Gazdag élővilágáról, mindenek előtt madárvilágáról ismert a természeti védelem alatt álló 4,5 km hosszan húzódó és közel 330 hektár területű Ludasi tó.

A tó szélét csipkéző nádas megannyi madárfaj költő, illetve pihenőhelye. A téli hónapokban rendszerint csönd telepszik a tájra, de nem így a tó környékére. Január végéig mintegy 20 cm vastag jégpáncél borította a teljes vízfelületet, ideális feltételt biztosítva a nádvágásra. Naponta nádvágó csapatok népesítettek be egy-egy szakaszt, simára "borotválva a jeget". Nem csak az értékes nádat kötötték kévékbe, hanem az előző évekből a tavon maradt hasznavehetetlen, avas nádtól is megtisztították a tó, illetve a jég felszínét. Szükség is van a beérett nád eltávolítására, még inkább a néhány éve korhadó, töredezett szálak összegyűjtésére és megsemmisítésére, hogy kora tavasszal új, erőteljesebb, hosszabb szálak fejlődjenek ki a víz alatt meghúzódó nádkotúból. A nád minden időben értéket jelentett a tó közelében lakóknak, hiszen kiváló szigetelő-tulajdonsága miatt tetőfedésre használták, de tapasztott fal is épült belőle.  Napjainkban nagyobb becsben van a nád külföldön, mint tájainkon, és ez az oka, hogy a nádasok nagy része elhanyagolt, nem szervezik a rendszeres nádkitermelést. A tó jegén könnyebb és biztonságosabb a munka, mint a csónakból, esetleg a jéghidegen vízben gázolva történő vágás.
Gulyás Oldal Tibor, az egyik nádvágó csapat tagja elmondta, hogy nem könnyű munka a nádvágás, a szó legszorosabb értelmében véve is "kesztyűs kézzel kell bánni" a kévékbe gyűlő szálakkal, hiszen a levelek és az esetleg megtört szálak élesek, mint a borotva, szúrnak is. A Ludasi tavon kitermelt nád egy része valamikor külföldre is eljutott. Napjainkban hazai feldolgozókhoz kerül a nád egy része és préselik a nádat, így készítenek kiváló hőszigetelő táblákat. A nádvágóknak egy kis téli pénzkeresési lehetőség a nádvágás, de hátránya, hogy a jégen, a kemény fagyban nem lehetett egész nap dolgozni.
Borsos Gábor elmondása szerint a nádvágás valamikor kizárólag kézzel, a kukorica-szárvágóhoz hasonló, 60-70 cm hosszú nyelű szerszámmal, a gyalászkával történt, de napjainkra már gépesítették a betakarítást. A gyalászkát felváltotta a toló-kés, most meg már a motoros kultivátor elejére helyezett fésűs kasza könnyíti és gyorsítja is a munkát.
A tó élővilágának megőrzése, valamint a nádas megújulása megkövetelné, hogy minden évben megtisztítsák a tavat a nádtól, de ha nem érkeznek mindet begyűjteni, felperzselni a talpon maradt növényeket, csak a vágásra korlátozódik a munka. Kovács Gábor, a Ludas Településfejlesztő egyesület elnökének magyarázata szerint környezetvédelmi előírások tiltják a tó felületén történő égetést, így a hasznavehetetlen nádat a partszakaszra kell szállítani és a szántóföldek szélén mérhetetlen hőt fejlesztve lángol a kupacokba hordott nád. Állítólag a hamu és a korom szennyezné a vizet, károsítaná a tó élővilágát, esetleg a nádasba szorult vadak vagy az ott meghúzódó madarak is a tűz áldozatául eshetnek, ezért tilos a nádas felgyújtása.  
A nádvágás a kemény fagyokig, január végéig tartott, de az első rianás, amikor megroppant a tó jege, azt jelezte, hogy be kell fejezni a munkát.

A Ludasi sor 171. alatt egy nádfeldolgozó üzem létesült, amely SEIGA típusú nádaratógéppel vágja a nádat. Nádszövetet és pallókat, valamint szelektált kévéket szállít az európai piacra. (info: www.trska.info)

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Torma Szilvia

    A Kis-Alföld Szlovákiában található részén elterülő, gyönyörű élővilággal megáldott folyami szigetet Csallóköz néven ismerjük. Nagyobb települései közé tartozik többek közt Komárom,

     
  • A zentai Tűzoltólaktanya

    Egy közösség életében a tűzoltóságnak és a tűzoltóknak meghatározó szerepünk van, hiszen ha bajba jutunk, tudjuk, hogy rájuk mindig számíthatunk.

     
  • A betléri Andrássy-kastély

    A betléri Andrássy-kastély, TájGazda

    Betlér Rozsnyótól 7 km-re található, északi irányban. 1910-ben még jelentős magyar kisebbséggel bírt, azonban ez mára jelentősen csökkent. 100 évvel később, 2010-ben 931 lakosából 816 szlovák volt.

     
  • Tiszakálmánfalva

    Tiszakálmánfalva, TájGazda

    Február 25-én, szombaton délután számos  falubeli és vidéki vendég érkezett  a helyi művelődési egyesületbe, hogy közösen tisztelegjenek a falu alapításának 133-ik évfordulóján és a kulturális élet

     
  • Egy forgó és egy szégyenlős lány

    Falunevek eredete, TájGazda

    Nemrégiben Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból címmel jelent meg egy írás kárpátaljai magyar falvak nevének eredetéről. Az alábbiakban olvasható a folytatás

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére