Az újrahasznosítás fontossága a nagyvárosban, TájGazda

Tudták azt, hogy egy tonna régi újságpapír feldolgozásával 17 fát lehet megmenteni?  A becslések szerint Szerbiában több száz, sőt ezer tonna olyan hulladék vész kárba, ami jól felállított rendszerrel

és feldolgozással újrahasznosítható, így a környezet is óvható és megújuló energiához lehetne jutni.  Szerbia Unióhoz való csatlakozási tárgyalásai alatt szó van arról is, hogy sürgősen meg kell oldani a hulladék-problémát és az újrahasznosításban keresni a lehetőséget.
Újvidéknek mintegy 400 ezer lakosa van, akik naponta több tonna szemetet is termelnek. Nem mindegy azonban, hogy a szemét nagyobb hányada hol és mi módon végzi. Bár a balkáni mentalitás túlnyomórészt uralkodóban van, az előírásoknak, és a törvényeknek megfelelni muszáj lesz, ezért történnek előrelépések.  Alig pár hónapja egyedi kukás kocsik járják a várost és szedik össze azt a szemetet, amit a polgárok a háztartásokban szelektíven gyűjtenek és külön jelzéssel ellátott kukába dobnak. Az Újvidéken felgyülemlett hulladék mindössze 5-10 tonna kerül újrahasznosításra. Míg a nyugati országokban a szemét, bármilyen eredetű is legyen, csaknem 85-90 százalékát újrahasznosítják, addig Szerbiában ez az arány 1 százalék körül alakul és csupán a pillepalack és a hulladék papír összegyűjtésére korlátozódik. A Városi Tisztasági Közvállalat dolgozta ki azt a tervet, amely értelmében nem csak a városi, hanem a peremvárosi háztartásokban is bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést. Ezzel a város központjában élő újvidékiek lehetőséget kaptak arra, hogy szelektíven gyűjtsék a háztartásban keletkezett hulladékot. Az elképzelés szerint ők a saját otthonaikban külön gyűjtik a papírt, a pille-palackot, a konzervdobozokat és az alumínium dobozokat, valamint az üveget. Ezt egy külön felirattal ellátott konténerbe dobhatják, ahonnan a vállalat új típusú szemeteskocsija elszállítja a központi szemét-lerakó helyre, ahol további válogatásra kerül sor, és az alapanyagot így felkínálják a bejegyzett feldolgozóknak.  A tervek szerint 2017-ben fokozatosan kibővítik a szelektált hulladék begyűjtésére szolgáló konténer-szigetek kiépítését a városban. A peremvárosi területeken viszont más módon oldják ezt meg a hulladék szétválogatását: a háztartások különböző színű kukákat kapnak, amelyekbe szelektíven gyűjthetik a szemetet.
Országszerte egyre több olyan egyesület alakul, akik tennének a környezetvédelemért, az újrahasznosításért, és igyekeznek rámutatni arra, hogy nem minden hulladék szemét, hanem jó alapanyag is lehet a feldolgozásban. A Fiatal Mérnökök Egyesülete a nemrég az Újvidéki Őszi Kiállításon papírgyűjtési akciót hirdetett. A tudatos polgárok, akik egy meghatározott mennyiségű papírt adtak át, virágot és facsemetét kaptak jutalmul. A polgárok környezettudatossága ugyan nő, de hiányosságok is észlelhetők az újrahasznosításban. Nincs megfelelő rendszer felállítva, hiányoznak a feldolgozók, és még távol áll a hulladék szakszerű begyűjtése is. A polgárok szívesen hajlanak az újrahasznosítás felé, de nincs megfelelő rendszer annak alkalmazására. Ha kiépül a rendszer, akkor a környezettudatos tevékenység és a szelektív hulladékgyűjtés is zökkenő mentesebb és tudatosabb lesz.

Pin It

Ajánlott cikkeink

  • Egy kicsiny falu hatalmas büszkeséggel

    A túristaivándi vízimalom, TájGazda

    Túristvándi az Erdőhát és a Tiszahát határán fekszik, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A községet a Túr folyó közel 99 kanyarulatával öleli körül. Ez a kicsiny, kb. 700 főt számláló falu méltón lehet büszke

     
  • A tűz melege bámulatos képességgel bír

    Patócs István, kemenceépítő, TájGazda

    A tűz mellett ülve fázós, hideg testrészeink szép lassan felmelegszenek. De nem csak a testünknek tesz jót, hanem a lelkünket is megtölti melegséggel. A tűz vonzza magához az embereket.

     
  • Szabó Júlia ajándékai

    Csiliznyárad felvidéki község a Dunaszerdahelyi járásban. Járási székhelyétől mintegy 18 km-re, a Csilizközben fekszik. A trianoni békediktátumig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásának része volt,

     
  • Újra értéke van a mangalicának

    Régi hagyománya van az állattenyésztésnek az adai Vreckó családban, ugyanis az édesapa, István, a közelmúltban 300 birkát legeltetett a bánáti pusztán, majd a juhtenyésztéshez szarvasmarha-tartás,

     
  • Egyszemélyes szanatórium Dégen

    Hollandház, Dég, TájGazda

    Ha Fejér megyében járunk és Dég községébe érünk számos információs táblán láthatjuk kifüggesztve, hogy itt bizony látnivalók sokasága vár ránk. A helyről a legtöbbünknek a Festetics család kastélya jut eszünkbe,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére