Az újrahasznosítás fontossága a nagyvárosban, TájGazda

Tudták azt, hogy egy tonna régi újságpapír feldolgozásával 17 fát lehet megmenteni?  A becslések szerint Szerbiában több száz, sőt ezer tonna olyan hulladék vész kárba, ami jól felállított rendszerrel

és feldolgozással újrahasznosítható, így a környezet is óvható és megújuló energiához lehetne jutni.  Szerbia Unióhoz való csatlakozási tárgyalásai alatt szó van arról is, hogy sürgősen meg kell oldani a hulladék-problémát és az újrahasznosításban keresni a lehetőséget.
Újvidéknek mintegy 400 ezer lakosa van, akik naponta több tonna szemetet is termelnek. Nem mindegy azonban, hogy a szemét nagyobb hányada hol és mi módon végzi. Bár a balkáni mentalitás túlnyomórészt uralkodóban van, az előírásoknak, és a törvényeknek megfelelni muszáj lesz, ezért történnek előrelépések.  Alig pár hónapja egyedi kukás kocsik járják a várost és szedik össze azt a szemetet, amit a polgárok a háztartásokban szelektíven gyűjtenek és külön jelzéssel ellátott kukába dobnak. Az Újvidéken felgyülemlett hulladék mindössze 5-10 tonna kerül újrahasznosításra. Míg a nyugati országokban a szemét, bármilyen eredetű is legyen, csaknem 85-90 százalékát újrahasznosítják, addig Szerbiában ez az arány 1 százalék körül alakul és csupán a pillepalack és a hulladék papír összegyűjtésére korlátozódik. A Városi Tisztasági Közvállalat dolgozta ki azt a tervet, amely értelmében nem csak a városi, hanem a peremvárosi háztartásokban is bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést. Ezzel a város központjában élő újvidékiek lehetőséget kaptak arra, hogy szelektíven gyűjtsék a háztartásban keletkezett hulladékot. Az elképzelés szerint ők a saját otthonaikban külön gyűjtik a papírt, a pille-palackot, a konzervdobozokat és az alumínium dobozokat, valamint az üveget. Ezt egy külön felirattal ellátott konténerbe dobhatják, ahonnan a vállalat új típusú szemeteskocsija elszállítja a központi szemét-lerakó helyre, ahol további válogatásra kerül sor, és az alapanyagot így felkínálják a bejegyzett feldolgozóknak.  A tervek szerint 2017-ben fokozatosan kibővítik a szelektált hulladék begyűjtésére szolgáló konténer-szigetek kiépítését a városban. A peremvárosi területeken viszont más módon oldják ezt meg a hulladék szétválogatását: a háztartások különböző színű kukákat kapnak, amelyekbe szelektíven gyűjthetik a szemetet.
Országszerte egyre több olyan egyesület alakul, akik tennének a környezetvédelemért, az újrahasznosításért, és igyekeznek rámutatni arra, hogy nem minden hulladék szemét, hanem jó alapanyag is lehet a feldolgozásban. A Fiatal Mérnökök Egyesülete a nemrég az Újvidéki Őszi Kiállításon papírgyűjtési akciót hirdetett. A tudatos polgárok, akik egy meghatározott mennyiségű papírt adtak át, virágot és facsemetét kaptak jutalmul. A polgárok környezettudatossága ugyan nő, de hiányosságok is észlelhetők az újrahasznosításban. Nincs megfelelő rendszer felállítva, hiányoznak a feldolgozók, és még távol áll a hulladék szakszerű begyűjtése is. A polgárok szívesen hajlanak az újrahasznosítás felé, de nincs megfelelő rendszer annak alkalmazására. Ha kiépül a rendszer, akkor a környezettudatos tevékenység és a szelektív hulladékgyűjtés is zökkenő mentesebb és tudatosabb lesz.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Néptáncmozgalom a Vajdaságban

    Néptáncmozgalom a Vajdaságban, TájGazda

    Kiss Zsélykó – Zsiga néptáncoktató neve Vajdaság – szerte nem ismeretlen, hiszen 25 éve a szakmában tevékenykedve  teszi a hagyományőrzést, a néptácmozgalom népszerűsítését.

     
  • Bethlen Gábor szülőháza

    Bethlen Gábor szülőháza, TájGazda

    A Dévai Szent Ferenc Alapítvány a marosillyei Veres-bástya tulajdonosaként minden nyáron megnyitja az érdeklődők előtt a Bethlen Gábor tiszteletére és örök emlékezetére nevet viselő kiállítást.

     
  • Kárpátalja - Ökörmezői Járás - Színevéri tó

    TájGazda, Szinevéri tó

    Minden turisztikai helynek, így Színevérnek is megvan a maga központja, szíve csücske, ez pedig nem más, mint a Szinevéri tó. Szokták mondani róla, hogy Kárpátalja gyöngyszeme.

     
  • Az örömet és bánatot is belevarrni

    Az örömet és bánatot is belevarrni, TájGazda

    A Marosvásárhelyen élő György Gizella elsősorban varrottasokat készít. Nyugdíjba vonulása után, bő tíz évvel ezelőtt kezdett el intenzívebben kézimunkázni. Mindig is szerette, a lakása tele van vele,

     
  • A kajszi jövője

    A kajszi jövője, TájGazda

    Szerbia kiviteli nagy lehetőségét a gyümölcs- és a zöldségnövény termelés jelenti. Köztársasági szinten a termőterületnek alig 5%-át foglalják el a gyümölcs-ültetvények. A szerkezetben a szilva, az alma és a málna

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére