A zentai kecsketej, TájGazda

A szegény ember tehene a kecske – mondogatták valamikor lenézően a nagy gazdák. Valóban a szegény ember tehene volt, hiszen a viszonylag igénytelen állat élelmet biztosított a népes család asztalára.

Az utóbbi években, köszönve az egészséges táplálkozásnak és életmódnak, igenis megbecsült állat lett a kecske, hát még a tejéből készült termékek! Dehogyis nevezik már a „szegény ember tehénkéjének”, hiszen maga a teje gyógyhatású, a tejből készült túró, sajt pedig igazi ínyencfalatnak számít.

Vajdaságban megnőtt az igény a kecsketejből házilag készített sajtok és túrók iránt, és az ügyes kezű asszonyok már nem csak a család számára készítenek tejhasznot, hanem különböző ízesítésű ínyencségeket kínálnak a vásárlóknak. Borsos Irén Zentán él és a nyugdíjba vonulása után, fogalmazhatnánk úgy, hogy férjével együtt kényszerből kezdett kecsketenyésztéssel foglalkozni. A kecsketej és a maga készítette egészséges tejtermékek fogyasztása révén a gyógyulás útjára lépett és ekkor fogadta meg, hogy kis családi vállalkozást alakít, a kecsketenyésztés és a tejtermékek amellett, hogy egészségesek, még nyugdíjkiegészítésként is jól jönnek. Borsosék 10 kecskét tenyésztenek, jó tejhozamú alpesi fajtát, nemrégen búr bakot is vásároltak, s Irén asszony naponta, kézműves módszerrel, 20 liter tejet dolgoz fel. A kecsketejből sajt és túró készül, alig győz eleget tenni a megrendeléseknek. Kezdetben a piacokon és a vásárokban, valamint különböző rendezvényeken népszerűsítette a kecsketejet és a belőle készülő sajtokat, de az utóbbi években nem kell már kínálgatni termékeit (A jó bornak nem kell cégér!), a heti piacra nem is jut a finomságokból, az utolsó morzsa sajtért is helybe jönnek az ínyencfalatok - bár sokak számára gyógyulást jelent a kecsketej és –sajt – tisztelői. Mint mondja, maga a kecske, ellentétben a tévhittel, csöppet sem igénytelen, meghatározott rendszert követel, de kevesebb munkával jár az állomány ellátása, mint a nyers tej feldolgozása. A kecsketej lágyabb, mint a tehéntej, így kezelése is körültekintőbb munkát igényel, s különösen a forralás technológiáját, a sajtkészítés alapjait kell ismerni, tehát nem elegendő közönséges fazékban vagy lábasban forralni, hanem egy különleges, duplafalú edényben kell mintegy 85 celsiusfok hőmérsékletre melegíteni, hogy ne semmisüljenek meg az értékes összetevők. A forró tejet utána „testhőmérsékletre” hűtik, ekkor történik az oltás, majd amikor megaludt a tej, következik a vágás és a lecsurgatás, hogy minél több savó távozzon, s így kapjuk a neutrális ízű lágy túrót, a sajt alapanyagát.

Irén asszony nem árulta el ugyan a kecskesajt-készítés konyhatitkait, de annyit elmondott, hogy a főzési technológiát alkalmazza, majd a kihűlt sajtmasszát átgyúrja, s mielőtt formába kerülne a massza, megtörténik a sózás és az ízesítés. Termékeit több ízben készítik: natúr, kapros, póréhagymás, chilis, paprikás és füstölt változatban, s a kereslet alapján mindegyiket kedvelik a vásárlók. Joghurt-készítéssel is megpróbálkozott, de a kecsketej erre nem felel meg, esetleg tehéntejjel keverve lehetne piacképes terméket előállítani, de az már nem az igazi. Külföldön keresettek és megbecsültek a kecskesajtok, meg is fizetik, persze az exporthoz mennyiség is kellene, ami 10 kecskével csöpp a tengerben. Ha az évek nem nyomnák a szerény házaspár vállát, akár meg is sokszoroznák az állományt, így viszont maradnak a nyugdíjkiegészítő tíz egyedes állománynál. A fiatalok viszont megpróbálhatnák, munkalehetőséget és sikeres vállalkozás kezdetét jelenthetné a kecsketenyésztés és a -tej feldolgozása.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Levendulából vállalkozni

    Levendulából vállalkozni, TájGazda

    Vajdaságban sok a kis méretű gazdaság, akik alig pár holdon vagy hektáron próbálnak érvényesülni. Számukra a hagyományos szántóföldi növénytermelés,

     
  • Az újrahasznosítás fontossága a nagyvárosban

    Az újrahasznosítás fontossága a nagyvárosban, TájGazda

    Tudták azt, hogy egy tonna régi újságpapír feldolgozásával 17 fát lehet megmenteni?  A becslések szerint Szerbiában több száz, sőt ezer tonna olyan hulladék vész kárba, ami jól felállított rendszerrel

     
  • Tatárlakai leletek

    Tatárlakai leletek, TájGazda

    1961-ben Erdélyben Tatárlakán Nicolae Vlassa kolozsvári régész egy hamuval telt sírgödröt tárt fel, amelyben egy 40 év körüli ember összetört, megégetett csontjaira, mellette pedig 26 agyagszoborra,

     
  • Szappanok alkotta csokrok

    Oázis: az értelmező kéziszótár felütésekor az alábbi meghatározást olvashatjuk ezzel kapcsolatban. Ez egy növényekkel és állatokkal körülvett vizes élőhely a forró sivatagban,

     
  • A Benei öreg templom

    Bene (Бене) községe egy kicsiny falu Kárpátalján, a Borzsva folyó partján a Beregszászi járásban, ahol a beregi hegyek és az alföldi síkság pereme húzódik.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére