Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesületet (KNE) , TájGazda

A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesületet (KNE) 2011-ben jött létre azzal a céllal, hogy felkutassa, továbbadja, népszerűsítse a kárpátaljai magyarság tárgyi és szellemi értékeit,

ezzel is hozzájárulva kulturális javaink megőrzéséhez. A KNE tevékenységének legfőbb irányvonala a Lakiteleki Népfőiskolai Alapítvány céljaihoz igazodva a Hungarikummozgalomba való bekapcsolódás.
Az egyesület 2012-ben kezdte meg az értékek gyűjtését az Ungvári, a Beregszászi, a Munkácsi és a Nagyszőlősi járás 90 településén, vagyis azokon a vidékeken, melyekben a legtöbb magyar él. A gyűjtés eredményei alapján a Kárpátaljai Értéktárbizottság összeállította a Kárpátaljai Értéktárat, melyből 6 kiemelt érték, a kárpátaljai archaikus ima, a magyar vagy Jósika-orgona, a salánki hordó, a beregi szőttes és hímzés, a kárpátaljai Rákóczi-kultusz és a vereckei honfoglalási emlékmű bekerült a Külhoni Magyar Értéktárba. Emellett a Kárpátalja hetilap hasábjain honismereti rovat is indult 2013-ban a gyűjtés eredményeire hagyatkozva. A rovatban megjelent több mint 70 cikkből 2015-ben Hagyományok, nemzeti értékek Kárpátalján címmel kiadvány is készült.
2014-ben az egyesület is bekapcsolódott a táncházmozgalomba. Ennek keretében száznál is több táncházra került sor Kárpátalja magyarlakta településein kárpátaljai népzenei együttesek, néptáncpárosok vezetésével. A táncházak zöme a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi alapszervezeteinek közreműködésével valósult meg, ám több ifjúsági és kulturális rendezvényen is a KNE támogatásával sikerült táncházat szervezni. A kárpátaljai táncházmozgalom így ezreket mozgatott meg a szó legszorosabb értelmében is.
2015-ben újabb Kárpátalja magyarlakta vidékeit felölelő értékkutatás indult Ungi, Beregi, Ugocsai és Máramarosi Kollégium néven. Ötszáz kérdezőbiztos 11 ezer kérdőívet adott az érintett falvak lakosainak kezébe, melyeken helyi étel- és italkülönlegességekről, szokásokról, mesteremberekről érdeklődtek.
A tárgyi és szellemi örökség átadását egyaránt szolgálja a Hagyományos népi mesterségek programsorozat, melynek keretében magyar iskolákban mutatták be a fazekasság, a seprűkötés, a szőttes- és a hordókészítés folyamatát ezen szakmák neves ismerői és űzői. Hasonló céllal tartott foglalkozásokat iskolások számára Kész Barnabás történész. Az általa vezetett élő történelemórán a jurtát, a honfoglaló magyarok, a középkori magyar harcosok, a kuruc vitézek és a szabadságharc huszárjainak viseletét és fegyverzetét mutatta be, vagyis a honfoglalás korától az I. világháborúig terjedően a magyar hadtörténet fejezetei váltak kézzelfoghatóvá a diákok számára.
Mindezek mellett konferenciák, kiállítások, jótékonysági előadások, baba-mama klubok, vetélkedők, értékőr képzés szervezése kapcsán is gyakran hallat magáról a KNE.
Az egyesület tevékenységéről bővebben a http://karpataljainepfoiskola.com/ honlapon és az egyesület Facebook-oldalán (https://www.facebook.com/karpataljainepfoiskola/?ref=bookmarks) tájékozódhat.

Espán Margaréta

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Az édességek királya

    Mamóca grillázsa, TájGazda

    Már Mátyás király asztalát is ékesítette a „szerencsehozóként” is ismert grillázs. A hagyomány szerint a vőlegény tortája volt és ahány darabra törte, annyi boldog évet maradt együtt a fiatal pár.

     
  • A hagyományápolás szolgálatában

    Az adorjáni hurka, TájGazda

    "Négy lába van a disznónak, ötödik a farka, farka alatt ott a duda, fújja meg a gazda!" Mára már kevésbé ismert rigmus, amit faluhelyen, főleg disznóöléskor énekeltek, zenéltek az emberek. 

     
  • A zentagunarasi tájház

    A zentagunarasi tájház, TájGazda

    Zentagunaras a vajdasági Topolya község települése, mindössze 60 km-re a szerb-magyar országhatártól. A falut zömében magyarok lakják. A település legrégebbi, az 1900-as években épült házát a helybeliek

     
  • A libatenyésztés nehézségei

    A libatenyésztés nehézségei, TájGazda

    Alternatív állattenyésztési ágazatként van vezetve a libatenyésztés a Vajdaságban. A rendezetlen piac, a vágóhíd hiánya és az állam nem törődése fékezi az ágazat fellendülését.

     
  • V.O. Kati Handmade Jewellery

    V.O. Kati Handmade Jewellery, TájGazda

    Vasy Orbán Katalin Csallóközaranyoson él, egy gyönyörű felvidéki faluban, Komáromtól 9 kilométerre nyugati irányban. Jelenleg főállású édesanya, végzettsége szerint matematika tanár,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére