Bagyi Irén, TájGazda

A Hargita megyei Szentábrahám községében él Bágyi Irén szeretett családja körében. Szabadidejében köt és horgol. A kötést még anyai dédmamája tanította meg neki.

„Olyan 5 éves lehettem, tudom még nem jártam iskolába és ő zoknikat kötött.” – emlékszik vissza Irén. Az azóta eltelt évek alatt a zokni kötése hagyománnyá vált családunkban. Generációk tanulták meg, hogy hogyan kell megkötni a téli lábbeliket, főként gyapjúból. A nagymamám még öt tűvel kötötte meg a zoknikat. De ma már csak kettővel kötjük, így hamarabb elkészülnek. Amit nagyon sajnálok, hogy már nem volt lehetőségem édesanyámtól a szőtt himes abroszok elkészítésének módját megtanulnom”.

A kötés után a horgolás technikáját is elsajátította Irén. A mai napig hol köt, hol horgol a televízió előtt ülve. Akkor nyugszik meg, ha kezébe veheti a tűket. Úgy érzi, hogy a kötés és a horgolás közben megszűnnek a körülötte lévő gondok, bajok. Ha ideje engedi, előveszi a tűket és elkészíti az éppen kigondolt ruhát, tárgyat.
Most éppen horgol, készül a Húsvétra. Tojásokat, tyúkokat, kakasokat, nyuszikat készít. Mindig kitalál valami új és érdekes tárgyat. Pl. táskákra virágdíszeket, de öltöztetett már fel poharakat és üvegeket is. A karácsonyi időszakban angyalkákat, hóembereket, télapókat horgolt és persze zoknikat kötött. Nagyon szívesen készít asztalterítőket, dísz tálakat és köt ruhákat, kalapokat, mellényeket családtagjainak, rokonainak, ismerőseinek.

A felmenőitől megtanult tudását szívesen adja át másoknak is. Így volt ez a testvére lányával és sógornőjével is. Reméli, hogy egyszer az unokáit is meg tudja majd tanítani a kötés, horgolás szeretetére és az ebben rejlő értékekre. Sajnálja nagyon, hogy ezt a régi hagyományt nem sokan gyakorolják manapság. Igaz, újra fellendülőben van a horgolt kézműves termékek készítése, de alig látni ezek között olyan „nagyi-féle” terítőket. Ma leginkább az aktuális divat határozza meg, hogy milyen horgolt, kötött termékek készüljenek. Így elsősorban horgolt ékszereket, blúzokat, asztali díszeket, virágokat látni a boltok polcain és a kézműves vásárokban.

Pin It
contentmap_plugin

Ajánlott cikkeink

  • A Mocsári béka az idei év kétéltűje

    A Mocsári béka az idei év kétéltűje, TájGazda

    A béka szót meghallva legtöbbünkben olyan tulajdonságok, jelzők fogalmazódnak meg, mint hogy csúf állat, csúszós, nyálkás bőrű, rücskös hátú és stb. Valóban a békák nem a földkerekség legszebb állati,

     
  • Az első világháború magyar hőseinek emlékére

    Hetven év után újra eredeti nagyságában áll Tiszakálmánfalván a katolikus templom előtti parkban az első világháborúban elesett és eltünt helyi magyarok emlékére emelt emlékmű.  A szerb–magyar

     
  • Tarpai szárazmalom

    Tarpai szárazmalom, TájGazda

    A gabonát, melyből kenyerünk lesz, először mindenképpen meg kell őrölni. Az őrléshez pedig malomra van szükségünk. Az 1800-as években Magyarországon a gabonatermelés növekedésével

     
  • A Régimódi Étterem

    Régimódi Étterem, Szarvas, TájGazda

    Az amerikai ember évekig naponta két bográcsgulyást evett... A Szarvast Orosházával összekötő főút nem tartozik a legforgalmasabbak közé. A város szélétől, a lehető leglehetetlenebb távolságra,

     
  • A Cseszneki Vár

    A cseszneki vár, TájGazda

    A Bakony hegység egyik sziklaszirtjén áll, őrködik ma is a romos Cseszneki Vár. Tekintélyt parancsoló vár a tatárjárást követően épült, azzal a céllal, hogy védelmi feladatokat lásson el

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére