Gyulai kolbász az északi sarkkörön is kapható, TájGazda

És akkor a gyulai hentesek ecsetet, festéket, kefét ragadtak, és hozzáláttak. Hozzáláttak a munkához. Először is birtokba vették a Kétegyházi út sarkán üresen álló, önkormányzati segítséggel felújított

egykori közvágóhíd épületét. Másodszor az időközben visszakerült húsipari kiállítás anyagát kezdték el felújítani, kicsinosítani, kiállításra alkalmassá tenni. Ki kellett tenniük magukért, mert nagyon csekély (jelképes) térítés ellenében kapták meg az épületet, azért, hogy a legautentikusabb helyszínen tudják bemutatni a méltán világhírnévre szert tett gyulai hentesek életét. Legyen a jelenkor méltó a városnak világhírnevet hozó elődökhöz, a Gyulai Kolbász feltalálóihoz! Erre a feladatra vállalkoztak. Ugyanis akkor, 2008-ban a gyulai húsipar tárgyi emlékeit Békéscsabán, a Munkácsy Mihály múzeumban lehetett megnézni. Ezért a hentesek egyesületet alakítottak, mert korábban egyesület sem volt, sőt nem volt Gyulán olyan szervezet, társulás, helytörténész, aki, amely gondozta volna a világhírű húsipar emlékét. Az egyesület vállalta a kiállítás anyagának elkészítését, a kiállítás megszervezését, és folyamatos fejlesztését. Az események ezután felgyorsultak. Az önkormányzat 2008. március 27-ei testületi ülésén egyhangú szavazással döntött: öt évre az egyesület megkapja az egykori vágóhíd épület használati jogát. Az épület felújítása június közepére készült el, a tárgyak július végére visszakerültek Békéscsabáról Gyulára. Ezután hozzáláttak az eszközök tisztításához, felújításához. A kiállítás megnyitására 2008. október 1-én, a gyulai húsipar 140 éves évfordulóján tartottuk meg. A kiállítás azóta folyamatosan bővül, már kétszer annyi tárgyuk van, mint az induláskor. Elvük, hogy semmit nem vásárolnak, de mindent elfogadnak, felújítanak és vigyáznak rá. Az állandó kiállítás egyre népszerűbb, évente folyamatosan növekvő, többezres látogatottságot regisztrálnak. A hentesek gyulai egyesülete azonban nem csak a múlttal, a jelennel is intenzíven foglalkozik. Ők hozták létre a Gyulai Kolbász és Sódar Mustra fesztivált 2009-ben. Először a Gyulai Pálinkafesztivál részeként, aztán önállóan az Almássy Kastélyban, és régóta megtöltik a gyulai Várkertet is. A fesztiváljuk időpontja a húsvéthoz igazodik, többek között azért is, mert a húsból hagyományosan készült füstölt árukra kívánjuk felhívni vendégeink figyelmét. A sódar mustra mellett bekapcsolódtak az akkor már nyolc éves múltra visszatekintő Gyulai Böllérnapok szervezésébe is, mert a korábban nagy lendülettel elindult fesztiválnak már nem volt igazán gazdája, a hentesek egyesületének pedig teljesen a profiljába vágott. Életet leheltek bele, ma már újra az egyik gasztronómiai attrakciója a fürdővárosnak.  
A Gyulai Kolbász kitalálója ifj. Balogh József volt, aki az 1910-es világkiállításon Brüsszelben aranydiplomát nyert a kolbásszal, és ugyancsak aranydiplomás lett Stéberl András 1935-ben, szintén Brüsszelben. A Gyulai Kolbász az ő munkájuk gyümölcse. Ifj. Balogh József kísérletezte ki a receptet, az érlelést, Stéberl András pedig a kolbász nagybani gyártásához tett elévülhetetlen érdemeket, ő építette fel a Béke sugárúti üzemet. Ezekre a gyökerekre hivatott vigyázni és életben tartani a tiszteletet, erre vállalkozott a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete. A Gyulai Kolbász feltalálása óta nem hogy nagy utat tett meg, de egyenesen világhírnevet szerzet magának és a városnak. Ez biztos, mert még az Északi Sarkkörön túl is találkozott a Gyulai Kolbásszal egy élelmiszerboltban egyik honfitársunk…
www.gyulaihentesek.hu

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • Academia Istropolitana

    A Pozsonyban jelenleg is megtalálható Academia Istropolitana a mai Szlovákia területén található legrégebbi egyetem, melyet egyben a történelmi Magyarország első ilyennemű oktatási intézményei

     
  • Királyi iskolatáska

    Reybag, TájGazda

    A felvidéki Zselízen élő Csenger Tibor és felesége Mária mintegy tíz éve alapította iskola- és irodaszerek forgalmazásával foglalkozó családi vállalkozását, ahol lányuk Adrienn és öccse – akit szintén Tibornak hívnak

     
  • Hobbyból vállalkozás

    Mézeskalácsok Óbecséről, TájGazda

    A Délvidéken, Vajdaságban nem ismeretlen a mézeskalács fogalma. A városi ember számára a vásárokban található szív alakú piros vagy feldíszített kalácska jelenti a mézeskalácsot, illetve a vásárfiát.

     
  • A Pilis kapuja, Pilisszántó

    Pilisszantó, TájGazda

    Kicsiny falu a festői Pilis hegységben. Budapesttől és Esztergomtól egyaránt 20 km távolságra lévő település. Az itt fellelhető botanikai és geológiai ritkaságok, értékek miatt a környező területet

     
  • A marosillyei Bornemissza-kúria

    A marosillyei Bornemissza-kúria

    A dicsőséges magyar múlt hírnökei az egész Kárpát-medencében a kastélyok, kúriák és udvarházak. Ezek az épületek még akkor is mesélnek, ha nem méltó módon gondozzák őket, ha romosan várják a feltámadást.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére