A temerini vadászegyesület, TájGazda

Az igazi, vérbeli vadász nem puskával jár – mondják azok a vadászok, akik nem csak tanulták, hanem talán beleszülettek a mesterségbe. Számukra az erdő, a természet és a vadállomány

nem pusztán csak célpont, hanem maga az élet. Tóth Rudolf, a temerini vadászegyesület alelnöke így mesél a természettel, a vadászattal való kapcsolatáról. Szobájába belépve igazi kincsesládára bukkanunk, hiszen a harminc év alatt összegyűjtött trófeák, agancsok, preparált állatok és persze a serlegek, kitűntetések sora ott díszeleg a falon, az almáriumon. Igazi vadász-szobának örvend a büszke mester, mert itt megmutathatja mindazt a rengeteg szép emléket, pillanatot, amit az évtizedek során gyűjtött. Apai ágról már öregapja is vadászattal foglalkozott, így nem volt kérdés, hogy öt évesen hol is tölti a vasárnapokat. Első vadászatára és lövésére is emlékszik, gyerekként még csak nyúlra lőtt, de az évek múlásával a nagyobb vadakkal is szembenézett. Rókát, vaddisznót, dámszarvast sorakoztatott ki. Szívesen jár külföldre vadászni, bár elmondása szerint nem a legolcsóbb sportnak minősül a vadászat. Csak az évi tagság pár száz euróra rúg ki, no meg a kilőtt vad után is fizetnie kell a vadásznak. Jó lenne, ha a a Vajdaságban a vadászturizmus olyan szinten alakulna, hogy az abból bejövő pénzzel a terepet rendezni lehessen, a vadállományt fellendíteni, az egyéb szolgáltatásokat kibővíteni. De sajnálatos módon azzal kell szembesülni, hogy Szerbia egyenlőre még nem úniós tagállam, így a kilőtt vad húsát nem szállíthatja ki a vendég, így jelentős bevételtől esik el az egyesület és az ország.
A temerini vadászegyesület tagsága egész évben gondot visel a vadállományról, főleg a téli hónapokban, amikor az erdős részeken kevés az eledel.  A vadászok rendszeresen etenek, kukoricát és más magvakat szórnak ki az állatoknak. A becslések szerint jóval megcsappant a vadállomány, ami nem csak az orvvadászat, hanem az intenzív mezőgazdasági termelés következménye is. Ugyanis a réteket sok helyen felszántják a gazdák, haszonnövény termelésre fodítják, így a természets élőhelyek elvesznek, ahol a kisebb állatok meghózódhatnak. Jó lenne, ha államilag több figyelmet szentelnének a vadászatra, a benne rejlő lehetőségekre, hiszen a biodiverzitás és az ökoszisztéma fenntartása miatt rendkívül fontos lenne tiszteletben tartani a természetet.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • „Szlovákia legrégebbi műemléke”

    Deáki (szlovákul Diakovce) felvidéki község, a Nyitrai kerület Vágsellyei járásában. A járási központtól mintegy 2 km-re terül el, délnyugati irányban.

     
  • Pazar kilátás egy bazaltvulkánról

    Hegyestű - tájérintő, TájGazda

    Hegyestű, avagy a tanúhegynek is nevezett természeti értékünk 337 méter magasan fekszik a Káli-medencében, Zánka és Monoszló között. E kivételes képződmény hazánkban egyedülálló

     
  • A lőcsei városháza

    A lőcsei városháza, TájGazda

    Lőcse az egykori Szepesi vármegye székhelye és legjelentősebb települése volt. Jelenleg a szlovákiai Eperjesi Kerület Lőcsei járásának székhelye. Története a 13. században kezdődik,

     
  • Fára festett Homoród-menti minták

    Bencze Ilona vallástanárként dolgozik, mellette húsz éve festi már a bútorokat Székelyudvarhelyen. Kézműves családba született, ahol gyapjúval foglalkoztak. Ilona „véletlenül” kezdett el festeni.

     
  • A hungarikumok közé tartozó rejtélyes kaptárkövek

    A hungarikumok közé tartozó rejtélyes kaptárkövek, TájGazda

    Vajon mi célt szolgálhattak e misztikus fülkék? Titkukat a mai napig nem tudták pontosan megfejteni. Több feltevés is felvetődött a kutatásaik során. Bartalos Gyula szerint ősi síremlékek,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére