Gyulai kolbász az északi sarkkörön is kapható, TájGazda

És akkor a gyulai hentesek ecsetet, festéket, kefét ragadtak, és hozzáláttak. Hozzáláttak a munkához. Először is birtokba vették a Kétegyházi út sarkán üresen álló, önkormányzati segítséggel felújított

egykori közvágóhíd épületét. Másodszor az időközben visszakerült húsipari kiállítás anyagát kezdték el felújítani, kicsinosítani, kiállításra alkalmassá tenni. Ki kellett tenniük magukért, mert nagyon csekély (jelképes) térítés ellenében kapták meg az épületet, azért, hogy a legautentikusabb helyszínen tudják bemutatni a méltán világhírnévre szert tett gyulai hentesek életét. Legyen a jelenkor méltó a városnak világhírnevet hozó elődökhöz, a Gyulai Kolbász feltalálóihoz! Erre a feladatra vállalkoztak. Ugyanis akkor, 2008-ban a gyulai húsipar tárgyi emlékeit Békéscsabán, a Munkácsy Mihály múzeumban lehetett megnézni. Ezért a hentesek egyesületet alakítottak, mert korábban egyesület sem volt, sőt nem volt Gyulán olyan szervezet, társulás, helytörténész, aki, amely gondozta volna a világhírű húsipar emlékét. Az egyesület vállalta a kiállítás anyagának elkészítését, a kiállítás megszervezését, és folyamatos fejlesztését. Az események ezután felgyorsultak. Az önkormányzat 2008. március 27-ei testületi ülésén egyhangú szavazással döntött: öt évre az egyesület megkapja az egykori vágóhíd épület használati jogát. Az épület felújítása június közepére készült el, a tárgyak július végére visszakerültek Békéscsabáról Gyulára. Ezután hozzáláttak az eszközök tisztításához, felújításához. A kiállítás megnyitására 2008. október 1-én, a gyulai húsipar 140 éves évfordulóján tartottuk meg. A kiállítás azóta folyamatosan bővül, már kétszer annyi tárgyuk van, mint az induláskor. Elvük, hogy semmit nem vásárolnak, de mindent elfogadnak, felújítanak és vigyáznak rá. Az állandó kiállítás egyre népszerűbb, évente folyamatosan növekvő, többezres látogatottságot regisztrálnak. A hentesek gyulai egyesülete azonban nem csak a múlttal, a jelennel is intenzíven foglalkozik. Ők hozták létre a Gyulai Kolbász és Sódar Mustra fesztivált 2009-ben. Először a Gyulai Pálinkafesztivál részeként, aztán önállóan az Almássy Kastélyban, és régóta megtöltik a gyulai Várkertet is. A fesztiváljuk időpontja a húsvéthoz igazodik, többek között azért is, mert a húsból hagyományosan készült füstölt árukra kívánjuk felhívni vendégeink figyelmét. A sódar mustra mellett bekapcsolódtak az akkor már nyolc éves múltra visszatekintő Gyulai Böllérnapok szervezésébe is, mert a korábban nagy lendülettel elindult fesztiválnak már nem volt igazán gazdája, a hentesek egyesületének pedig teljesen a profiljába vágott. Életet leheltek bele, ma már újra az egyik gasztronómiai attrakciója a fürdővárosnak.  
A Gyulai Kolbász kitalálója ifj. Balogh József volt, aki az 1910-es világkiállításon Brüsszelben aranydiplomát nyert a kolbásszal, és ugyancsak aranydiplomás lett Stéberl András 1935-ben, szintén Brüsszelben. A Gyulai Kolbász az ő munkájuk gyümölcse. Ifj. Balogh József kísérletezte ki a receptet, az érlelést, Stéberl András pedig a kolbász nagybani gyártásához tett elévülhetetlen érdemeket, ő építette fel a Béke sugárúti üzemet. Ezekre a gyökerekre hivatott vigyázni és életben tartani a tiszteletet, erre vállalkozott a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete. A Gyulai Kolbász feltalálása óta nem hogy nagy utat tett meg, de egyenesen világhírnevet szerzet magának és a városnak. Ez biztos, mert még az Északi Sarkkörön túl is találkozott a Gyulai Kolbásszal egy élelmiszerboltban egyik honfitársunk…
www.gyulaihentesek.hu

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Ferences-rendi templom Pozsony Óvárosában

    Pozsony már középkorban lakott elővárosát, mely a város történelmi magvát és az azt övező negyedeket foglalja magába, Óvárosnak nevezzük. Ez a város központja, rengeteg látnivalóval.

     
  • Az örök túlélő

    Jáki templom, Tájgazda

    Annak ellenére, hogy török hadjárat, tűzvész, villámcsapás, vihar sújtotta e monumentális, Európa szerte híres templomunkat, a mai napig büszkén áll a Sorok- patak völgyének fennsíkján.

     
  • Egykoron víztorony - ma lakóház

    Nem tudom miért, de engem mindig elbűvölnek a víztornyok. Főként azok, amelyek az 1900-as évek környékén épültek fel. Elgondolkodtatnak, hogy miként, hogyan is tudták

     
  • Brikk: a variáció tárháza végtelen

    Brikk építőjáték, TájGazda

    Mikor gyerek voltam, imádtam az olyan játékokat, amelyekből építeni lehetett. Csak a képzeletemen múlott, hogy milyen dolgok öltenek alakot belőle. Bárhogyan lehetett kombinálni az egyes elemeket

     
  • A természetes antibiotikum - a ludasi fokhagyma

    Kertészeiről, állattenyésztőiről és gyümölcstermelőiről  ismert Ludas, melynek neve már 1335-ben megtalálható az írásokban. Az 1740-es években szegedi dohánykertészek települtek meg itt, akik 1750 körül

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére