyből

    Hám, karkötő és bibliaborító a Petrusinec-műhelyből, TájGazda

    Kárpátalján a nagyobb tömegeket megmozgató rendezvényeknek gyakori szereplői  a tiszaújlaki Petrusinec házaspár, Ilona és Vladimir (vagy ahogy a legtöbben ismerik, Ladi), akik munkáikkal kellemes

     
  • Kárpátalja, Rahói Járás, Rahó

    Rahó, TájGazda

    Ukrajna legmagasabban fekvő és legtöbb heggyel rendelkező városa. Rahó-patak és a Tisza összefolyásánál fekszik. Tőle 1,5 km-re északkeletre egyesül a Fehér- és Fekete-Tisza.

     
  • Szőgyéni varrósarok

    Skrován Éva születése óta Szőgyénben él, Felvidéken. Férjével itt alapítottak családot, és itt is dolgozik egy gyárban, már tizenkét éve. Munkája mellett egyedi babatakarókat, játékokat, táskákat, párnákat

     
  • A Nána Farm sokszínűsége

    Nána Farm, TájGazda

    A történet Bukta nyuszival kezdődött. Még a főiskolán fogadta örökbe Nikolett egyik évfolyamtársától. Teste, mint egy bukta, formás, pici. Ezért is kapta ezt a nevet.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére