A temerini vadászegyesület, TájGazda

Az igazi, vérbeli vadász nem puskával jár – mondják azok a vadászok, akik nem csak tanulták, hanem talán beleszülettek a mesterségbe. Számukra az erdő, a természet és a vadállomány

nem pusztán csak célpont, hanem maga az élet. Tóth Rudolf, a temerini vadászegyesület alelnöke így mesél a természettel, a vadászattal való kapcsolatáról. Szobájába belépve igazi kincsesládára bukkanunk, hiszen a harminc év alatt összegyűjtött trófeák, agancsok, preparált állatok és persze a serlegek, kitűntetések sora ott díszeleg a falon, az almáriumon. Igazi vadász-szobának örvend a büszke mester, mert itt megmutathatja mindazt a rengeteg szép emléket, pillanatot, amit az évtizedek során gyűjtött. Apai ágról már öregapja is vadászattal foglalkozott, így nem volt kérdés, hogy öt évesen hol is tölti a vasárnapokat. Első vadászatára és lövésére is emlékszik, gyerekként még csak nyúlra lőtt, de az évek múlásával a nagyobb vadakkal is szembenézett. Rókát, vaddisznót, dámszarvast sorakoztatott ki. Szívesen jár külföldre vadászni, bár elmondása szerint nem a legolcsóbb sportnak minősül a vadászat. Csak az évi tagság pár száz euróra rúg ki, no meg a kilőtt vad után is fizetnie kell a vadásznak. Jó lenne, ha a a Vajdaságban a vadászturizmus olyan szinten alakulna, hogy az abból bejövő pénzzel a terepet rendezni lehessen, a vadállományt fellendíteni, az egyéb szolgáltatásokat kibővíteni. De sajnálatos módon azzal kell szembesülni, hogy Szerbia egyenlőre még nem úniós tagállam, így a kilőtt vad húsát nem szállíthatja ki a vendég, így jelentős bevételtől esik el az egyesület és az ország.
A temerini vadászegyesület tagsága egész évben gondot visel a vadállományról, főleg a téli hónapokban, amikor az erdős részeken kevés az eledel.  A vadászok rendszeresen etenek, kukoricát és más magvakat szórnak ki az állatoknak. A becslések szerint jóval megcsappant a vadállomány, ami nem csak az orvvadászat, hanem az intenzív mezőgazdasági termelés következménye is. Ugyanis a réteket sok helyen felszántják a gazdák, haszonnövény termelésre fodítják, így a természets élőhelyek elvesznek, ahol a kisebb állatok meghózódhatnak. Jó lenne, ha államilag több figyelmet szentelnének a vadászatra, a benne rejlő lehetőségekre, hiszen a biodiverzitás és az ökoszisztéma fenntartása miatt rendkívül fontos lenne tiszteletben tartani a természetet.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A cellaházakból álló kamalduli remetelak

    Hegyek, erdők, tavak határolják a majki pusztát. Csak a csend, a síri csend érzékelhető. Kiválóan alkalmas hely a remete életre. Talán ezért is választották kolostoruk helyszínéül a kamalduli remeték.

     
  • Sziszi mézesmívesei

    Sziszi mézesmívesei, TájGazda

    Szász Szilvia Révkomáromból származik, ahol a Selye János Egyetemen dolgozik, mint az akadémiai információs rendszer menedzsere. Emellett mézeskalácsok sütésével és díszítésével foglalkozik.

     
  • Az összetartozás temploma

    Erdőszentgyörgy közelében a Küsmöd-patakra tervezett duzzasztógát építése temette a víz alá Bözödújfalut, azt a települést, melynek már a középkorban temploma volt, és létét írásos dokumentumok bizonyítják.

     
  • Szövés és foltvarrás

    Krizbai Orsolya, szövés és varrás, TájGazda

    Nem azért kerültek egymás mellé, mert rokon kézimunkák, hanem mert egy vállalkozás keretében művelik. Az is közös vonás, hogy a Marosvásárhelyen élő fiatal asszonyok, Krizbai Nemes Orsolya és Bartha Izabella,

     
  • Mikszáth Kálmán Emlékház Szklabonyán

    Mikszáth Kálmán Emlékház Szklabonyán, TájGazda

    Mikszáth Kálmánt méltán nevezhetjük a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának. Olyan műveket köszönhetünk neki, mint a Beszterce ostroma, A tót atyafiak, A jó palócok, Különös házasság,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére