Nemzetközi Borverseny Temerinben, TájGazda

Január 22-e, Vince napja a borászok védőszentje. A néphagyomány szerint ekkor történik meg az év elejei kertlátogatás és vesszővágás, amiből arra lehet következtetni, hogy az időjárási viszonyok

mennyire viselték meg a szőlőtőkéket és a vesszőket, valamint milyen év elé nézhetnek a gazdák. Ha megcsordul Vince - tele lesz a pince, mondogatják a szőlészek – borászok, mert a nap időjárásából is lehet következtetni az eljövendő termés mennyiségére.
Temerinben nem csak kertlátogatással, hanem igazi borász-találkozóval és borkóstolóval ünneplik meg a védőszentet. Az idén huszadik alkalommal gyűlnek össze a vidék és a határon túli borbírák, hogy a több, mint 700 beérkezett minta közül kiválasszák a legjobbakat, dícsérettel, érmekkel lássák el őket, a közjónak pedig ünnepi keretek között borkóstolót rendezzenek. A két évtizedes hagyománnyal rendelkező rendezvényen fehér és vörös, seller és cuvé, valamint csemegeborok kategóriájában versenyeznek az édes nedűk, amelyek közül minden évben több külföldről is érkezik. A borok minőségére, ízvilágára minden évben rengetegen kíváncsiak. A versenyre magánszemélyek, intézetek, iskolák és a borász-egyesületek is jelentkeznek.
A futaki Mezőgazdasági Szakközépiskola borászati szakága tavaly első alkalommal nevezett be és a vörösborral ezüstérmet érdemelt ki. Erdősi Ritz Renáta szakosztályvezető elmondta, hogy a szőlő biotermelésbe van iktatva, tehát vegyszermentesen folyik a termelés, és a továbbiakban is ezt így szeretnék megtartani. Ebből a diákok nagyon sokat megtanulhatnak.
A borkóstolók között sok volt a fiatal, aki igényt tart a minőségi borokra. Nagy Gergő szerint ez a rendezvény a település egyik legfontosabb eseménye, ezért az embereknek megéri eljönni. A bor az egyik legnemesebb ital, és a magyarságnak is az egyik legfontosabb része, hiszen nagyon sok magyar borvidék van, és fontosnak tartja, hogy az emberek művelődjenek a borok terén.
A borbírák minden évben, több, mint 10, sőt van olyan év is, amikor 15 csoportban osztályozzák a nedűket. Fehér Vilmos bíra szerint tarka a minőség.: A korai érésű fajták hozták magukat, egész komoly minőséget képviseltek, a legnagyobb probléma a kései érésű fajtákkal voltak, azok a szőlőfajták nem tudtak beérni, mert volt egy kéthetes eső, ami általában 20 évente egyszer van, de az idén éppen az volt.”
A szervezők fő célja, hogy a borkultúra új utakra lépjen, a fiataloknak megélhetést és munkát biztosítson. Szakmai képzésekre és gyakorlati tapasztalatszerzésre lenne szükség ahhoz, hogy a vajdasági szőlészek, borászok még nagyobb mértékben megállják helyüket a hazai és a külföldi piacon is. Temerinben az utóbbi 15 évben , a munkalehetőség hiánya miatt sokan a földművelésben, illetve a szőlőskertek telepítésében látták meg a jövőt. Bár a világi fajták jobban dominálnak, mint az őshonos fajták, mégis nagy szót jelent az, amikor egy fiatal a szülőfőldjén keresi a boldogulását. A mezőgazdasági minsiztérium és az államtitkárok szerin a készülőben levő szerbiai bortörvény ezentúl a kisgazdaságok érdekeit képviseli, hiszen a bornak, illetve a szőlőnek a 80-85 százaléka kisgazdaságokban készül házi pincészetekben. Szükséges lenne megadni a lehetőséget arra, hogy ezek a kisgazdaságok fennmaradjanak, hiszen az évek során felmutatott több száz minta alátámasztja a minőséget, viszont érvényesülni csak jogi háttérrel lehet.  
A temerini borverseny kiváló alkalom a szakmabeliek találkozására és új kapcsolatok teremtésére. A rendezvénynek köszönhetően a vajdasági borászok kéthetes gyakorlati képzésen vettek részt Budapesten, ezzel is nagy előrelépést téve a szakma fellendítéséhez.
Idén, január 21-én kerül megrendezésre a jubiláris 20. Nemzetközi Borkóstoló Temerinben.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A birkatej igazi érték

    A moholi Raffai Csaba mezőgazdasági családba született és nem is volt kérdés számára, hogy a föld iránti tisztelete és szeretete vezényeli a jövője megalapozásában. A növénytermelést még 30 évvel ezelőtt

     
  • Gyógynövényekkel ízesített lekvárok színkavalkádja

    Gyógynövényekkel ízesített szörpök, lekvárok színkavalkádja, TájGazda

    Aki szereti az ínyenc dolgokat, akkor annak érdemes Erika és férje, József portékáját felkeresnie. Megértem, ha standjuk előtt állva a vásárlók tanácstalanok. Melyik lekvárt, szörpöt, zselét, pástétomot válasszam?

     
  • Lökösházi Bréda Kastély: a Dél-Alföld rejtett ékköve

    Eppur si muove! (Mégis mozog!) – Galileo Galilei 1633-ban ezeket a szavakat mormolta maga elé bírósági tárgyalásán, miközben elfogadta az egyházi Törvényszék (inquisitio) ítéletét,

     
  • Az örök túlélő

    Jáki templom, Tájgazda

    Annak ellenére, hogy török hadjárat, tűzvész, villámcsapás, vihar sújtotta e monumentális, Európa szerte híres templomunkat, a mai napig büszkén áll a Sorok- patak völgyének fennsíkján.

     
  • Ebédeljünk Csúzon

    Csúz (szlovákul Dubník) felvidéki község, melynek történelme nem éppen szokványos, s nem is épp kiszámítható. Területén 1982-ben kelta temetőt és Árpád-kori sírokat tártak fel, első írásos említése

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére