A temerini vadászegyesület, TájGazda

Az igazi, vérbeli vadász nem puskával jár – mondják azok a vadászok, akik nem csak tanulták, hanem talán beleszülettek a mesterségbe. Számukra az erdő, a természet és a vadállomány

nem pusztán csak célpont, hanem maga az élet. Tóth Rudolf, a temerini vadászegyesület alelnöke így mesél a természettel, a vadászattal való kapcsolatáról. Szobájába belépve igazi kincsesládára bukkanunk, hiszen a harminc év alatt összegyűjtött trófeák, agancsok, preparált állatok és persze a serlegek, kitűntetések sora ott díszeleg a falon, az almáriumon. Igazi vadász-szobának örvend a büszke mester, mert itt megmutathatja mindazt a rengeteg szép emléket, pillanatot, amit az évtizedek során gyűjtött. Apai ágról már öregapja is vadászattal foglalkozott, így nem volt kérdés, hogy öt évesen hol is tölti a vasárnapokat. Első vadászatára és lövésére is emlékszik, gyerekként még csak nyúlra lőtt, de az évek múlásával a nagyobb vadakkal is szembenézett. Rókát, vaddisznót, dámszarvast sorakoztatott ki. Szívesen jár külföldre vadászni, bár elmondása szerint nem a legolcsóbb sportnak minősül a vadászat. Csak az évi tagság pár száz euróra rúg ki, no meg a kilőtt vad után is fizetnie kell a vadásznak. Jó lenne, ha a a Vajdaságban a vadászturizmus olyan szinten alakulna, hogy az abból bejövő pénzzel a terepet rendezni lehessen, a vadállományt fellendíteni, az egyéb szolgáltatásokat kibővíteni. De sajnálatos módon azzal kell szembesülni, hogy Szerbia egyenlőre még nem úniós tagállam, így a kilőtt vad húsát nem szállíthatja ki a vendég, így jelentős bevételtől esik el az egyesület és az ország.
A temerini vadászegyesület tagsága egész évben gondot visel a vadállományról, főleg a téli hónapokban, amikor az erdős részeken kevés az eledel.  A vadászok rendszeresen etenek, kukoricát és más magvakat szórnak ki az állatoknak. A becslések szerint jóval megcsappant a vadállomány, ami nem csak az orvvadászat, hanem az intenzív mezőgazdasági termelés következménye is. Ugyanis a réteket sok helyen felszántják a gazdák, haszonnövény termelésre fodítják, így a természets élőhelyek elvesznek, ahol a kisebb állatok meghózódhatnak. Jó lenne, ha államilag több figyelmet szentelnének a vadászatra, a benne rejlő lehetőségekre, hiszen a biodiverzitás és az ökoszisztéma fenntartása miatt rendkívül fontos lenne tiszteletben tartani a természetet.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Betyárkodás a bácskai Ludason

    Október elején igazi betyáros hangulat vette birtokába az Észak – Bácskai homokvidék egyik kis települését, a magyar határhoz közel eső Ludast. Ugyanis kilencedik alkalommal rendeztek Betyárnapot

     
  • Handmade by Ivi

    Ivi design, TájGazda

    Már az ókori egyiptomiak és különböző afrikai törzsek tagjai is égettek fára bizonyos motívumokat. E díszítési is kifejezésforma azóta lényeges technikai fejlődésen ment keresztül, így alakult ki a ma ismert pirográfia.

     
  • Judy Kosarak

    Judit Felvidék Galántai járásában él, mióta külföldi munkájából anyasági szabadságra tért haza. Jelenleg három hónapos kisfiával van otthon. Emellett körülbelül hat éve pedignádból készít különböző fonott kosarakat,

     
  • Az Al-Duna gyöngyszemei (1. rész)

    Al-Duna, TájGazda

    Európa második legnagyobb folyója mintegy 2850 kilométer hosszú. Nem hiába nevezik a nemzetek folyójának, hiszen  Németországtól Romániáig 10 országot köt össze. Ez a Duna.

     
  • Napraforgó, amely mindig a Nap felé fordul

    Napraforgó, TájGazda

    A minap a határban jártam, hogy megnézzem milyen az idei búzánk. A parcellához vezető után volt szerencsém néhány helyen megcsodálni a nyár egyik nagy kedvenc növényét,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére