Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A makói szíjgyártó és a (Mercedes) Benz Viktória, TájGazda

Karl Fridrich Benz 1871-ben tette le a Mercedes Benz autógyár alapjait, amelyhez 1890-ben csatlakozott Gottlieb Daimler és Wihelm Maybach is. Az akkor még Benz Motor Company néven működő vállalat

1892 és 1898 között már nagy szériában gyártotta a Benz Viktória típusú autót, amelyik Németországban nagyon népszerű lett, hat év alatt sokat eladtak belőle. Az autó Karl Benz lányának nevét viselte. Erről a hírről akár értesülhetett is Makón Lenhardt János (+) szíjgyártó mester. Lehet, hogy tudott róla, lehet, hogy nem, egy dolog azonban biztos: a Lenhard család által 1873-ban alapított szíjgyártó műhelynek a XXI. században volt köze egy Benz Viktória autóhoz. Öt évvel ezelőtt, 2012-ben ugyanis különös kéréssel kopogtatott a makói szíjgyártó mester, népi iparművész műhelyének ajtaján egy magyar autórestaurátor. Elvállalta egy 1897-ben gyártott Benz Viktória felújítását, mert Németországban nem vállalták el. Lenhardt Béla (67), a szíjgyártó dinasztia negyedik tagja pedig elvállalta az autó bőrös munkáit. Az Benz Viktória még fakerekes kocsi volt, leginkább egy hintóhoz hasonlított, de már nem lovak húzták, hanem motor hajtotta. A fellépője egybe volt építve a sárvédővel, kovácsoltvasból készült. Az volt kérés, hogy a sárvédőt vonjuk be bőrrel. Sikerült megoldaniuk, de nem volt egyszerű. Először is különleges, sokszorosan hajlított szerkezet volt, másodszor pedig kemény bőrrel kellett bevonni, hogy tartós legyen. Makón és környékén ma már ők az egyetlen szíjgyártók, akik hivatalos vállalkozóként dolgoznak. Igaz ők akkor is maszekok maradtak, amikor a városban megalakult a Szíjgyártó Ipari Ktsz, mert nem léptek be a közösbe. Tudomásul vették, hogy a konkurencia ettől kezdve nem egy mási szíjgyártó műhely lesz, hanem egy egész vállalat. A XIX-XX. század fordulóján fénykorát élte a szakma.  A szállítás, a mezőgazdaság és a hadsereg is lovakkal dolgozott, nagyon sok lószerszámra, szíjgyártó termékre volt szükség. De az ipar is rengeteg bőr hajtószíjat használt. És akkor még nem beszéltünk a vadászokról. Ipar, mezőgazdaság, katonaság tömeges felhasználók voltak, virágzott a mesterség. A motorizáció terjedésével egyszerűen megszűnt a lovak szerepe a mezőgazdaságban, hadseregben és a szállításban is. Drasztikusan lecsökkentek a megrendelések, ekkor fejlődött ki a szakmából a bőrdíszművesség. Például a focilabdákat évtizedekig bőrből készítették. A második világháború után a ló szitokszó volt, mert az úri világra utalt, lószerszámokra, lovaglással, lótartással kapcsolatos bőreszközökre egyszerűen nem volt szükség. Ebben az időszakban javításokból, egyedi megrendelésekből tartotta fenn magát a Lenhardt család. A hét szűk esztendő a hetvenes évek közepéig tartott. Akkor indult be az idegenforgalom és a lovas turizmus és lett egyre népszerűbb a kutyatartás is. Lett keletje a termékeiknek, hiszen ők meghatározó tagjai voltak a világhírű magyar lószerszámgyártásnak is.  Voltak ügyfeleik Németországból, Ausztriából, Olaszországból, Franciaországból, sőt, Dél-Afrikából is. Mostanában Romániából, Szerbiából számíthatnak külföldi vásárlókra. Aztán a rendszerváltással együtt járt az újabb szakmai válság. A távol-keleti termékek egyeduralma és a textilipar fejlődése teljesen kiszorították őket a kutyapiacról, ma már ők is árulnak ilyen pórázokat, ha egy kutyás bemegy hozzájuk, mégse menjen el üres kézzel. A jelenkor kihívásainak új termékekkel, új szolgáltatásokkal igyekeznek megfelelni. Például a derékszíjak. A kész övek mellett vannak különböző hosszúságú és színű szíjak előkészítve csat és lyukak nélkül. A vásárló választhat magának csatot, és együtt kijelölhetjük a lyukakat is. Így teljesen a vevő igényei szerint tudjuk elkészíteni az övet. Méretre gyártott kutya és a lószerszámokat is csak mi tudunk gyártani. A honlapunkon van egy ló mérettáblázat, a megrendelő leméri lován az ott megadott méreteket és elküldi nekünk például emailban, mi az alapján elkészítjük a kért szerszámot. Leggyakrabban marhabőrből illetve bivalybőrrel dolgoznak. Miután Lenhardt Béla (71) és fia Béla együtt dolgoznak, a dinasztia tehát továbbél, de már látszanak a távoli jövő szíjgyártói is, hiszen a kisiskolás unokák szintén otthonosan mozognak az üzletben. A bőr semmihez sem hasonlító illatát pedig születésük pillanatától kezdve orrukban érzik.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Kis földterület – tarka növényzet

    Kis földterület, TájGazda

    Milyen megélhetést nyújt a gazdának a 7 holdas termőföld, amikor a gabonatermelők  száz holdakban mérik a fejlődést  szavatoló gazdaságot. A szerkezetváltás, ami a kertészetre és a gyümölcstermelésre irányul,

     
  • Az organikus termelés kihívásai

    Organikus termelés, TájGazda

    A növényi betegségek és kártevők elszaporodása egyre nagyobb gondot okoz a növénytermelőknek és a gyümölcstermelőknek. Eluralkodott vélemény szerint vegyszeres kezelés nélkül eredménytelen a termelés,

     
  • Szlovákia egyetlen úszómalma

    Gútai malom, Tájérintő-TájGazda

    A Csallóköz számos kulturális, természetvédelmi érdekességet, értéket rejt magában. Ilyen a délnyugati részén, Gúta városának szélén található úszó vízimalom és köré épült komplexum is.

     
  • Kárpátalja is őrzi értékeit

     Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesületet (KNE) , TájGazda

    A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesületet (KNE) 2011-ben jött létre azzal a céllal, hogy felkutassa, továbbadja, népszerűsítse a kárpátaljai magyarság tárgyi és szellemi értékeit,

     
  • A rejtélyes fehér mák

    Fehér mák, TájGazda

    Egy korábbi cikkünkben számoltunk be a kék mákról és számos pozitív hatásairól (A fiatalos erőnlét elixírje). A hozzászólások között olvastam a fehér mák említését.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére