Az újrahasznosítás fontossága a nagyvárosban, TájGazda

Tudták azt, hogy egy tonna régi újságpapír feldolgozásával 17 fát lehet megmenteni?  A becslések szerint Szerbiában több száz, sőt ezer tonna olyan hulladék vész kárba, ami jól felállított rendszerrel

és feldolgozással újrahasznosítható, így a környezet is óvható és megújuló energiához lehetne jutni.  Szerbia Unióhoz való csatlakozási tárgyalásai alatt szó van arról is, hogy sürgősen meg kell oldani a hulladék-problémát és az újrahasznosításban keresni a lehetőséget.
Újvidéknek mintegy 400 ezer lakosa van, akik naponta több tonna szemetet is termelnek. Nem mindegy azonban, hogy a szemét nagyobb hányada hol és mi módon végzi. Bár a balkáni mentalitás túlnyomórészt uralkodóban van, az előírásoknak, és a törvényeknek megfelelni muszáj lesz, ezért történnek előrelépések.  Alig pár hónapja egyedi kukás kocsik járják a várost és szedik össze azt a szemetet, amit a polgárok a háztartásokban szelektíven gyűjtenek és külön jelzéssel ellátott kukába dobnak. Az Újvidéken felgyülemlett hulladék mindössze 5-10 tonna kerül újrahasznosításra. Míg a nyugati országokban a szemét, bármilyen eredetű is legyen, csaknem 85-90 százalékát újrahasznosítják, addig Szerbiában ez az arány 1 százalék körül alakul és csupán a pillepalack és a hulladék papír összegyűjtésére korlátozódik. A Városi Tisztasági Közvállalat dolgozta ki azt a tervet, amely értelmében nem csak a városi, hanem a peremvárosi háztartásokban is bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést. Ezzel a város központjában élő újvidékiek lehetőséget kaptak arra, hogy szelektíven gyűjtsék a háztartásban keletkezett hulladékot. Az elképzelés szerint ők a saját otthonaikban külön gyűjtik a papírt, a pille-palackot, a konzervdobozokat és az alumínium dobozokat, valamint az üveget. Ezt egy külön felirattal ellátott konténerbe dobhatják, ahonnan a vállalat új típusú szemeteskocsija elszállítja a központi szemét-lerakó helyre, ahol további válogatásra kerül sor, és az alapanyagot így felkínálják a bejegyzett feldolgozóknak.  A tervek szerint 2017-ben fokozatosan kibővítik a szelektált hulladék begyűjtésére szolgáló konténer-szigetek kiépítését a városban. A peremvárosi területeken viszont más módon oldják ezt meg a hulladék szétválogatását: a háztartások különböző színű kukákat kapnak, amelyekbe szelektíven gyűjthetik a szemetet.
Országszerte egyre több olyan egyesület alakul, akik tennének a környezetvédelemért, az újrahasznosításért, és igyekeznek rámutatni arra, hogy nem minden hulladék szemét, hanem jó alapanyag is lehet a feldolgozásban. A Fiatal Mérnökök Egyesülete a nemrég az Újvidéki Őszi Kiállításon papírgyűjtési akciót hirdetett. A tudatos polgárok, akik egy meghatározott mennyiségű papírt adtak át, virágot és facsemetét kaptak jutalmul. A polgárok környezettudatossága ugyan nő, de hiányosságok is észlelhetők az újrahasznosításban. Nincs megfelelő rendszer felállítva, hiányoznak a feldolgozók, és még távol áll a hulladék szakszerű begyűjtése is. A polgárok szívesen hajlanak az újrahasznosítás felé, de nincs megfelelő rendszer annak alkalmazására. Ha kiépül a rendszer, akkor a környezettudatos tevékenység és a szelektív hulladékgyűjtés is zökkenő mentesebb és tudatosabb lesz.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Csuhéfalvi életképek

    Csuhéfalvi életképek, TájGazda

    A tiszabökényi Danku Margitka néni egy egyedi módot talált arra, hogy a kárpátaljai ember mindennapjait bemutassa. Margitka néni két éve kezdett el csuhéból életképeket alkotni, de már korábban

     
  • A marosillyei Bornemissza-kúria

    A marosillyei Bornemissza-kúria

    A dicsőséges magyar múlt hírnökei az egész Kárpát-medencében a kastélyok, kúriák és udvarházak. Ezek az épületek még akkor is mesélnek, ha nem méltó módon gondozzák őket, ha romosan várják a feltámadást.

     
  • Veroni papírfonásai

    Vígh Veronika Felvidéken, pontosabban a Dunaszerdahelyi járás Nagymegyer városában él. Itt is dolgozik eladóként, egy cipőboltban. Emellett, ha teheti, szívesen foglalkozik papírfonással

     
  • A hagyatékok megmentése

    Az ember lelke mélyén visszavágyik abba a környezetbe/közösségbe, amelyből kiszakadt vagy megpróbált hátat fordítani neki a jobbat, a kényelmesebbet keresve. Fejes Endre és felesége Ágnes

     
  • Őseink hagyatékának megmentése

    Egy-egy falu életében fontos helyet foglal el a tájház vagy a tájszoba. A be nem avatottak némi túlzással falumúzeumnak is nevezik. Elvezet a múltba, használati tárgyai és gazdálkodási eszközeit menti a feledéstől,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére