A zentai kecsketej, TájGazda

A szegény ember tehene a kecske – mondogatták valamikor lenézően a nagy gazdák. Valóban a szegény ember tehene volt, hiszen a viszonylag igénytelen állat élelmet biztosított a népes család asztalára.

Az utóbbi években, köszönve az egészséges táplálkozásnak és életmódnak, igenis megbecsült állat lett a kecske, hát még a tejéből készült termékek! Dehogyis nevezik már a „szegény ember tehénkéjének”, hiszen maga a teje gyógyhatású, a tejből készült túró, sajt pedig igazi ínyencfalatnak számít.

Vajdaságban megnőtt az igény a kecsketejből házilag készített sajtok és túrók iránt, és az ügyes kezű asszonyok már nem csak a család számára készítenek tejhasznot, hanem különböző ízesítésű ínyencségeket kínálnak a vásárlóknak. Borsos Irén Zentán él és a nyugdíjba vonulása után, fogalmazhatnánk úgy, hogy férjével együtt kényszerből kezdett kecsketenyésztéssel foglalkozni. A kecsketej és a maga készítette egészséges tejtermékek fogyasztása révén a gyógyulás útjára lépett és ekkor fogadta meg, hogy kis családi vállalkozást alakít, a kecsketenyésztés és a tejtermékek amellett, hogy egészségesek, még nyugdíjkiegészítésként is jól jönnek. Borsosék 10 kecskét tenyésztenek, jó tejhozamú alpesi fajtát, nemrégen búr bakot is vásároltak, s Irén asszony naponta, kézműves módszerrel, 20 liter tejet dolgoz fel. A kecsketejből sajt és túró készül, alig győz eleget tenni a megrendeléseknek. Kezdetben a piacokon és a vásárokban, valamint különböző rendezvényeken népszerűsítette a kecsketejet és a belőle készülő sajtokat, de az utóbbi években nem kell már kínálgatni termékeit (A jó bornak nem kell cégér!), a heti piacra nem is jut a finomságokból, az utolsó morzsa sajtért is helybe jönnek az ínyencfalatok - bár sokak számára gyógyulást jelent a kecsketej és –sajt – tisztelői. Mint mondja, maga a kecske, ellentétben a tévhittel, csöppet sem igénytelen, meghatározott rendszert követel, de kevesebb munkával jár az állomány ellátása, mint a nyers tej feldolgozása. A kecsketej lágyabb, mint a tehéntej, így kezelése is körültekintőbb munkát igényel, s különösen a forralás technológiáját, a sajtkészítés alapjait kell ismerni, tehát nem elegendő közönséges fazékban vagy lábasban forralni, hanem egy különleges, duplafalú edényben kell mintegy 85 celsiusfok hőmérsékletre melegíteni, hogy ne semmisüljenek meg az értékes összetevők. A forró tejet utána „testhőmérsékletre” hűtik, ekkor történik az oltás, majd amikor megaludt a tej, következik a vágás és a lecsurgatás, hogy minél több savó távozzon, s így kapjuk a neutrális ízű lágy túrót, a sajt alapanyagát.

Irén asszony nem árulta el ugyan a kecskesajt-készítés konyhatitkait, de annyit elmondott, hogy a főzési technológiát alkalmazza, majd a kihűlt sajtmasszát átgyúrja, s mielőtt formába kerülne a massza, megtörténik a sózás és az ízesítés. Termékeit több ízben készítik: natúr, kapros, póréhagymás, chilis, paprikás és füstölt változatban, s a kereslet alapján mindegyiket kedvelik a vásárlók. Joghurt-készítéssel is megpróbálkozott, de a kecsketej erre nem felel meg, esetleg tehéntejjel keverve lehetne piacképes terméket előállítani, de az már nem az igazi. Külföldön keresettek és megbecsültek a kecskesajtok, meg is fizetik, persze az exporthoz mennyiség is kellene, ami 10 kecskével csöpp a tengerben. Ha az évek nem nyomnák a szerény házaspár vállát, akár meg is sokszoroznák az állományt, így viszont maradnak a nyugdíjkiegészítő tíz egyedes állománynál. A fiatalok viszont megpróbálhatnák, munkalehetőséget és sikeres vállalkozás kezdetét jelenthetné a kecsketenyésztés és a -tej feldolgozása.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Vízi kaszárnya Pozsonyban

    Pozsony mindig is fontos stratégiai és kereskedelmi központnak számított Európában. Ebből kifolyólag a történelem során, minden korban figyelemre méltó katonai jelenlét volt megfigyelhető a városban.

     
  • Egy sikeres családi borvállalkozás

    Varga Családi Szőlészet-Borászat, TájGazda

    Bár a kárpátaljai termelők dolgát valószínűleg sokáig megnehezíti még Ukrajna kedvezőtlen gazdasági helyzete, a turizmusnak, gyümölcs- és zöldségtermesztésnek, borászatnak kedvező földrajzi adottságaink

     
  • A mecseki Kövestető-kilátó

    A mecseki Kövestető-kilátó, TájGazda

    A Keleti-Mecseket völgyek, hegyek tagolják, ezek váltakozása teszi festőivé e tájat. A túrázók egyik kedvelt területe, hiszen eldugott barlangokra, itt-ott előtörő vízfolyásokra lelhetünk

     
  • Kékkő vára

    Kékkő vára, TájGazda

    Kékkő, felvidéki község a magyar határtól mintegy 30 km-re található. Nevét kéklő, sziklás hegycsúcsáról kapta, melyen fénykorában Magyarország egyik legjelentősebb vára állt.

     
  • Héder András, hordó- és vágódeszkakészítő mester

    Héder András, hordó- és vágódeszka készítő mester, TájGazda

    Sárosoroszi település Kárpátalján (Ukrajna) található, a Beregszászi járás egyik kicsiny magyar faluja. A járási székhelytől 16 km-re a Borzsa folyó bal partján fekszik, valamint határközség is,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére