Libatenyésztés, TájGazda

Az igazi mezőgazdász a többlábon állásban látja az ágazat stabilitását. Amennyiben egyik kultúra nem hozza meg a várt eredményt, azt a másik bepótolja. A körülményes gazdasági helyzetben

a rendes munkaviszony mellet is szükséges a mellékállás, hiszen ha nem csurran, akkor csöppen – mondják a vállalkozók. Reperger Miklós fiaival Bánátban egy kis faluban Tiszaszentmiklóson lakik. Szakmája fizika tanár, viszont egy fizetésből nehéz eltartani a családot. Adott a csaknem 3000 négyzetméteres telek, az öröklésből származó egy kataszter holdnyi föld és a jóakarat a termelésre, a tenyésztésre. Két évvel ezelőtt kötelezték el magukat a libanevelés mellett. Figyelembe vették az állatt többhasznúságát, valamint eltartásának feltételeit. A kívülálló azt hinné,  nem igényes a liba, a tenyésztő nem ezt monmdja. Ahhoz, hogy minőséges tolla , húsa és mája legyen a fölnevelt libának, bizony megköveteli a minőségi takarmányt, az állandó odafigyelést és a pancsolót. Elsősorban tolláért, de húsáért is nevelik. A koppasztást kézzel végzik, egy-egy jószágot évente 3-4 alkalommal lehet megkoppasztani. A felvásárló szigorú követelményeket támaszt a tenyésztő irányába: csak az 5 cm-nél kisebb tollat ismeri el és vásárolja meg. A libahús ínyenc falatnak számít, ritkán kerül a fogyasztó asztalára. Főleg a karácsonyi időszak az, amikor keresett a libahús és a libából készült termék: a libazsír és a töpörtyű. Nagyvárosban, ismeretségen keresztül könyebben értékeíthetőek a finom falatok, de ez is csak időszakos piac. A gazdálkodók azt szeretnék, ha államilag támogatva lennének és egy álladó felvásárló becsületes árat is fizetne a felnevelt jószágért. Így háztól értékesítve is van rajta jövedelem, különben nem tartaná az ember, de a kiépített, korszerű farmokon a minőség is biztosabb lehetne. Miklósék most 250 fős állománnyal rendelkeznek, de igazi jövedelemről 400-500 fős állománynál lehet beszélni. Ehhez viszont nagyobb földterület, nagyobb telek is szükséges. Bár a mezőgazdaságot fejlesztő alapítványok kínálják a kedvező kamatlábú hiteleket, a család mégsem mer  kölcsönpénzhez nyúlni, nem tudni mit hoz a  jövő.  A két fiú folytatná a vállalkozást, bár más terveik is vannak a mezőgazadsági termeléssel kapcsolatban. Mint mondják, a földterület növelése, egy biztos vetés-forgó beállítása és a hatékony termelés mellett a libatenyésztés is könnyebben menne.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Cicuka, cicuska, barka

    Virágvasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulására emlékszünk.  „Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön, Izrael királya!” – ezzel a kiáltással, pálmaágakat lengetve

     
  • Népünnepély a falunap Gunarasban

    Népünnepély a falunap Gunarasban, TájGazda

    Az aratást követően, az őszi nagy mezőgazdasági munkák kezdete előtt, lélegzetvételnyi pihenőt tartanak a gazdák, a falvakban különböző rendezvényeken erősítik meg,

     
  • „A boldog tehén jó minőségű tejet ad”

    Korosajt, TájGazda

    Zala megyében van egy kis varázslatos falu, Nemesbük. Mesébe illő táj veszi körül. Zöldben pompázó, füves-fás dombok váltják egymást, kacskaringós utak, régi paraszti házak.

     
  • Egy darabka régmúlt

    Egy darabka régmúlt – Bélháromkúti Apátsági Templom, TájGazda

    Általános iskolás osztálykirándulások alkalmával többször megfordultam Bélapátfalván. Ezeken a kirándulásokon mindig megnéztük a helyi Apátságot.

     
  • A csapadékvíz tavakban jobban nőnek a halak

    Az orosházi halnevelde, TájGazda

    Az orosházi Tóth és Tóth Kft. Ügyvezető igazgatója és egyik tulajdonosa Tóth B. Mihály felmenői 1744-ben Zombáról érkező 70 telepes család között voltak. Az evangélikus vallású emberek

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére