Széles László méhészete, TájGazda

Napjainkban egyre többen döntenek úgy, hogy bizonyos élelmiszereket nem az üzletláncok polcairól szereznek be, hanem egyenesen a termelőtől. Ezek közé tartozik a méz is, amiről köztudott,

hogy az egyes emberek számára az a méz bír leginkább jótékony hatással, amit a saját környezetükben termelnek.
A méhészettel foglalkozó Széles László a felvidéki Oroszkán él családjával, viszont a méhészete onnan pár kilométerre, Zalabán található. Körülbelül négy éve beszélte rá egy rokona, hogy próbálja meg, s a kezdetekhez segítségét is felajánlotta. Nagyon sokat tanult tőle, s a mai napig bármikor számíthat a tanácsaira. László ezen kívül igyekszik fejleszteni magát, rengeteget olvas ezzel kapcsolatban, hogy bővítse szakértelmét. S mint kiderült nem csak a méhészetben van otthon, kézügyességért sem kell a szomszédba mennie, a kaptárait és a kereteket is saját kezűleg készítette.
László jelenleg 80 termelő családdal rendelkezik, akác-, tavaszi virág-repce- és vegyes virág-napraforgómézet termel. Mivel nem mindig van elég méhlegelő, ezért 25 családdal vándorolni kényszerül.
Mint már említettük: László Oroszkán él családjával, akik főleg pergetéskor segítenek neki… de azért a munka javát egyedül végzi. A pergetést végül is a méz betakarításaként is jellemezhetnénk. Régebben a sejtek nyomkodásával sajtolták ki a mézet a lépből, viszont ezzel a módszerrel a lép tönkrement, s a raj méztermelés helyett kénytelen volt a lép újratermelésével foglalkozni. Ennek okáért manapság már pergetéssel csapatják ki s mézet a sejtekből. Kihasználják, hogy a méz folyékony, míg a lépviasz szilárd halmazállapotú. A méz a pörgetőtartály falára csapódik és lefolyik, majd a tartály alján összegyűlt mézet különböző minőségű részekre választják.
Mézüket otthon, a családi háznál árulják, de évente két vásárra is elmennek, a párkányi Simon-Júdára és a zselízi András-napi vásárra. Mivel épp a két város közt laknak, így ebből a szempontból tökéletes. Ezenfelül örömmel fogadnak bármilyen meghívást mindennemű kézműves vásárra is.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Petőfi Pozsonyban

    Száz évvel ezelőtt a pozsonyi lakosság körében igencsak népszerű volt Petőfi Sándor, a költő kivételes tiszteletnek örvendett. Ezt látva, Fadrusz János 1902-ben elhatározta, hogy saját költségén szobrot

     
  • Kutyavár - De honnan e név?

    Kutyavár, Tájgazda

    A monda szerint a várat vagy vadászkastélyt - mert egykoron kastély lehetett - Hunyadi Mátyás vadászkutyái és pecérei (kutyagondozók, idomítok) számára építette. A legenda alapjai azonban nem bizonyítottak.

     
  • Brikk: a variáció tárháza végtelen

    Brikk építőjáték, TájGazda

    Mikor gyerek voltam, imádtam az olyan játékokat, amelyekből építeni lehetett. Csak a képzeletemen múlott, hogy milyen dolgok öltenek alakot belőle. Bárhogyan lehetett kombinálni az egyes elemeket

     
  • Az alkotás örömei

    Irenart, TájGazda

    Boros Gyevi Irén vagyok, a vajdasági Zentán születettem és itt is élek. A kézimunkák mindig nagyon közel álltak hozzám. Már gyerekkoromban horgoltam, hímeztem, később varrni kezdtem,

     
  • Mátyás király fái

    Mátyás király fa, TájGazda

    Ha egyszer rangsorolnunk kéne a magyar történelem legnépszerűbb, leginkább kedvelt királyait, Hunyadi Mátyás minden bizonnyal az élmezőnyben végezne. Nem hiszem, hogy lenne olyan magyar ember,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére