A temerini vadászegyesület, TájGazda

Az igazi, vérbeli vadász nem puskával jár – mondják azok a vadászok, akik nem csak tanulták, hanem talán beleszülettek a mesterségbe. Számukra az erdő, a természet és a vadállomány

nem pusztán csak célpont, hanem maga az élet. Tóth Rudolf, a temerini vadászegyesület alelnöke így mesél a természettel, a vadászattal való kapcsolatáról. Szobájába belépve igazi kincsesládára bukkanunk, hiszen a harminc év alatt összegyűjtött trófeák, agancsok, preparált állatok és persze a serlegek, kitűntetések sora ott díszeleg a falon, az almáriumon. Igazi vadász-szobának örvend a büszke mester, mert itt megmutathatja mindazt a rengeteg szép emléket, pillanatot, amit az évtizedek során gyűjtött. Apai ágról már öregapja is vadászattal foglalkozott, így nem volt kérdés, hogy öt évesen hol is tölti a vasárnapokat. Első vadászatára és lövésére is emlékszik, gyerekként még csak nyúlra lőtt, de az évek múlásával a nagyobb vadakkal is szembenézett. Rókát, vaddisznót, dámszarvast sorakoztatott ki. Szívesen jár külföldre vadászni, bár elmondása szerint nem a legolcsóbb sportnak minősül a vadászat. Csak az évi tagság pár száz euróra rúg ki, no meg a kilőtt vad után is fizetnie kell a vadásznak. Jó lenne, ha a a Vajdaságban a vadászturizmus olyan szinten alakulna, hogy az abból bejövő pénzzel a terepet rendezni lehessen, a vadállományt fellendíteni, az egyéb szolgáltatásokat kibővíteni. De sajnálatos módon azzal kell szembesülni, hogy Szerbia egyenlőre még nem úniós tagállam, így a kilőtt vad húsát nem szállíthatja ki a vendég, így jelentős bevételtől esik el az egyesület és az ország.
A temerini vadászegyesület tagsága egész évben gondot visel a vadállományról, főleg a téli hónapokban, amikor az erdős részeken kevés az eledel.  A vadászok rendszeresen etenek, kukoricát és más magvakat szórnak ki az állatoknak. A becslések szerint jóval megcsappant a vadállomány, ami nem csak az orvvadászat, hanem az intenzív mezőgazdasági termelés következménye is. Ugyanis a réteket sok helyen felszántják a gazdák, haszonnövény termelésre fodítják, így a természets élőhelyek elvesznek, ahol a kisebb állatok meghózódhatnak. Jó lenne, ha államilag több figyelmet szentelnének a vadászatra, a benne rejlő lehetőségekre, hiszen a biodiverzitás és az ökoszisztéma fenntartása miatt rendkívül fontos lenne tiszteletben tartani a természetet.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Egyszemélyes szanatórium Dégen

    Hollandház, Dég, TájGazda

    Ha Fejér megyében járunk és Dég községébe érünk számos információs táblán láthatjuk kifüggesztve, hogy itt bizony látnivalók sokasága vár ránk. A helyről a legtöbbünknek a Festetics család kastélya jut eszünkbe,

     
  • A mediterrán hangulatú bányatónk

    Rudabánya, TájGazda

    Rudabánya városa több szempontból is hazánk egyik legérdekesebb helye. Itt található a világhírű Rudapithecus hungaricus őslénytani lelőhely, a bányászattörténeti múzeum és a meseszép,

     
  • Storcz Botond a kolbászfesztiválon

    Rióban az aranyakat, Békéscsabán a kolbászokat számolta. Kollégák jelentették, hogy a magyar kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya Storcz Botond, a békési kajak-kenu klub vendégeként

     
  • Fischer Erzsébet selyemkendői

    Fischer Erzsébet selyemkendői, TájGazda

    Fischer Erzsébet a felvidéki, vágsellyei járásban található Pereden él és dolgozik. Családi vállalkozásukban könyveléssel, illetve adminisztrációs munkákkal foglalkozik, emellett körülbelül hat évvel ezelőtt

     
  • Szőgyéni varrósarok

    Skrován Éva születése óta Szőgyénben él, Felvidéken. Férjével itt alapítottak családot, és itt is dolgozik egy gyárban, már tizenkét éve. Munkája mellett egyedi babatakarókat, játékokat, táskákat, párnákat

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére